Jekelfalussy József (jekel- és margitfalvi),
Jekelfalussy József (jekel- és margitfalvi),
jogi s államtudományi doktor, miniszteri tanácsos, az országos m. királyi statisztikai hivatal igazgatója, a m. tud. akadémia rendes tagja, szül. 1849. okt. 9. Rimaszombatban (Gömörmegye), hol atyja J. József, feledi földbirtokos, akkor tartózkodott. Az 50-es évek elején családjával a jekelfalvi (Szepesm.) ősi birtokra vonult; gymnasiumi tanulmányait Lőcsén, Eperjesen és Nagyszombatban végezte. 1869–73-ig a budapesti egyetemen jogot hallgatott. (1871–72-ben a II. statisztikai tanfolyamot hallgatta s abból 1870. máj. 20. szakvizsgálatot tett.) 1874. szept. 23. jogi doktor és 19. köz- és váltóügyvéd lett. Az országos m. kir. statisztikai hivatal 1871. ápr. 18. önállóan szerveztetvén, oda gyakornokká neveztetett ki; 1873. szept. 23. segédfogalmazó lett, 1877-ben a fogalmazói czímet nyerte, 1878. júliusban valóságos miniszteri fogalmazónak nevezték ki s 1881. jan. 21. miniszteri titkár lett. Az egy éves önkéntesi szolgálatot is mint tisztviselő rótta le s 1878-ban több hónapig részt vett Bosznia occupatiójában. 1886. febr. 15. nyerte az osztálytanácsosi czímet és 1888. ápr. 3. valóságos osztálytanácsos lett. Ekkor már a hivatal aligazgatója és Keleti Károlynak jobb keze s bizalmas barátja volt. 1888. máj. 4. a m. tudom. akadémia levelező tagjának, 1893. máj. 12. pedig rendesnek választotta. Keleti Károlynak 1892-ben történt elhalálozása után, júl. 14. valóságos miniszteri tanácsos és a statisztikai hivatal igazgatója lett. A Lipót- és Ferencz József-rendek lovagja, a stat. szakvizsgálatok elnöke, a tudomány-egyetemen az államvizsgálati bizottságnak, az országos statisztikai tanácsnak és a nemzetközi statisztikai intézetnek tagja.
Czikkei a Budapesti Szemlében (1882. Magyarország műveltségi állapotai, 1884. Tanulmányok népünk életviszonyairól, A nemzetiség); a Nemzetgazdasági Szemlében (1884. Magyarország népességének megoszlása, 1886. Magyarország iparstatistikája 1885-ben, 1887. Fogházaink állapota, 1889. A fonó- és szövőipar szerepe áruforgalmunkban és teendőink, Adatok a fonó- és szövőipar állása és forgalmáról, 1890. Néhány szó jövő népszámlálásunkról, A kereskedelemügyi ministernek 1889. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jeletnése, 1891. A vasutak szerepe állami háztartásunkban, Statistika és logika, 1892. Még egyszer a statistika és logika, Keleti Károly emlékezete, Válasz a Budapesti Szemle egy érdemes czikkirójának, Az új iparstatistika főbb eredményei) és ennek folytatásában a Közgazd. és Közigazgatási Szemlében (1894. Az államtudományok oktatása és állami életünk igényei, Az uj agrar statistika, Értelmiségünk és a magyarság); a bécsi Statist. Monatschriftban (1887. Ungarns Mühlenindustrie, Ungarns Hausindustrie, Ungarns Gewerbe und Industrie-Statistik); Az ezredéves m. állam és népe cz. munkában (Bpest, 1896. Nemzetiségi viszonyok.)
Munkái:
Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban végrehajtott számlálás szerint. Bpest, 1882. (Értekezések a nemzetgazdaság és statistika köréből I. 3.)
A községek háztartása és pótadójuk 1881. U. ott, 1883. (Hivatalos statisztikai Közlemények)
A községi pénzügy főbb eredményei hazánkban. U. ott, 1883. (Értek. a nemzetg. és stat. kör. 10. A m. tud. akadémia a m. általános biztosító társulat 500 frtos jutalmára érdemesítette.)
Hazánk bűnügyi statistikája 1873–80. különös tekintettel a bűntett miatt elítéltek személyi és társadalmi viszonyaira. U. ott, 1883. (Értek. a nemzetg. és stat. kör. I. 5.)
Magyarország házi ipara az 1884. év elején. U. ott, 1885. (Hivat. stat. Közlemények. Ism. Budapesti Szemle XLV. Németül: Bécs 1887.)
Magyarország malomipara 1885. év elején. U. ott, 1885. (Hivat. stat. Közelmények. Németül: Bécs, 1887.)
Magyarország iparstatistikája 1885-ben, U. ott, 1886. (Hivat. stat. Közelmények. Németül: Bécs, 1887.)
Fogházaink állapota 1872–1886. A királyi főügyészségek közreműködésével. U. ott, 1887. (Hiv. st. Közl.)
Magyarország népességi statistikája. U. ott, 1884. 12. táblával, 20 szinnyomatú képpel és 2 grafikai rajzzal. (Láng Lajos, Magyarország statistikája I. kötet. Ism. Pesti Hirlap 284. sz.)
Emlékbeszéd Keleti Károly fölött. U. ott, 1893. (Emlékbeszédek VII. 10.)
Szerkesztette: Kollerfy Mihálylyal A magyar korona országainak Helységnévtárát (Budapest, 1882; a maga személyében vezette a szerkesztést 1888. és 1892-ben és végül egyet különös tekintettel az állam anyakönyvi beosztására szerkesztett ugyancsak 1895-ben); Keleti Károly felügyelete alatt A szent István korona országainak népessége a terület, lakviszonyok és házi állatok kimutatásával; az 1890-ben végrehajtott népszámlálás eredményei s egyéb hivatalos adatok alapján, Bpest, 1892. Németül is; Az 1880-ban végrehajtott népszámlálás eredményei s egyéb hivatalos adatok alapján (Bpest, 1882); Uebersicht der Bevölkrung des Staatsgebietes und der Wohnverhältnisse 1880 (Bpest, 1882. Keleti Károly felügyelete alatt); Magyarország iparosainak és kereskedőinek Czim- és lakjegyzékét 1885. Bpesten; szerkeszti a Nemzetgazdasági Szemlét 1889 óta (1893-tól két évig Közgazdasági s Közigazgatási Szemle, 1895-től «Közgazdasági Szemle» czímmel); Vargha Gyulával a Közgazdasági és statisztikai Évkönyvet 1887 óta (ism. Budapesti Szemle LVII. és LXIII. k.) s az Ezredéves magyar állam és népe (Budapest, 1896. cz. munkát, megjelent francziául és németül is.)
Horváth Ignácz Könyvészete 1882. XXXIX. 1., 1885. XCIV. 1.
M. Könyvészet 1886–89., 1892–93.
Akadémiai Értesítő 1890. 95. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1894. 35. sz. arczk., 1896. 17. sz. arczk.
Findura Imre, Rimaszombat története. Budapest, 1894. 227. l.
Bokor Gusztáv, A magyar hivatalos statisztika fejlődése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
