Jakab Elek (szent-gericzei)

Full text search

Jakab Elek (szent-gericzei)
m. kir. országos levéltárnok, a m. tudom. Akadémia rendes tagja, J. Elek földbirtokos és Szekeres Jusztina fia, szül. 1820. febr. 13. Szent-Gericzén (Marosszék); az algymnasiumot Székely-Keresztúron az unitáriusok iskolájában, a bölcseletet, theologiai és jogi tanulmányait Kolozsvárt az ev. ref. collegiumban végezte. Egy évig gyakornokoskodott a marosvásárhelyi kir. táblánál, azután 1841-től a kincstárnál Nagyszebenben tiszteletből szolgált 1848. ápr.-ig. Szabad óráiban átkutatta az ottani kincstári s fiskusi levéltárt, a szász nemzet levéltárát, a báró Bruckenthal-múzeumot. (1846–47-ben a közügyigazgatósággal Kolozsvárra ment az országgyűlésre s az ügyvédi vizsgát letette). 1847-ben Marosszék táblabiróvá választotta. 1848-ban a magyar szabadságharczhoz csatlakozott és Erdélynek máj. 31. kihirdetett egyesülését Magyarországgal, mint az ellenzék küldötte vitte hírül a magyar miniszteriumnak. Midőn gróf Batthyány Lajos elhívást intézett az államhivatalnokokhoz, hogy lépjenek a honvédek sorába: mint közlegény belépett a 15. (Kossuth) huszárezredbe; e minőségben hét hónapi szolgálatban Bem alatt részt vett az erdélyi s bánsági hadjáratban; a piskii győzelem alkalmával hadnagygyá, utóbb főhadnagygyá s a háború vége felé alkapitánynyá léptettetett elő. Részt vett a gálfalvai, szőkefalvai, medgyesi, nagyszebeni, jádi, piskii, szalatnai, mehádiai s temesvári csatákban; egyik alkalommal Bem a harmadosztályú érdemrenddel diszítette föl. 1849. aug. 17. Dévánál tette le a fegyvert és mint fogoly ment át csapatával az orosz táborba. Nagy-Szebenbe vitték és ott 1850. ápr. 26-ig fogva tartották. Jó emberi közbenjárásával szabadult ki, nevét a kincstári hivatalnokok sorából kitörölték és egy ideig szülőhelyére belebbezték. Ekkor kis gazdaságát művelte. 1854. nov. 10. Kolozsvárra ment, hol a téli hónapok alatt dolgozott és tavaszszal birtokára költözött. 1856-ban állandóul Kolozsvárott maradt és nőül vette az erdélyi kir. főkormányszék levéltári igazgatójának Mike Sándornak Róza leányát. Gróf Mikó Imrével való viszonyát is folytatván, a nemzeti szinház, a gazdasági egyesület és az erdélyi múzeum alapításában közreműködött, valamint Debreczeni Márton Kiovi csata cz. költeményének kiadásában, az Erdélyi Történelmi Adatok cz. gyűjtemény szerkesztésében és több életrajz megírásában. E czélból a gróf költségén sokat utazott és kutatott az erdélyi levéltárakban. 1861-ben az erdélyi kir. kormányszék levéltárában alkalmaztatott, hol 1863-ban aligazgatóvá, 1867. igazgatóvá neveztetett ki. 1873-ban az unio következtében, törvényileg kimondatván, hogy az erdélyi országos levéltár Budapestre helyeztessék át, ez ügyben a kormány megbízásából tervet nyújtott be a belügyminiszterhez, mire a levéltár fölállításával is megbízatott. A levéltár rendezése érdekében 1874-ben önköltségén beutazta Európa nevezetesebb városait. 1875-ben országos allevéltárnokká s 1893-ban levéltárnokká neveztetett ki. A m. tudom. akadémia 1870. máj. 25. választotta meg levelező tagjává s 1889. máj. 3. rendessé. 1872-ben kineveztetett a kolozsvári jog- s államvizsgálati bizottság tagjává. 1875-ben az akadémia levéltárának rendezésével bízták meg, melyet több évi munka után be is végzett. 1875-ben az erdélyi rumén irodalmi egyesület tiszteletbeli s az angol British and foreign Unitarian Association külső levelező tagja lett. Az unitárius egyháznak régebb idő óta tanácsosa, a budai m. kir. állami polgári tanítóképző igazgató tanácsosa.
Költeményei jelentek meg a kolozsvári Reményben (1839., 1841.), az Athenaeumban és a Honderűben. Czikkei a következő lapokban és folyóiratokban: Erdélyi Hiradó (1840. Mértékletességi társulatok alapítása, 1841–46. mint belmunkatárs, hirlapi tudósítások álnév alatt, 1847–48. Oláhügy, Székely álnév alatt, Erdélyi János népköltési gyűjteményének ismertetése, Telepítésügyről, A Nagyvárad-kolozsvári vasút, Közteherviselés); Nemzeti Társalkodó (II. évf. beszély Meissner után); Honvéd (1848–49. Székely táborozás, Harcztéri tudósítások, leírta a székely táborozás gyász történetét az agyagfalvi gyűléstől a nov. elején való marosvásárhelyi szétveretésig); a Kolozsvári Hetilap (1853–54. Falusi gondolatok, 12 czikk, Mezőgazdasági tanulmányok 10 czikk, Képek a mezei életből, 12 czikk, A kolozsvári terménytárlat, hat czikk. 1855. Husvéti határkerülés Székelyföldön, 35. sz. Őszvetésünk és a hármas határrendszer, 45 sz. Nemzeti kegyelet és még valami, 49. szám. Falusi iskolák és kisdedovodákról, 60. sz. Az okszerű birtokszerzésről. 63. sz. Napi kérdéseink. 74. sz. Lókodi György történelmi műveiről, 84. sz. A kolozsvári terménykiállításról, 85. sz. Erdélyi Visszhang a Pesti Napló egy fontos ujdonságára: gr. Széchenyi gyógyulása. 85. sz. A tagosításnak egy gyakorlati módja. 94., 96. sz. A kolozsvári nemzeti szinház úgy mint van. Nádméz és répaczukor, A tanodai vizsgálatok, Eszmék selyemtermelésünk körül, Hamvazó szerdán. Kiovi csata s több czikk Agricola aláírással); Divatcsarnok(1855. Fénysugarak napjaink borúiból: Veres Ferenczről. Halottak ünnepe Kolozsvárt); Magyar ősök Képcsarnoka (Báthori István, Bocskay István, Bethlen Gábor és Kemény János rövid élet- és jellemrajza); Mezei Naptár (1856. Vagyon- és életbiztosító intézetekről, Kell-e tanulni a földmívesnek, s kell-e tanulni a földmívelést?, Tagosításról általában); Erdélyi Gazdasági Egylet Havi Füzetei (1856–57. A gazdasági gépek alkalmazásáról; Délibáb (1857. Jegyzetek az élet könyvéből, 6 czikk Vadormi név alatt, Helvila, való történet, A márvány hölgy. elb.); Törvénykezési Lapok (1858. id. Szász Károly életrajza); Budapesti Szemle (VII. 1859. Az erdélyi múzeum-egylet alakuló közgyűlése, 1868. A székelyföld népismei és régiségtani ismertetésének történetnyomozási fontossága s könyvism., 1891. könyvism.); István bácsi Naptára (1859. Mikép lehetne a családi és közéletet nemesen emelő, voltakép népboldogító kegyeleteket a magyar népnél természete-, életelveihez és szokásaihoz képest legbizonyosabban föléleszteni? ezüst kehelyt nyert pályairat); Egyetemes M. Encyclopaedia, (I–IV. 1859–62. erdélyi 42 czikk J. E. jegy alatt); Erdélyi Múzeum-Egyesület Évkönyvei (1859–60. Az erdélyi múzeum-egylet alakító gyűlése nov. 23–26. 1859., A magyar korona fölötti küzdelem a XVI. században); Keresztény Magvető (I. 1861. Szent-Ábrahámi Mihály életrajza, II. 1863. János Zsigmond erdélyi fejedelem élete és uralkodása, III: 1867. Fehér Márton életrajza, V. 1870. Bölöni Farkas Sándor és kora, 1872. Az Egyházi Reform és a Figyelmező, 1874. A politikai, szinészi és egyházi szónoklat párhuzama, Néhány szó a Dávid Ferencz-alapítványról, A gymnasiumi oktatás általában s különösen a budai kir. egyetemi főgymnasiumnál, 1875. Londoni utazásomemlékei, 1876. Erdély és az anabaptisták a XVII–XVIII. században, 1877. Néhány adat Blandrata György élete s jelleme ismeretéhez, 1878. Kriza János unitárius püspök élete, 1879. Alesiuz Dénes vagy Dávid Ferencz volt-e az első erdélyi református püspök, 1880. Bogáthi Fazekas Miklós XVI. századi magyar theologus és költő, 1882. Munkácsy Krisztus képéről történeti tekintetben, Agh István unitárius püspök élete és kora, 1883. A r. kath. hittérítési alap, Az unitáriusok üldöztetése a jezsuiták által, 1887. Nagy-Ernyei Kelemen Benő élete, 1888. Baumgart Bálint élet- és jellemrajza, 1891. Még egyszer Bogáthi Fazekas Miklósról), Magyarország (1862 64. sz. Hidvégi Mikó Ferencz az államférfi és történetíró); Erdélyi Történelmi Adatok (IV. 1862. Segesvári Bálint krónikája 1606–1654, ismertetve s jegyzetekkel kisérve); M. Ember Könyvtára (I. 1863. Az élet terheiről); Vasárnapi Ujság (1862. Kriza János életrajza. A jegygyel, 1866. A korondi fürdő Erdélyben, 1867. Agyagfalva és az agyagfalvi tér, 1870. Mátyás király szülőháza Kolozsvárt. A kolozsvári híd, kapu-torony, Miért volt Mátyás király népszerű s miért igazságos király, 1871. Szentkirályi Zsigmond, 1882. Simon Elek, 1889. Mátyáskori emlékek Kolozsvárt); Uj korszak (1865. Irodalmi viszonyainkról); Nefelejts (1866. Szépség és erény, A hölgy és virág. Nevelés és oktatás, Nyelv- és táncztanulás, Ész és kedély, A jellem); Unio (1867. 30., 43. sz. A görög metropolitaság kérdésének közjogi és diplomatikai történeti állása, A jegy alatt, 31–33. sz. A székely telepítésről és több vezérczikk); M. Történelmi Tár (XIII. 1867. Az erdélyi apátságok, Az erdélyi apácza-klastromok, XIX., XX., 1874–75. Sándor Pál kapithia s az erdélyi fejedelemség utolsó évei, történeti bevezetéssel); Századok (1867. Egy levéltárnok emléke: altorjai Mike Sándor, Az erdélyi országos czímerek története, 1870. könyvism., Az erdélyi honismertető egylet munkássága eredményeiről, 1873. A székely Oklevéltár történeti fontossága. A Székely nemzet története megírása végett gyűjtött pályadíjalap jelen állása, Ellenészrevételek Thaly K. támadó észrevételeire, Az erdélyi kir. főkormányszéki levéltár közigazgatási és tudományi értéke, 1877. Brutus J. Mihály magyar történelmi művéről, 1879–80. A pragmatika sanctio története, 1881. Adalék Sinkai György életéhez, Adatok a telepítés történetéhez, Kelemen Lajos életének ismertetése, Késő elismerés egy elfeledett író: Albisi Pánczél Dániel iránt, 1883. Görgényvár és görgényi kastély a multban, II. Apaffi Mihályné Bethlen Kata hagyatéka, 1884. Erdély országgyűlési története II. József császár alatt, 1887. A csáki-gorbói kastély történeti ritkaságai, könyvism., 1888. Az egykori Erdély nemzeti szineiről, A rumun eredet, könyvism., 1889. A kolozsmonostori apátsági zárda, mint üldözöttek menhelye, 1890. könyvism., 1896. Székely telepek Magyarországon); M. Polgár (1869. 4. sz. Torma József, Diplomatarium Calendarium és az irodalmi szinvonal, 1870. 33. sz. A Székelyföld cz. képes vállalat irodalmi és politikai fontossága, 1871. A kolozsvári nemzeti szinház története, 10 czikk, 45–54. sz. A magyar szabadságharcz végnapjai s fogsága szenvedései, kiadta várfalvi Nagy János, 1873. 227. sz. stb. Adatok a 15. számú Kossuth-, később Mátyás-huszárezred alakulási s forradalmi történetéhez, bevezetéssel, 1874. l. sz. Néhány szó a fővárosból az egykori fővárosba, 2., 56. sz. Liszt hangversenye, 14 sz. A budapesti bibornok beigtatási ünnepélye, 80., 81. sz. Beszámoló beszéd a Székely Nemzet története megírására gyűjtött összeg átadásakor, 92. sz. A történeti Lapok érdekében, 166. sz. Egy porszem Ürmösi Samu sírhalmára, 217. sz. Hadgyakorlati ünnepély Kolozsvárt szept. 23. 221. sz. A kolozsvári állami tanítóképezde fölvételi vizsgáiról, 1875. 101. sz. Szemere Bertalan három levele Kossuth Lajoshoz, bevezetéssel, 158., 159. sz. Kossuth és Metternich, 182. sz. Az állami és helyi érdekek antagonismusa, 231. sz. A székely közgazdasági és közművelődési egyletről, 235. sz. Az erdélyiek a fővárosban, A tisztviselői nyugdíjtörvényhez, 297. sz. A közegészségi törvényhez, 1876. 95. sz. A közgyűjtemények tudományi értéke, 1879. 75. sz. magyar szinészet történetéhez, 1880. 237. sz. A történelmi térképek mivolta s jogosultsága, 1881. 3. sz. Egy papi kérdésről, 57. sz. Gróf Kemény József 25. évfordulója, 288. sz. A nemzeti becsület 80., 81. sz. Mikó Mihály élete és történelmi tárgyú levelei, 1882. 23. sz. Simon Elek emléke, 71. sz. A magyar középiskolai törvényjavaslat újabb bukása, 90., 91. sz. A magyar fővárosi könyvkiállítás 174., 176. sz. Emlékbeszéd Kriza János születési házának emléktáblával megjelölése ünnepén, 289. sz. A Roman Memorandum tárgyilagos kritikája, A képviselői mandatum tartama, 1883., 105. sz. Ismeretlen adat Erdély 1848. administrativ szervezéséhez, 156. sz. Jellemző vonások Vörösmartyról. 190. sz. Drágos János, román népvezér, 194. sz. Br. Wesselényi Miklós utolsó politikai ténye, 200. sz. A Szejke-fürdő, 1883., 285., 294. sz. Néhány adat Celesztinről, 1885., 150. sz. Ismét egy 1848-as honvéd halála sat.); Fővárosi Lapok (1871. Székelyné élete s szinművészetének bölcsőkora, 1882. Mari Emléke, Szende miniszter és a honvéd hadnagy, 1883. Egy költőnk életéből: Garay, Gr. Dessewffy Virginiának levelei Toldy Ferenchez 1842–45); Protestáns Képes Naptár (1871. Gróf Mikó Imre); Egyházi Reform (1871. Reform. egyletre miért van szükség?); Budapesti Közlöny (1870. 159., 160., 185., 188. sz. Könyvism., 198. sz. Nyelvtörténetünk kútfejeiről, 1871. 242. sz. A monographia és köztörténetírás, 246. sz. A levéltárakban való scartirozásról, 1872. 3. sz. Iskolai programm és felekezeti autonomia, 1873. 137. sz. könyvism., 1874. 82. sz. A székely nemzet története megírása, 173. sz. könyvism., 1875. 109., 110. sz. Az utolsó Apafi); Pesti Napló (1870. 131–134. szám. A magyar aristocratia 1848 előtt és ma, 143. sz. Szentkirályi Zsigmond és bányászati irodalmunk, 171. sz. Az államlevéltárról, 174. sz. A történet tanúsága, 178. sz. A törvényhatósági levéltárak rendezéséről, 223. sz. A XXX. honvéd-zászlóalj szentelési ünnepe Kolozsvárt, szept. 22., 1873. 246. sz. Czáfoló felelet Mario Vacano Emilnek a székelyekről, Über Land und Mehr cz. lap 26. sz. írt czikkére, 1874. 23. sz. könyvism., 1875. 228. sz. A közoktatási év kezdetén, 247. sz. Közigazgatásunk reformjához, 249. sz. Brassó sz. kir. város és vidék felterjesztéséhez, 259. sz. Horváth Gyula kikerekítési, illetőleg területrendezési czikkére észrevételek, 293. sz. A szász egyetem újabb tiltakozásáról, 276., 287. és 1876. jún. sz. könyvism., 1880. 272. sz. Bem és a székelyek, 296. sz. Báró Wesselényi Miklós bujdosása, 1881. 20., 21. sz. könyvism., 50. sz. Révész Imréről, 64., 66. sz. A kihalt erdélyi családok, 198., 200. sz. Szontagh Gusztáv és Mészáros Lázár ismeretlen levelei. 249. sz. Egy észak-amerikai Budapesten, 257. sz. br. Kemény Istvánról, 263. sz. 48-as emlékeimből, 294. sz. Sámi László, 1889. 11. sz. Egy név története, korrajz az 50-es évekből, 242. sz. Mátyás király mint szónok és hadvezér sat.); Reform (1870. 161–163., 195. sz. könyvism., 213. sz. Szépirodalmunk decentralizált állapotáról, 1874. 155. sz. A szászok és politikai kémkedési rendszer, 217., 219. sz. A királyföldi urbériségek és politikai rendezés); Hon (1870. 186. sz. Egy fegyverletevési adat az 1848–49. szabadságharcz történetéből, 1873. 1., 2., 4., 7., 12. 22. sz. töredékek a Királyföld közigazgatási rendezése kérdéséhez, 79., 80. sz. Az erdélyi szász egyetem Oklevéltára a Királyföld rendezése kérdéséhez, 84. sz. A Székely nemzet története pályadíj-alapjáról, 105. sz. A Királyföld nem szász föld. 153., 154., 156., 194., 195., 199. sz. A kormány politikája általában s különösen az erdélyi részekben, Agricola névvel, 167. sz. A kolozsvári egyetemi tanári czím kérdéséhez, 168. sz. történelmi tájékozás az erdélyrészi gör. keleti hitűek püspökválasztási kérdéséhez, 172. sz. Néhány szó két székely ügyben, 174., 175. sz. Budapest és az ország, 181., 208–210. sz. könyvism., 220., 221., 224. sz. Egy napom Szucsában és a magyar társadalom egy kihaló szokása, 225. sz. Wesselényi Miklós és neje Cserey Heléna olajfestésű arczképe, 261., 262. sz. A városi főispánság történeti és magyar állampolitikai szempontból vizsgálva, 268. sz. Az erdélyrészi szászok nevelés- és oktatás-ügyéről, 280. sz. A kolozsvári bizottság választásáról. 287. sz. Történelmi visszapillantás Segesvár kérvényére, 289. sz. Magyarország második országgyűléséből, vonatkozólag a szász egyetem gyűlésére, Agricola névvel, 292. sz. Közutaink készítésének egy téves iránya, 294. sz. A székelytörténeti pályadíj-alapra gyült adományok hová küldése tárgyában, 1874. 44., 46–49. sz. A szász nemzeti egyetem tiltakozási tényének birálata politikai, jogtörténeti és állami szempontból, 53. sz. Különös levéltári intézkedés, vonatkozólag a szász kormányférfiaknak az absolut korszakban a közlevéltárakkal való bánására, 115. sz. A Teleki-könyvtár ügyében, 1887. 48. sz. Kemény Zsigmond báró egy levele b. Wesselényi Miklóshoz); Egyházi Reform (1871. Miért van szükség a reform-egyletre); Kolozsvári Közlöny (1873. 42. sz. Felelet a Budapesti Közlönynek, 48., 51., 55., 62. sz. Közigazgatásunk reformjáról); Jónás Lapja (Kolozsvár, 1873. a székely nemzet története megírása végett általa gyűjtött pályadíj ügyében közel 25 czikket írt); M. Polgár Nagy Naptára (1872. Egy 1632. fali naptár. 1873. Első orosz-behivás 1849-ben); Történeti Lapok (I. 1874. Kossuth Lajos naplója febr. 21-től márcz. 2-ig 1837., Szemere Bertalan levelei Kossuth Lajoshoz 1836-ban és oklevél közlések); Erdély (1874. 48. sz. Az erdélyi részek és az Erdély, 52. sz. A székely mívelődési és közgazdasági egylet. 1875. 33. sz. Székely kérdés, 52–53. sz. Két szépmozzanat Erzsébetváros történetéből); Ellenőr (1875. 328., 330. sz. A budai állami képezdék vizsgái és polgári oktatásügyünk, 480. sz. A külföldi és magyar sajtó párhuzamban, 482., Az egyetemi könyvtár és a magyar kézirattárak, 50., 52. sz. Adatok Horváth Mihály élet- és jellemrajzához, 1877. 325. sz. Gróf Bethlen Ferencz hátrahagyott kéziratai. 1878. 527. sz. térképirodalmunkról, 1879. 548. sz. Erdélyi levél Londonból, 554. sz. Kolozsvár közélete, 614. sz. Emlékezés id. gróf Bethlen Jánosra, 617., 619., 621. sz. Mult idők, 1888. 167. sz. Mécsvilág a sötétben sat.); prot. Egyh. és Isk. Lap (1876. 28. sz. 1879. 50., 51. sz. könyvism., 1881. A budapesti unitárius fiókegyház ünnepélye 1882. sat.); Igazmondó (1876. A sólyom magyar történelmi jelentősége); Életképek (1876. Kossuth levele b. Wesselényi Miklóshoz); Marosvidék (1877. Adatok Marosszék közhavasai történeti és statisztikai ismeretéhez; Archaeologiai Közlemények (XI. 2. Leta vagy Ghyczy vára, öt tábla rajzzal); Erdészeti Lapok (1878. Az erdélyi törvényhozás és közigazgatási erdőügyi intézkedéseinek története, 1879. Magyarország törvényhozási és közkormányzati erdőügyi intézkedéseinek történeti áttekintése); Nemzeti Hirlap (1879. Kazinczy F. és a két Wesselényi, könyvism.); Ország Világ (1880. Déryné Kolozsvárt, 1881. Az én első írói honorariumom); Figyelő (1878. Szentiváni Mihály életrajzához, Deáki Filep Sámuel élete és irodalmi munkássága, 1879–80. A Teleki-könyvtár és marosvásárhelyi Kemény Zsigmond-társaság, Toldy Ferencz és Kazinczy Gábor, Kazinczy F. hatása Farkas Sándorra, Könyv- és kézirattáraink és irodalomtörténetünk, XVI. századi költészetünk néhány ismeretlen emléke, 1881–82. Andrád Sámuel mint író és fordító, Szacsvay Sándor, A censura története Erdélyben, Aranyos-Rákosi Székely Sándor, 1883. Még néhány adat Andrád Sámuelről, 1884. Csokonai életéből, 1885. Andrád Sámuel halála éve és napja, 1886. Kovács Pál életiratához, 1887. Lugosy József élete és tudományos iránya); Magyarország és a Nagyvilág (1878. Az én alezredesem emléke: Makrai László élet- és jellemrajza, 1882. Reminiscentiák ifjúkori olvasmányaimból, 1883. A csángók multjából, II. Lajos király és testvére mátkasági ünnepélye, Kisfaludy K. irodalmi hatásáról, 1884. Szemere Bertalan hátramaradt írásaiból, II. Ulászló udvartartása, Az 1848–49. román népfölkelés, Egressy Gábor mint a borsodi védsereg kapitánya, Visszaemlékezés Schodelnéra); Koszorú (1879. Egy XVI. századi kiadatlan magyar szinmű); Petőfi Társaság Évkönyve (1879. Kazinczy Ferencz Munkács várában); Néptanítók Lapja (1879. Tiboldi István, Váradi Szabó János, mint a magyar népoktatás egyik úttörője, 1880. A reális irány túlsúlya közoktatásunkban, Népnevelőink a mai társadalomban, Népnevelésünk öntudatos fejlődése, 1881. Közoktatás- és nevelésügyi methodikánk három század előtt, Comenius Amos János az erkölcsös nevelésről, Kazinczy F. és a magyar népoktatásügy. 1882. A gyakorlati gazdasági oktatás a népiskolákban és a tanítóképezdékben, Népnevelésünk 40 év előtt és most, Tanrendszerünk néhány árnyoldala. Népnevelésünk némely akadályai, 1883. Vélemény az Eötvös-alap ügyében. 1884. Egy magyar királyfi neveltetése, V. László király tanítójáról, Az unitáriusok nevelés- és tanrendszere. A budapesti állami tanítóképezde, 1885. Emlékezés báró Eötvös Józsefre, 1886. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök emléke, 1887. A néptanítók a történelem és régészet szolgálatában); Magyar Könyv-Szemle (1881. Az erdélyi nyomdák történetéhez, 1882. Adatok énekes könyveink bibliographiájához. A XIX. századi erdélyi halotti beszédek bibliographiájához, 1891. A m. tud. akadémia kéziratainak rendezéséről); Pesti Hirlap (1881. 165., 166. sz. Magyar-lengyel rokonszenv a multban. 191. sz. Gróf Almásy Móriczról. 200. sz. Visszaemlékezés egy 1844. kirándulásra, 205. sz. A régi szinházi intendánsok, 217. Kirándulás Péczelre, 241. sz. A hivatalnok életéből, 251. sz. Csokonai levele Lillához, 259. sz. A kiegyezés történetéhez, 256. sz. Még valami br. Kemény Istvánról. 285., 288. sz. Vetter Antal honvéd altábornagy emlékirata, okt. 23. sz. Br. Wesselényi Miklós és a kolozsvári zendülés, 259. sz. A kiegyezés történetéhez, 278. sz. Metternich hg. és gr. Széchenyi István. 296. sz. Néhány vonás Sámi Lászlóról, 305. sz. Mike Sándor, 310. sz. Egy elzüllött tárczalap, 1882. 7. sz. A szent István-szoborügy, 12. sz. gr. Széchenyi István és a democratia, 22. sz. Erdély alkotmányos védelme 1863., 29. sz. Simon Elek kolozsvári polgármester életéből, 48. sz. Tóth Kálmán, 53. sz. Kisérlet Dalmatia visszacsatolására 1848., 102. sz. Kőrösi Csoma Sándor, 125. sz. Egy magyar miniszteri pecsét története, 156. sz. Egy kiadatlan költemény Kazinczy F. hagyatékából, 168. sz. Epizod a menekült-életből, 201. sz. harmincz év előtt, 1883. 119. Egy magyar nyelvtudós önkénytes számkivetésben, 127., 129. sz. István főherczeg kir. helytartó utolsó életéveiből, 188. sz. Magyar irodalomtörténeti curiosumok, 206. sz. A székely szövészeti ipar egy jeles képviselője, 1884. 16. szám Br. Nopcsa Lászlóról, 68. sz. Lugossy József, 72. sz. Iróink emléke érdekében, 1887. 10., 45. sz. Petőfi és Skariatine orosz tábornok emléke Segesvár mellett, 73. sz. Emlékezés br. Wesselényi Miklós elítéltetésére; 1889. jan. 11. sz. Vonások gróf Lázár Miklós életéből, 241. sz. Mátyás király emléke szülőföldén, 335. sz. A mi 1849. karácsony-esténk, 1890. 95. sz. Széll József 1848–1849-ki őrnagy, több tárczaczikk az 1848–49. és az azutáni eseményekről Agricola névvel a P. Hirlap több évfolyamában); Nemzet (1882. 108. sz. Az aristokrata divatlapkiadó, 1887. 63., 64. sz. Magyar-bolgár érintkezések a multban, 1889. 11. sz. Gróf Lázár Miklós, 1896. 112. sz. Hol volt Attila hun király sírja? 121. Egy-e a besenyő és székely?); Egyetértés (1882. 191–193. sz. A bor az emberiség életében, 1884. 108. szám. Csokonai és a Széchenyi könyvtár can cellistai állomása 1802-ben, 1886. 168. sz. A magyar ipar egy eredetisége mint közgazdasági jövedelemforrás); M. Korona (1884. 188., 189. sz. A nagyszebeni m. kir. állami jogakadémia megszüntetése kérdéséhez); Hazánk (1884. Gr. O'Donel Károly Erdélyi katonai kormányelnöke, Bem tábornok irataiból, 1885. A bécsi titkos rendőrség befolyása Magyarország belügyeire, 1887. Nagyszebeni magyarság hajdan és most, 1888. Br. Wesselényi Miklós a trón előtt); Hunyad (1884. Egy elmés költemény a század elejéről); Élet és Irodalom (1884. Megint egy adat az erdélyi irodalom zsenge korából, Adatok Csokonai élete és jelleméhez); Nemzetgazdasági Szemle (1886. Adalék Magyarország ásványvizei s gyógyfürdői törvényhozás útján rendezéséhez); M. Salon (1887. Töredékek szinészetünk első korszakából, 1890. Magyar hölgyek terve a m. t. akadémiai fölolvasásokról 30 év előtt); Kolozsvár (1887. 18. sz. Ocsvay Ferenczné emléke, 300. sz. Világ változása, 322. sz. Királyok Kolozsvárott); Székely egyleti Képes Naptár (1888. Keserü Mózes életrajza); Hadtörténelmi Közlemények (1889. Az erdélyi 1809. insurectio története); a kolozsvári Ellenzék (1889. 80. sz. Egy tanulságos történelmi emlék 1848–49-ből. 83. sz. Új adat a segesvári csatáról, 161. sz. Huszti András életrajzához, 1895. 265. sz. A külföldi egyetemeken tanuló erdélyi magyarok és szászok a mult században); Erdélyi Hiradó (1890. 80. sz. A báj mythoszi és nemzeti költészeti felfogása); Erdélyi Múzeum (1891. Erdély déli határai kijárásáról írt napló 1841-ből); történelmi Tár (1893. Történelmi Emlékek Bornemisza Anna fejedelemnő írásai közül); Nemzeti Ujság (1896. 108. szám A székely múzeumokról); Erdélyi Gazda sat.
Álnevei és jegyei Agricola, Székely, Vadormi, A., A-a., -a. M., V-i.
Munkái:
Adatok a XI. zászlóalj történetéhez, tekintettel az erdélyi 1848–49-ki eseményekre. Egy honvéd magánjegyzete. Kolozsvár, 1868. (Névtelenül).
Kolozsvár története. Budapest, 1870., 1888. Három kötet. (Kiadja sz. kir. Kolozsvár város közönsége, oklevéltárral és 36 kőnyomatú tábla rajzzal. Ism. Századok 1869–70., Bud. Szemle XIV. 1869., 1873., LII. 1889., Hon 1871. 166. sz., Turul IV.)
Eszterházy Johanna Gabriella herczegnő. Irta Tissot Marczell francziául, ford. és történeti bevezetéssel ellátva. Pest, 1871. (Ism. Hon 1871. 165. sz.)
A királyföldi viszonyok ismertetése. U. ott, 1871., 1876. Két kötet. (Ism. Hon 1872. 257. sz., Ruménul is megjelent 1871-ben).
Der Kampf der Sachsen für die Überreste des Feudalwesens in Siebenbürgen. Bpest, 1874.
Az utolsó Apafi. Történeti tanulmány. U. ott, 1875. (M. Történelmi Tár XXI.)
Báró Wesselényi Miklós hűtlenségi bűnpöre. Kolozsvár, 1876. Két kötet. (A latin tartalom átdolgozásával. Történelmi bevezetéssel. Különny. a Történelmi Lapokból).
A Ghyczyek Erdély történetében, különös tekintettel a királyi kormányzói intézményre. Bpest, 1876. (Értekezések a tört. tud. köréből VI. 5.)
A levéltárakról, tekintettel a magyar állami levéltárügyre. U. ott. 1877. (Székfoglaló. Akadémiai Értesítő 1874.)
Tanulmányok Erdély XVIII. századi történetéből. U. ott, 1877. (Értek. a tört. tud. kör. VII. 3.)
Emlékbeszéd Szentkirályi Zsigmond felett. U. ott, 1877. (Értek. a társadalmi tud. kör. IV. 6.)
Dávid Ferencz emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára. U. ott, 1879. (Díszes és népies kiadás oklevélár nélkül. Ism. Hon. 207. sz., Figyelő VII., Koszorú, M. Polgár 193. sz., Havi Szemle IV., Századok1880.)
Emlékek a szabadságharcz idejéből, U. ott, 1879.
Kazinczy Gábor irodalmi hatásáról. U. ott, 1880. (Értek. a társad. tud. kör. VI. 3.)
Magyar protestáns egyháztörténelmi monographiák. U. ott, 1881. (Többekkel együtt).
A magyar Fiume. U. ott, 1881.
Szabadságharczunk történetéhez. Visszaemlékezések 1848–1849-re. U. ott, 1881. Kilencz fényny. arczképpel.
A kalendáriumokról. U. ott, 1881. (Értek. a tört. tud. kör. IX. 4.)
Az erdélyi hirlapirodalom története 1848-ig. U. ott, 1882. (Értek. a nyelvtud. kör. X. 9.)
Erdély katonai védereje átalakulása a XVIII. században. U. ott, 1884. (Értek. a tört. tud. kör. XI. 10.)
Aranka György és az erdélyi nyelvmívelő és kézirat kiadó társaság. U. ott, 1884. (Különny. a Figyelőből).
Duka Tivadar könyve Kőrösi Csoma Sándorról. U. ott, 1889. (Értek. a tört. tud. kör. XIV. 2.)
A m. tudom. Akadémia kézirattárának ismertetése. U. ott, 1892.
Szerkesztette Kolozsvárt az Erdélyi Hiradót 1848. jún.-aug., Az erdélyi gazdasági egylet 1854–55. Évkönyvét, az Erdélyi Mezei Naptárt 1856-ra (ebben 8 czikke van. Ism. M. Sajtó 1855. 110. sz.), az Erdélyi Történelmi Adatok I–III. kötetét gróf Mikó Imrével és az Erdélyi nagyfejedelemség hivatali tiszti Névtárát 1864-re (czímlapjáról felsőbb parancsra nevét le kellett venni).
Századok 1867. 218., 1868. 590., 1870. 58., 66., 480., 495., 733., 1871. 254., 1873. 75., 225. l. (Munkálatai).
Akadémiai Almanach 1871. 255., 1876. 297., 1882. 190., 1889. 253., 1890. 254. l. (Munkálatai).
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 39. sz. arczk.
M. Akadémiai Értesítő 1875. 262. l.
Kertbeny Magyar irodalom a világirodalomban. Bpest, 1876. 42. l.
Noenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony, 1876. 461–469. l.
The Inquirer 1880. 1964. sz.
Figyelő IX. 1880. fénynyom. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1888–89., 1892.
Vasárnapi Ujság 1888. 46. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyv-Szemle 1895. 30., 32., 321., 327. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1895.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT