Gyürky Antal (gyürkii),
Gyürky Antal (gyürkii),
volt kir. kataszteri felügyelő. Gy. István megyei főügyész és Madách Anna (M. Imre, a költő, atyjának nővére) fia, szül. 1817-ben Felső-Szelényben Hontmegyében; iskoláit elvégezvén, alig 17 éves korában, 1834-ben katonai pályára lépett és kadét lett a 3-dik huszárezrednél, melynek tábornoka s másod tulajdonosa, gróf Vécsey, anyai ágon rokona volt és így már rokoni összeköttetéseinél fogva is szép jövő várt itt reá, azonban egy szilaj lóról történt szerencsétlen leesése következtében egészségi tekintetből, két év mulva, kénytelen volt a katonaságtól megválni s a szülői házhoz visszatérni. 1836-ban kinevezték tiszteletbeli aljegyzőnek, majd csakhamar esküdt és szolgabíró lett. Ugyanekkor lépett fel az irodalom terén is. Tanulta a művelt nemzetek nyelvét és azok irodalmát, olvasta a kiválóbb bölcselők és nemzetgazdák munkáit, s különösen az utóbbiak ébresztették fel figyelmét a közgazdaság iránt, és gondolatait, tapasztalatait az akkori lapokban közölte; szülőmegyéje rendes főjegyzőnek választotta s ezen a pályán 1848-ig működött. A szabadságharcz bekövetkeztével azonban ő is fegyverrel cserélte fel a tollat és először a honti nemzetőrség parancsnoka volt, majd a rendes honvédséghez lépvén át, Görgei maga mellé parancsőrtisztnek nevezte ki. Számos csatában vett részt és a világosi fegyverletétel után mint őrnagy jött haza. Az absolutismus szomorú napjai leszoríták egy időre a hivatali pályáról. Annál nagyobb lelkesedéssel fordult az irodalomhoz. Rendezvén birtokait, Pestre tette át lakását, hogy itt nagyobb körben, nagyobb sikerrel működhessék eszméinek kifejtésén és terjesztésén. Majd egész lelkesedésével a borászat felé fordult, azt fejlesztette munkáival és lapjával, mely első volt e nemben irodalmunkban. Gazdasági egyesületeink közül több megválasztotta tiszteletbeli tagjává. Buzdították, lelkesítették őt Deák és Széchenyi is, a ki magához hivatta őt Döblingbe s igen sokszor érintkezett vele. Az alkotmányos élet felderültével 1867-ben a kormány által megbízva, Entz Ferencz kiséretében az ország bortermelő vidékeit utazta be s tapasztalatairól terjedelmes memorandumban tett jelentést. Ugyanekkor szülőmegyéje törvényszéki birónak választotta meg, később ugyanott szőlőváltsági jogbiztos, majd árvaszéki elnök lett, míg az újonnan rendezett kataszterhez Beszterczebányára felügyelőnek neveztetett ki. Ez utóbbi állásától 1880-ban vált meg, irodalmilag azonban egész haláláig, mely 1890. júl. 31. Dorogon (Esztergomm.) következett be, működött. A szent Sylvester-rend vitéze, a német lovagrend Mária-kereszt tulajdonosa, a szent István-társulat örökös alapító tagja, a győrvidéki s hevesmegyei gazdasági egyesületek, valamint a bajor frauendorfi Praktische Gartenbau-Gesellschaft tiszteletbeli tagja volt.
Czikkei a Gazdasági Tudósításokban (1839. Hontvármegye éjszaki része), az Ismertetőben (1840. A legjobb juh-etető vályu, Gazdasági fiókegyesület Hontban, Vélemény miként lehet a tűz által okozott károkat legkönynyebben pótolni, Mezei prücskök kiirtása, A hámos lovak és ezek nevelési főelvei), a Pesti Naplóban (1854. 76. sz. A tagosításról, 1862. 216. sz. Koritniczai gyógyintézet), a Gazdasági Lapokban (1855. Egy-két szó a tagosításról, Felhivás a bortermesztőkhöz, Egy kis észrevétel az őszi és tavaszi szőlőtermesztésre nézve, 1861. Hogy lehet erős s bortermő szőlőket nevelni?, Bortermelés czélja, Az alföldi szőlők fontossága, A szőlőmívelés különös módja, Szőlőjavítási kisérletek eredménye, A szőlő elfüvesedéséről, Boraink szerepe a jövő évi kiállításon, Borászaink teendői a jövő londoni kiállítás érdekében, A szőlő mint gyógyszer, Hegyaljai bormivelő egyesület, Szőlőmag értékesítése, A mustár erjedésének befolyása a bor minőségére nézve, Őszi szőlőmetszés, Szőlőtrágyázás, A bor első lefejtése, Uj módja a gyökeres szőlővessző-szerzésnek és szőlőújításnak. 1863. Szőlőkezelés körüli téveszmék, A szőlőszet által nyerhető póttakarmány, 1867. Borászatunk jelen állapota) sat., a Magyar Sajtóban (1856. 107. sz. Gazdasági irodalmunk. 1857. 38. sz. A borkereskedés általában s ujabb tokaji borárulás Pesten), a Szőlőszeti és Borászati Közleményekben (1857. Felhivás a bortermesztőkhöz), a M. Évlapokban (1857. Az alsó általános gazdasági kiállításról hazánkban), a M. Gazdában (1861. Nehány szó borászainkhoz a jövő évi londoni kiállítás érdekében), a Székesfehérvári Borász. Csarnokban (1863. Egy kis észrevétel a borszeszesítés kérdésére, Trágyázási kisérlet, Egy borászati iparvállalat, Kell e az egy éves ültetvényeket metszeni?, A szőlő nemes rothadásáról, Szőleink állapota és a nagy lapok tudósításai), a Népkertészben (1865. Borászati levelek), a Borászati Lapokban (1869. A magyar borászat fontossága, Bortermő vidékek ismertetése: Eger, Érmellék, Magyarád, Vörös-bor készítés, Ujabb elvek szerinti szőlőmívelés, 1870. A bor életrendi tekintetben), az Esztergomi Közlönyben (1882. Simor János hetvenötödik primása Magyarországnak, kivonat naplójegyzeteimből) sat. Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. A tagosításról és a tagosított birtok elrendezése és míveléséről. A legújabb törvényekhez, hazánk viszonyaihoz és a nép jelleméhez alkalmazva. Pest, 1853.
