Joachim Vilmos,

Full text search

Joachim Vilmos,
orvosdoktor, volt cs. kir. tábori főorvos, szül. 1811-ben Pozsonyban; szülei házánál szívta be a becsületesség és szigorú kötelességérzet azon elveit, melyek egész élete vezérfonalát képezték. Első tanulmányait a pozsonyi gymnasiumnál végezvén, 1833-ban a pesti egyetemen az orvosi pályára adta magát és 1838-ban tette le a szigorlatokat az összes orvostudományból. Ezután Bécsbe utazott gyakorlati ismeretei öregbítése végett, hol tábori szolgálatba is lépett; Olaszországban és Dalmatiában hivatalos kötelességei lelkiismeretes teljesítése által ügyfelei s előljárói becsülését vívta ki magának. 1840-ben Horvátországot és az akkori magyar tengermelléket tudományos czélból utazta be. Akkor elhagyván a katonai szolgálatot, visszatért hazájába és Sárváron (Vasm.) működött mint gyakorló orvos; majd mint megyei főorvos 1848–49-ben a cholera s marhavész alkalmával fáradthatatlan tevékenysége által egészsége elgyengülvén, 1852-ben elbocsáttatásáért folyamodott és 1853-ban Pestre tette át lakását, hol leginkább balneologiával foglalkozott és nem sokára terjedelmes hatáskörre tett szert. A Leopoldino-Carolina akadémia, a budapesti orvosegylet, a német földtani társulat és az éjszak-németországi gyógyszerészi egyesület tagja volt. Meghalt 1858. szept. 17. Pesten.
Czikkei az orvosi tárban (1839. A kénmáj használata körömméreg ellen, Dalmátország égalji viszonyairól és a pagói gerjlázról, 1840. A kénmáj használata körömméreg ellen, 1841. A görvély rövid ismertetése s különféle gyógyszereinek rövid birálata, 1843. A hideg leöntözések méltánylása csúzos bántalmakban, A járványos váltólázakról, okfürkészeti viszonyakról s gyógymódjukról, 1846. A Károlyfürdői só gyógyerejéről), a Zeitschrift für Natur- u. Heilkundeban (1850. Correspondenz aus Maria-Zell, 1851. Beitrag zur Pharmacodynamik des Karlsbader Salzes, Heilung einer nervösen Gicht durch Pulvermacher's electrisch volta'sche Ketten, Reminiscenzen aus der Landpraxis Amaurosis post scabiem suppressam exorta, Eigenthümliche Erscheinungen nach dem Gebrauche des Oleum Crotonis, Zur Pharmacodynamik des Colodium, Beitrag und Statistik der Scrofeln nach Philipp, Etwas Pharmacologisches, Zur Hygiene, Über das Ergotin, Beitrag z. Lehre der Amaurosen in aetiologischer Beziehung, Amaurosis periodica in Folge von Eclampsio, Periodische in Folge Ascariden, Amaurosis periodica geheilt durch Chinin, Analyse der Aphten und Beitrag zur Pharmacodynamik des Chlorcali, Über Omphalitis exsudativa infantum, Spontaner Abgang eines Speichelsteines, Einige Bemerkungen über den Keuchhusten, Angeborene Verschliessung des Mastdarms, Spontaner Abgang eines Darmsteines, complicirt mit intermittens quotidiana, Salactorrhöe durch Bruch und Jodsaures Kali geheilt. Mola hydatifera durch secale cornutum entfernt. Zerreissung der rechten Niere, Nephritis albuminosa in Folge der intermittens entwickelt undglücklichbeseitigt durch den Gebrauch der Tinct. Nicotianae. Augenlosigkeit, Analyse des Noma, dessen Ursache, Wesen und Behandlung mit chlorsaurem Kali, 1852. Die wichtigsten und häufigsten Abnormitäten der