Illésházy Miklós (illésházi gróf),
Illésházy Miklós (illésházi gróf),
kanczellár, báró I. Ferencz (ki Párkánynál elesett) és ákosházi Sárkány Erzsébet fia, szül. 1653-ban; nagybátyja I. György, kinek fia nem volt, vette magához és Bécsben a császárnak mint örökösét mutatta be s kieszközölte 1678-ban a grófságot ágazatának. Míg nagybátyja a Tököly pártjára állott, ő a császár hive maradt; megnyította Trencsén-vár kapuit a császáriak előtt és Bécsbe ment, hol I. Lipót király Liptó- és Trencsénmegyék főispánjává nevezte ki s az összes Illyésházy birtokok örökösévé tette. 1687-ben a határvizsgáló országos küldöttség tagja lett. 1715-től kanczellár volt. Meghalt 1723-ban.
Kézirati munkái: Dictionarium turcicolatinum 1668. 8. r. 180 lap; Responsum 1708 és Diaria manuscripta sive publicae et aliae cancellariae R. Hungariae expeditiones, két kötet (a m. n. múzeumi kézirattárban); Responsum ad Cardinalem, quo significat, se in negotio ab illo commendato, aequum et justum esse velle, ideoque opus habere temporis, út eo melius rem tractare possit (a budapesti egyetemi könyvtárban a Hevenesi-féle gyűjteményben T. XII. p. 332.)
Nagy Iván, Magyarország Családai V. 224., 228. l.
M. Néplap 1857. (Az Illyésházyak.)
Fabó, Monumenta II.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