2. Vinczellérek könyve, avagy a szőlőmívelés s borkezelésnek legalaposabb módja. A növény és vegytan szabályai szerint gyakorlatilag előadva. I. kötet. Pest, 1856.
3. Cselédbarát. A cselédek erkölcsi állapota javítására és értelmi kifejlődésére czélzó mulatva oktató könyv. Szombathely, 1856.
4. A szőlőmívelés és borkezelés ujabb elvei. Pest, 1860.
5. Borászati vegytan röviden s népszerűen előadva. Pest, 1858. (Németűl Wohl Ágost által ford. Bécs. 1860.)
6. Borászati szótár. Pest, 1861.
7. Hangok a Renanismus ellen. Pest, 1864.
8. Gyakorlati útmutatás, miként kell eljárni a szőlődézsmaváltság keresztülvitelénél a feleknek, jogbirtokosoknak és községelőljáróknak. Pest, 1869.
9. Magyar polgári jogok és kötelességek rövid ismertetése. Kérdések és feleletekbe foglalva a falusi népiskolák számára. Pest, 1872. (2. kiadás a legújabb törvények alapján. Bpest, 1877. 3. kiadás, 1880. 4. k. 1890. Pest.)
10. Az uj szolgabirói hivatal kézikönyve. Hivatkozva idevonatkozó törvényekre és rendeletekre, irománypéldákkal és gyakorlati utasítással ellátva. Pest. 1872.
11. Igaz-e Darwin tana az ember eredetéről? és mit mond a tudomány Darwin állításaira. Pest, 1873.
12. Ötvennégy év Hontvármegye történetéből 1820-tól 1874-ig. Vácz, 1875–1883. Két kötet.
13. Népszerű magyarázata a földadó szabályozására vonatkozó 1875. VII. t.-cz.-nek, egyszersmind példákkal ellátott útmutatás a kataszteri munkálatoknál érdekelt gazdák stb. számára. Bpest, 1875.
14. Borászatunk reformjai. Igénytelen fejtegetése azon módoknak és eszközöknek, melyek által hazánk szőlőseinek jövedelmét nagyban lehet szaporítani és borászatunk előhaladását biztosítani. A szőlőmívelés uj rendszere. A tudomány útmutatása után és 40 évi tapasztalatok alapján. Vácz, 1879.
15. Naplótöredékek egy falusi lelkész hátrahagyott irataiból. Vácz, 1881.
16. Gazdasági mellék iparágak és a gazdasági háziipar népszerű ismertetése gyakorlati útmutatással. Különös tekintettel a falusi nép viszonyaira. Koszorúzott pályamű. Vácz, 1884. (2. kiadás. Bpest, 1888.)
16. A szőlő mint kincsbánya. Bpest, 1888.
17. Kisbirtokosok kátéja, útmutató miként boldogulhatnak és mily módon juthatnak jóléthez. Bpest, 1889.
18. A gyümölcs értékesítése. Gyakorlati útmutatás, miként kell az érett gyümölcscsel bánni, gyümölcsöt aszalni, gyümölcsbort csinálni... Bpest, 1889. (Falusi Könyvtár 34.)
19. Az előhaladt borkezelés és pinczegazdászat ismertetése és útmutatás a szüretelés, mustkezelés, a homoki borok tökéletesítésére... nézve. Bpest, 1889. (Falusi Könyvtár 35.)
20. Védekezés a filloxera és a szőlőgomba ellen és a bortermelés folytatásának módja. Gyakorlatilag előadva. Bpest, 1890.
Szerkesztette s kiadta Pesten a Szőlőszeti és Borászati Közleményeket 1857-ben 6 füzetben; a Borászati Lapok cz. hetilapot 1858 jan 3-tól 1861. márcz. 25-ig, mikor megszünt; és ennek folytatását a Borászati és Kertészeti Füzeteket 1869–70-ben összesen hat füzetet; a Tájékozó cz. politikai, ipar és kereskedelmi közlönyt 1864. január 1-től júniusig, mely minden másodnap jelent meg; a Borászati Naptárt 1867-re és 1870-re Pesten; a kataszteri Kalauzt 1875 júliustól szept. végeig Váczon, mely havonként kétszer jelent meg. Szerk. és kiadta a Gyakorlati Tanácsokat is öt füzetben. Kiadta Letenyey Lajos összes munkáit (Pest, 1865.)
Arczképe kőnyomat, Molnár J. rajzolta és Rohn nyomtatta 1858-ban Pesten.
Danielik, M. Irók II. 99. l.
Vasárnapi Ujság 1859. 7. sz. arczk. 1890. 32. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete s Repertóriuma. Természettud.
M. Könyv-Szemle 1876. 245., 1878.
Horváth Ignácz Könyvészete 1880., 1888–90.
Petrik Könyvészete s Bibliogr.
Magyar Nép 1888. 43. sz. arczk.
Fővárosi Lapok 1890. 211. sz. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