Harnsedimente und die Lithiasis in ätiologischer und semiotischer Beziehung, nebst einer Würdigung des Sauerbrunnens zu Tarcsa gegen einige urodialytische Leiden, Die Heilwirkungen des Neusiedler Sees, Beiträge zur Casuistik der Kopfverletzungen, Einige Bemerkungen über Sóskút, Practische Mittheilungen und medicinische Lesefrüchte, Kriebelkrankheit, Iritis inermittens, Noma nach Intermittens, Physiologische Reagentien, Steatozoon folliculorum, Einiges über Spinalleiden, Über das Loos der vaterländischen Thermen und Sauerbrunnen, Die Heilquelle Ugod, 1853. Practische Mittheilungen aus dem Gebiete er Gynäcologie, Nymphomanie, Colpalgie und Joderetum ferri als specificum dagegen, Hypertrophia Mammae, Kohlenmineralschlamm, Eisenmineralschlamm, Erdiger Mineralschlamm, Pharmacodynamik der Schlammbäder, Einiges über Schlammbäder im Allgemeinen und die vaterländischen insbesondere, Über den versendeten Mineralschlamm der Egerer Franzensquelle, Über tödtlich enlende Gehirnkrankheiten in Folge von Insolation, Über die häufigsten Krankheiten der Neugebornen auf dem Lande mit Bezug auf deren ätiologische und Mortalitäts-Verhältnisse, Zur Analogie einiger Frauenkrankheiten, 1853–54. Krankenstand des städt. Spitals zum h. Rochus in Pest im Sept.-Dezemb. 1853., Jän.-Juli. 1854., Zur Aetiologie einiger Frauenkrankheiten, Das Eisenbad zu Rosenau, Schwangerschaft bei Bilocularität des uterus, Zwei Fälle geheilter Epilepsie aus der in der ersten Periode des Lebens, 1855. Kön. Gesellschaft der Aerzte in Ofen-Pest, Die Bitterwässer Pannoniens in chemischer, physiologischer und therapeutischer Beziehung, Betrachtungen über die Haemorhoidalzustände und deren Heilung, Über Caries durch Einwirkung von Phosphordämpfen, 1856. Bemerkungen über die Erysipelaceen, Zur Aetioologie einiger Frauenkrankheiten, Menorrhagie, 1857. Über die Wassersucht des rückgrates, Neuentdecktes eisenhaltiges Bittersalzwasser nebst kurzem Bericht der übrigen Bittersalzquellen zu Ofen, 1858. Hysteralgie und Belladonna, Enuresis Nocturna Infantum und Belladonna, Über die Anwendung des Laudanum in der Kinderpraxis), a Falusi Estékben (1853–54. Házi orvos), Vas Gereben nagy Naptárában (1855. A kisdedek táplálásáról), a bécsi Zeitschrift für Natur und Heilkundeban (1856. könyvismertetés.)
Munkái:
De scientiis propaedeuticis in praxim medicam. Dissertatio inauguralis. Budae, 1839.
Der Gesundheitsfreund der menschlichen Seele oder leichtfassliche praktische Anwendung, wie man die Kräfte des Verstandes, des Herzens und des Willens bis ins hohe Alter ungetrübt erhalten kann, Stuttgart, 1842.
Törvénykezési orvostan rövid vázlatokban, orvosok és jogászok számára. Pest, 1854. (2. kiadás. U. ott, 1862.)
Zur Diagnostik und Therapie der Abscesse. Wetzlar, 1856.
Betrachtungen über Haemorrhoidal-Zustände und deren Heilung. Oedenburg, 1856.
Die Bitterwässer Pannoniens in chemischer, physiologischer und vorzüglich in therapeutischer Beziehung. Bpest, 1865.
Orvosi Hetilap 1858. 42. sz.
Zeitschrift für Natur un Heilkunde 1858. 43. sz.
Beth-El. Herausg. von Ign. Reich. III. 1860. 66.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT