Illésy György

Full text search

Illésy György
hirlapíró, szül. 1832. jan. 14. Mező-Sason (Biharm.), hol atyja ev. ref. lelkész volt; szülei s egy nyugalmazott őrnagy bátyja gondosan nevelték; a miskolczi és a debreczeni iskolában tanult. Sokat olvasott, szépen szavalt, értett idegen nyelveket és a zenét. Midőn 1848-ban az első riadót megfujták, legelőször is ő állt be honvédnek máj. 20. Eleintén egy zázlóaljhoz ment, de aztán tüzér lett; a Raksányi s Lapinszky hires ütegeiben szolgált, utoljára mint tűzmester. Világos után egy darabig bujdokolt (Komádiban Sárosy Gyulával együtt), de végre besoroztatott. Az Este-ezredben kellett szolgálnia; zenész lett a zenekarban; nyelveket tanult és katonai műkedvelő-előadásokat rendezett. Négy évi szolgálat után haza került és nevelő lett; írt költeményeket és Debreczenben lapot szerkesztett; a szépirodalmi lapokban, sőt Oberon fordításával a Kisfaludy-társaság előtt is feltünt. Ismerősei szerették, becsülték és a mi balvégzete lőn, a debreczeni gőzmalom pénztárnoki állomását megnyerte. Nem értvén a számvitelhez, szórakozottságában gyakran elhibázta a kifizetendő összegeket: deficitje támadt, melyet munkával és vállalatokkal akart kiegyenlíteni; de nem volt szerencséje s mindenét hárahagyva, 1865-ben Pestre jött fel, hogy munkájával tartsa fön nejét, gyermekeit és elegítse ki hitelezőit. Éjjel-nappal dolgozott. Ily helyzetben előbb a Fővárosi Lapoknál korrektor és franczia beszélyek fordítója volt; fél év mulva megtanult angolul és a Vadász és Versenylap számára a Fieldből fordított; 1866-ban a Magyar Világ szerkesztőségében, azután a Sürgönynél dolgozott. 1867. máj. Jókai fölszólítására a Hon szerkesztőségébe lépett; 1868-ban a megfeszített munka beteggé tette; de ő azért folyton serényen dolgozott; 1870. nov. ágyba kellett feküdnie s itt is költeményeit rendezte sajtó alá; végre 1871. okt. 21. meghalt Pesten. Szász károly tartott beszédet okt. 24. koporsója felett.
Költői fordításain, hirlapi czikkein kívül leginkább feltüntek a nép számára írt verses krónikái, melyeket tősgyökeres magyar nyelv és eredeti stíl jellemeznek. Költeményei a Hölgyfutárban (1854–61. eredetiek, Heine s több Beranger utáni ford.), a Vasárnapi Ujságban (1856., 1860., 1864.), a Debreczeni Közlönyben (1860), a Debreczeni Emlényben (1860. Héják cz. dalai), a Csokonai Albumban (1861), a Hortobágyban (1861–62. 6. sz. Sárosy Gyula életéből), a Koszorúban (1864.) (Oberon I. éneke), az Igazmondóban (1867. Attila, krónika a nép számára, 1871.)
Munkái:
Széchenyi emlékezte. A debreczeni casino által 1860. ápr. 26. rendezett gyászünnepély alkalmával felolvasta. Debreczen, 1860. (Költemény.)
Beranger dalai. U. ott, 1860. (Szász Károlylyal és másokkal együtt ford.)
Országos kis tükör. Verses krónika az ország dolgairól. Irta György deák. Pest, 1865. két füzet.
Zrinyi Miklós Szigetvár hős védője. U. ott, 1869.
Toronyi Tamás. Történeti életrajz. U. ott.
Attila Isten ostora. Verses Krónika. U. ott, 1869.
Magyarok atyafisága. Az annyivéri magyarok. U. ott, 1870.
Hedvig szép királynő. U. ott, 1870. (4–8. sz. György deák névvel és a Corvina társulat kiadásában.)
A nők munkaképessége és munkajoga különösen szellemi téren. Pest, 1871.
Illésy György költeményei. U. ott, 1872. (Eredetiek és fordítások, Oberon 1. és V. éneke, a költő élet- és jellemrajzával bevezetésül.)
Nagy Magyarország vagy négy szerzetes viszontagságos útja a magyarok ős hazájába. Bpest, 1873. (György deák névvel.)
Szerkesztette a Hortobágyot 1861. okt. 1-től 1863. jún. 30-ig Debreczenben és a Képes Ujságot 1866-ban pesten.
Álnevei: Kunsági s György deák.
Özvegye (Ember Karolina), később György Aladárné, életrajzát 1. Magyar Irók II. k. 1277. hasáb.
Hölgyfutár 1859. 19. sz.
Csokonai Album, Debreczen, 1861. 231., 241. l.
Reform 1870. 75. sz.
1871: A Hon 244., 245. sz. (Vadnai Károly). Hazánk és a Külföld 44. sz. arczk., Igazmondó 40. sz. arczk., Budapesti Közlöny 244., 245. sz., Fővárosi Lapok 244. sz., Vasárnapi Ujság 44. sz. arczk.
Nemzeti Nagy Képes Naptár 1873. arczk.
Honvéd Naptár 1873. arczk.
Figyelő XIII. 344., XIV. 386. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Gyászjelentés

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT