Jakabfalvy Gyula (jakabfalvai)

Full text search

Jakabfalvy Gyula (jakabfalvai)
nyug. kir. curiai biró, J. Ferencz megyei aljegyzőnek és thuriki Thuránszky Teréziának fia szül. 1828. júl. 7. Gagy-Bátorban (Abaúj-Tornam.); tanulmányait Lőcsén, Késmárkon, Eperjesen, Sárospatakon és a pesti egyetemen végezvén, letette az ügyvédi vizsgát. Az 1848–49. szabadságharczban mint honvédtüzér vett részt és sebet is kapott. 1867-ben kir. táblai fogalmazó, 1889-ben táblai biró, 1892-ben curiai biró volt; később nyugalomba vonult. Meghalt 1895. febr. 13. Budapesten.
Czikkei a Pesti Hirnökben (1861. 29. sz. Választási qualificatio), a Sürgönyben (1862. 111. és 115. sz. Két fejedelmi arczkép jogi keretben, 115., 116., 121. sz. könyvism.), a Nővilágban (1862. A nők befolyása a társadalomra), az Ország-Tükrében (1864. Hermogenes egy csodálatraméltó szónok emléke), a Főv. Lapokban (1864. Pope a franczia kritika törvényszéke előtt), a Törvényszéki Csarnokban (1867. 77. és köv. sz. A codificatio alkalmából, 1869. jan. 8. és 12. könyvism.); a Jogtudományi Szemlében (1869. Igazságszolgáltatásunk reformkérdéséhez).
Munkája: Xenophon mint államgazda. Pest, 1862.
Kiadta nagybátyjának Jakabfalvy Andrásnak Egyházi politika cz. munkáját (Bpest, 1886) és életrajzot is írt hozzá.
Nevét, úgy a többi Jakabfalvyakét is többször Jakabfalvaynak írják.
Petrik Könyvészete.
Gubernatis, A. de, Dictionnaire International des écrivains.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT