Joó István (bágyi),

Full text search

Joó István (bágyi),
orvosdoktor, nyug. tanár, szül. 1806. márcz. 7. Kolozsvárt; atyja tehetős iparos volt; a gymnasiumot Kolozsvárt az unitáriusoknál végezte; innét Bécsbe ment, hol az orvosi tudományokat hallgatta és 1833-ban orvosdoktorrá avatták. 1838. szept. 13. a kolozsvári orvos-sebészi tanintézethez a természet-, vagy- és növénytani tanszékre rendes tanárnak neveztetett ki; (ő volt az első unitárius, kit állami intézetnél alkalmaztak); a budapesti orvosegylet 1842-ben levelező tagjának választotta. 1850-ben a vegytani intézet vezetését is átvette s a füvész-kert igazgatója volt. 1869. deczember 27-én nyugalomba helyeztetett és azóta folytonos szenvedés volt élete. Meghalt 1881. deczember 3. Kolozsvárt. A Joó családnak, mely már a XVII. század elején tekintélyes helyet foglalt el a kolozsvári polgárság közt, benne az utolsó sarja halt ki. Ezer forintot adományozott a kolozsvári unitárius ekklézsiának, 100 frtot a székelyegyesületnek, orvosi könyveit a kolozsvári egyetem természettud. fakultásának, egyéb könyveit és gyűjteményeit az unitárius kollégiumnak hagyta.
Czikkei az Oesterr. Botan. Zeitungban (VI. Etwas von der Reizbarkeit der Fructificationsorgane, Einiges aus der Teratologie der Pflanzen, VII. Etwas vom Thaue), a Verhandlungen und Mittheilungen des siebb. V. für Naturwissenschaften (II. 1851. Über eine bis jetzt in der siebenb. Flora unbekannte, neue Isisart, die bei Klausenburg im J. 1850. im Juni zuerst gefunden wordenist).
Munkája: Dissertatio inaug. medica de lactatione infantum. Vindobonae, 1833.
Keresztény Magvető, 1881. 398. l.
Szinnyei Könyvészete.
Maizner János, A kolozsvári orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata 1775–1872. Kolozsvár, 1890. 20., 27., 46., 62. l. és gyászjelentés.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT