Illicinus Péter

Full text search

Illicinus Péter
theologiai s jogidoktor, sienai (Olaszország) származású; 1547–49-ig Krakkóban a görög nyelv tanára volt; később Pécsett tanított; midőn itt a főiskola elenyészett, Bécsben nyert alkalmazást, hol Oláh Miklós primással megismerkedett. Az esztergomi érsekség üresedésben lévén, a káptalan egy kanonoki s egy oltárjavadalmat adományozott neki, oly kötelezettséggel, hogy (1552. husvétig) lakását Nagyszombatba teszi át, itt az iskola igazgatását elvállalja, naponkint a kanonokok részére a kanoni s polgári jogból előadásokat tart, melyeket mások is, bizonyos díj lefizetése mellett, látogathatnak. Bornemisza Pál erdélyi püspök 1553. jún. 4. szatmári főesperessé s gyulafehérvári kanonokká nevezte ki. E főesperességet mint esztergomi kanonok is bírta; Nagyszombatban a főiskola kormányzója maradt a Jézus-társaságnak 1561-ben történt oda telepítéseig. 1556-tól sz. Tamásról nevezett prépost volt. 1561-ben túl kivált ügyvédkedéssel foglalkozott részint mint egyes magánfelek megbízottja. Mint ügyvéd rendkívüli eszes és ügyes embernek bizonyult, a kire bátran rábízhatta bárki legbonyolultabb ügyeit. Igaz, hogy nem is válogatott az eszközökben, ha arról volt szó, hogy valamely pert megnyerjen. Leginkább megmutatta ezt abban a perben, a mely a Thurzó család viszálkodásából keletkezett. Oly kiméletlen, vakmerő, sőt mondhatni lelketlen módon védelmezte ebben megbízóinak érdekeit, hogy még legjobb hívei is megbotránkozva fordultak el tőle. Sőt a maga ellen ingerelt hatalmas befolyások keresztül vitték, hogy Oláh Miklós primás megfosztá összes javadalmaitól, az országgyűlés pedig kiűzte az országból. Ekkor ismét Bécske került, hol idejét irodalmi foglalkozással töltötte; végre 1571 táján sikerült neki az olmüczi káptalanba bejutnia. Utolsó éveiről, halála idejéről nem tudni semmi bizonyosat. A XVI. század első jogászának ismerték.
Munkái:
Idyllium in laudem Samuelis Cracoviensis Antistitis. Cracoviae, 1547.
Ad Samuelem Cracoviensis Ecclesiae episcopum ... U. ott, év n. (Satira.)
Epitaphium Bionis, Idyllum Elegantissimum e Graeco Moschi translatum ... U. ott, 1548.
Oratio De Homine et disciplinis, Inqua & Juvenes ad literarium studia excitantur. Cracoviae, 1549.
Carmen in reditum Viennam Inuictissimi Romanorum, Hungariae, Bohemiaeque; &c. Regis Archiducis Austriae, etc. Ferdunandi Principis optimi. Viennae, 1551.
Praefatio de lege ac iure civili. U. ott, 1551.
Praefatio de optima Reipubl. statu in Isocratis orationem de Regno Cracoviae facta. hely és év n.
Praefatio... in laudem reg. Poloniae et Samuelis Episcopi Cracoviensis. Cracoviae, év n.
Ad inclyri Hungariae Regni Proceres et nobiles ac Cives de antiqua fide servanda divinisque flagellis paraenesis. Hely és év n.
De Recta fidei dinoscendae regula Sermones in Metrop. Ecclesia Strigon...facti. hely és év n. (Knauz nándor a két mű helyét Olmüczre, az időt 1573-ra teszi.)
De unitate fidei cum Episcopis tenenda, deque obedientia illis praestanda. Hely és év n.
Parenaeticon ad Transylvanos, qui a Catholica fide alienati ad Sabellum, seu Praxeum, seu Paulum Samosatenum et ad Arium vel Nestorium, vel Photium degenerarunt. Hely n. 1581.
De antiqua fide servanda. Hely és év n.
Sermones X. in Metrop. Eccles. Strigon. facti. hely és év n.
Geszner (Biblioth. scriptorum omn. generis) után a M. Könyv-Szemle (1895. 288.) még több munkáját és fölsorolja; de ezek könyvészeti leírását nem adja.
Kéziratban a bécsi udvari könyvtárban: Ad Maximilianum flebilis Hungaria hexametrice descripta carmine, Paranaesis ad Maximilianum II. de Romani imperii assequendi retinendique rationibus, Oratio ad Ungaros de armis contra Turcas sumendis. In laudem Hungariae hendecasyllabi; a budapesti egyetemi könyvtárban: Examen ordinandorum juxta ecclesiam Olomucensem, in quo etiam nostri temporis haereses deteguntur et refutantur. 4rét 268 levél és egy költeménye u. ott az Oláh Miklós-féle gyűjteményben. Lehotzky még említi: Rubricas Corporis Juris Mossoczio et Ilosvaio addidit 14 Quaest.
Pray, Index Rariorum Librorum II. 490. l.
Wallaszky, Conspectus 144., 173. l.
Lehotzky, Andr., Index Script. publ.-pol. Juridicorum. Posonii, 1803. 20. l.
Katona, Historia Critica XXV. 473. l.
Pauer János, Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Székesfejérvár, 1847. 378., 426. l.
Memoria Basiliae Strigon. 141. l.
Fabó, Monumenta II. 318. l.
Frankl, A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bpest, 1873. 258. (Concilia.)
Uj M. Sion 1886. 116. l.
Zelliger alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 189. l.
Századok 1895. (Kollányi Ferencz.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT