Hainiss József,
Hainiss József,
orvosdoktor, megyei törvényszéki főorvos, H. Xavér Ferencz és dományi Juraszek Francziska polgárcsalád fia, szül. 1827. márcz. 18. Trencsényben; a gymnasiumot ugyanott és Esztergomban végezte s a bölcseletet Nagyszombatban hallgatta; szülei s rokonai kívánságára papi pályára lépett, egy évig a nagyszombati papnevelőben hittanhallgató volt; onnét Bécsbe a Pázmány-intézetbe küldték, hol az 1848. forradalom érte s ott volt máj. végeig; ekkor Szitányi (Ullmann) László családjához nevelőnek vitte el. A szabadságharczban ő is részt vett és Csallóközben a szervezkedő honvédzászlóaljnak megalakításában közreműködött. A szabadságharcz után orvosi pályára lépett és Pesten 1855-ben orvosdoktorrá avatták, már mint szegénygyermekkórházi másodorvost, hova 1854-ben lépett be s hol mint Bókai János igazgató-főorvos segéde, 1857-ig működött. 1857. nov. Hódmezővásárhelyre tiszti főorvosnak hivatott meg; 1861-ben Csongrádmegye tiszteletbeli főorvosának választatott; de az alkotmányos megyei tisztikarral ő is visszalépett és mint delegált törvényszéki orvos, magángyakorlatot folytatott. 1867-ben járási orvosnak választatott főorvosi czímmel és fél év mulva törvényszéki főorvosnak. 1872-ben az igazságügyminiszterium által kir. törvényszéki és börtönorvosnak neveztetett ki, mely állásban és mint tiszteletbeli megyei főorvos működik jelenleg is. Annak idején tevékeny részt vett a Deák-pártban; 1861-ben a hódmezővásárhelyi óvóintézet alapításán működött közre. 1877-től mint a r. kath. iskolaszék és egyháztanács elnöke a kath. hitközség ügyeit rendezte 1884-ig; hat évig a vöröskeresztegyletnek is elnöke volt sat.
A Pazmaneumban történelmi munkákat és hittani értekezéseket írt. Czikkei a Gyógyászatban (1862. Törvényszék-orvostani eset: Erőszakos sértéshől származott evvér, szívszakadás és halál, A beteg gyermek vizsgálata és jeltanáról, Törvényszékorvost. eset: A halántékcsont pikkelyes részének szúrás által szokott repedése, agykérlob, halál, 1864. A beteg gyermek mellének vizsgálata- és jeltanához, 1865. A mellzsigerek részletes vizsgálata gyermekeknél, 1866. A tüdők hústömöttsége újszülötteknél, Tüdőgümősödés gyermekeknél, Az újszülöttek tüdőlégdagja, 1868. A hörgelob isméje gyermekeknél), az Államorvosban (1872. Nehány érdekes törvényszéki eset rajza), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XV. 1872. Nehány érdekes törvényszéki eset). Ezeken kívül a hód-mező-vásárhelyi lapokban is több czikke jelent meg.
Oláh Gyula, Magyarország Közegészségügyi Statistikája. Bpest, 1876. 109. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
