Illésy János
Illésy János
bölcseleti doktor, országos levéltári fogalmazó, I. Sándor, az utolsó nagykun kapitány, majd Kisujszállás polgármestere s Varró Mária fia, szül. 1861. febr. 12. Kisujszálláson (Jász-Nagykun-Szolnokm.); a gymnasium alsó osztályait szülővárosában és Budapesten, a felső négy osztályt pedig Szepes-Iglón végezte 1880-ban, mire a budapesti egyetemen bölcselethallgató lett, hol főleg magyar, német, latin irodalmi, nyelvészeti s történelmi előadásokat hallatott. Ennek elvégzése után 1884–85-ben Kisujszálláson helyettes tanárként működött. 1886-ban bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1887-ben a m. kir. országos levéltárba gyakornokká neveztetett ki, hol 1889-ben fogalmazó tiszt lett, 1892 óta pedig fogalmazó.
Czikkei a Jász-Nagykun-Szolnokban (1892 óta J.-N.-K.-Szolnokmegyei Lapok: 1884. Molnár Ferencz, egy kis kun poéta, 1887. Adatok a szolnoki ref. egyház történetéhez, Jásznagykun-Szolnok vármegyére vonatkozó mohácsi vész előtti oklevelek, 1889. Verseghiről, 1890. Az 1849. márcz. 5. szolnoki csata hősei, 1892. Szolnok város és a kincstár közti viszony, 1892–94. történelmi kalászok J.-N.-K.-Sz. vármegye multjából); a Figyelőbe (1885. P. Horváth Ádám és Somogyi Kovács József kiadatlan versei, 1886. P. Horváth Ádám Hunniása, 1887. Eposz-e a Kónyi Zrinyiásza? Adalék Csokonai munkásságához, A költő Koháry szüleiről, Országgyűlési gúnyvers. 1889. Adalékok br. Orczy Lőrincz életéhez, Kovács József és Szemere Pál); a Fővárosi lapokban (1885. Tompa Mihály és Recsky András, 1886. Kazinczy Ferencz családi élete); a Nagy-Kunságban (1887. A kolbász-széki kunok hatalmaskodási pöre 1552-ben, 1889. Jászkun huszárság a hét éves háborúban, 1890. Határper Karczag és Püspök-Ladány közt, 1891. Jászkunok levelei a nádorokhoz a XVI. században, 1894. Száz esztendős dolgok a jászkunság multjából); a M. Könyv Szemlében (1888. Adalék Lorántfy Zsuzsánna fejedelem asszony irodalmi működéséhez, 1888. Komáromi Csipkés György bibliája, 1890. Röpiratok az 1728. országgyűlésről, A kassai szent Erzsébet-egyház könyvtárának jegyzéke 1604-ből, 1891. Adatok a brassói és vizsolyi nyomda XVI. századbelitörténetéhez, Adalék a vizsolyi nyomda XVI. századbeli történetéhez, Nove Transylvanica és Talio, A nagy-károlyi nyomdáról, 1894. Kis Imre halotti beszéde Báthory Zsófia felett. 1895. A Nádor-codex kiadásának története); az Archeologiai Értesítőben (1892. Adatok a pozsonyi vár-kápolna festésének történetéhez 1563–1570., 1894. Halitzky Antal a transaquincumi erődről); az irodalomtörténeti Közleményekben (1892. Milotai Nyilas István végrendelete, Péczely József útlevelei, 1893. Marussi András, Adatok Pesti Gábor életéhez, Czuczor és Vörösmarty iskolai magyar nyelvtanai, 1894. Adatok Dayka Gábor, gr. Listhi László, Simai Kristóf életéhez, 1895. Két adat Balassa Bálint életrajzához); a Hadtörténelmi Közleményekben (1892. Tanuvallomások Nógrád meghódolásáról 1663-ban, Az Andrássy ezred egyenruházása, Gr. Forgách Ádám katonai rendtartása 1648-ból, Gr. Zrinyi Miklós 1664. téli hadjárata, 1893. Tanukihallgatások Léva és Buják 1665-iki feladásáról, A Léva melletti csata és Koháry István halála, A szolnoki vár építése és első ostroma, Két levél gr. Forgách Ádámról, 1894. Várvizsgálatok 1557–58-ban, A bajvivások történetéhez. Insurgens katonák egyenruházata 1797-ben, 1895. A magyar kir. nemes testőrség felállításáról 1760.); az Ethnographiában (1892. Adalékok a hazai babonaság történetéhez, 1893. A czigányok történetéhez); a Turulban (1893. A Vrana család czimere, A kassai ev. ref. egyház pecsétje, 1894. Adalék a Haller grófok nemzetség könyvéhez); a Századokban (1893. Érdekes történet a XVI. századból, Shakekspeare Szeget szeggel cz. drámája tárgyának nyoma, 1894. Bessenyei György két kiadatlan munkája); Kisujszállás és Vidékében (1894. Egy renegát iródeák levele egy török könyvecske iránt 1556); a M. Nyelvőrben nagykunsági tájszókat közölt és P. Horváth nyelvészkedését ismertette.
Munkái:
Gróf Koháry István élete és munkái. Irodalomtörténeti tanulmány. Karczag, 1885. (Ism. Nagy-Kunság 20. sz.)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye földrajza. A földrajz elemeivel. A népiskolák III. osztálya számára. U. ott, 1887.
A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség-, czimer-, előnév- és honosság-adományozásoknak 1527–1867. A m. kir. orsz. levéltár felügyelete alatt összeállították Dr. Illésy János és Pettkó Béla. Bpest, 1895.
M. Könyvészet 1885., 1887.
Corvina 1895. 31. sz. és Keszi Hajdu Lajos szives közlése (önéletrajzi adatok után.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
