Gyulay Béla (gyulai),
Gyulay Béla (gyulai),
bölcseleti doktor, polgáriskolai igazgató, szül. 1844. júl. 11. Sellyén (Baranyam.), hol atyja néptanító volt; középiskolai tanulmányait Pécsett végezte 1862-ben. Eleinte a papi pályára készült és négy évig theologiát tanult, azután segédlelkész lett; azonban erről lemondott és nevelő lett Bezerédj Antalnál, majd Rudnyánszky Iván bárónál Szent-Ivánfán, illetőleg Pakson 1871-ig. Azután Pesten a Röser Miklós kereskedelmi tanintézetében volt tanár; 1872-ben a fővárosi VI. kerületi községi polgári fiúiskolához neveztetett ki. 1876 óta pedig az V. kerületi polgári leányiskola igazgatója. 1876-ban középiskolai tanári oklevelet nyert a magyar nyelvből és irodalomból, 1883-ban bölcseleti doktorrá promoveáltatott. 1893 óta a Magy. Paedagogiai Társaságnak pénztárosa. Mint igazgató ő szervezte iskolája mellett az első női kereskedelmi tanfolyamot. Tevékeny részt vesz az erkölcs-nemesítő egyesületben, melynek titkára; a budapesti népoktatási körnek pedig 1871 óta jegyzője.
1862-ben lépett fel először az irodalomban a pécsi Iyceum Évkönyvében költeményeivel; később verset és prózát vegyesen írt a szépirodalmi s ifjúsági lapokba, a Tolnamegyei nőegylet Évkönyvébe, az Egri Népkönyvbe, a Zala-Somogyi Közlönybe (1864. Az iskolatanítók, Déli szomszédaink, Nevelésügyi Közlemények, 1866. Legyünk körültekintők, Az elszegényedés szülőanyja, Az iparról, 1870. Győzzön a jobb, A kötelességérzet, Beethoven Lajos, Paganini karácsonyi ajándéka), a pécsi Kalauzba (1865. Veszprém tan-, nevelő- és jótékony intézetei. 1868. Miért nem vagyunk boldogabbak?), a Zala-Somogyi-Népnaptárba (1866. A természettan köréből), a Tanodai Lapokba (1867. Tanmondatok), a Guttenbergbe (1868. Egy londoni ujságnyomda), az Autonomiába (1869. Reformeszmék, Quousqae tandem), a Fővárosi Lapokba (1869. A német irodalom legrégibb ereklyéi, A német költészet ókori gyöngyei, 1870.), a Somogyba (1870. Az alma nem esik messze fájától, Iparunk és a szakoktatás, Panaszaink főoka, Jólétünk egyik főrugója, Hogy áll Tolnamegye?), a Vasárnapi Ujságba (1871–72), a Szépirodalmi Közlönybe (1871. A magánnevelés ügyében sat.), a Néptanítók Lapjába (1871. Salzmann és működése, A villám elleni védszerekről, Montaigne Mihály, A beszélni tanítás, 1874. A felnőttek oktatásáról, A II. egyet. tanítógyűlés taneszközkiállítása, könyvism. sat., 1875. A magyar nyelv tanítása és szakkönyveink, Mit tehetünk az iskolán kívül nyelvünk érdekében, Nagy László, könyvism., 1887. Még néhány szó a felnőttek oktatásáról, 1890. Az erkölcsjavítás s a tanító, 1891. Állítsunk ifjúsági egyesületet sat.), a Pesti Naplóba (1872. Kereskedelmi szakoktatásunk 1890. 349. sz. A nők kereskedelmi és ipari szakoktatása), a Nyelvőrbe (1874. Az i melléknévképző, 1876. A kapcsoló), a Polgári Iskolába (1876. Iskolai értesítők, könyvism. sat., 1878. Irásheli gyakorlatok pragmatikája a polg. iskolában. 1883–84. Az állami felsőbb leányiskolák, A polgári iskolák kérdése sat.), a Paedagogiai Szemlébe (1881. A polgári leányiskola jövője), a Budapesti Hirlapba (1881. Egy szó a nőnevelésről), a Közoktatásba (1882. Hol állítsunk felső nép- és polg. iskolákat? Kereskedelmi szakiskoláink, Komoly szó a tankötelezettség érdekében, Tanító- és tanítónőképző intézetek, Teendőink a népoktatás terén stb., 1883. A II. képviseleti tanítógyűlés. 1885. A magyar közoktatás múltja, 1887. Néhány szó tankönyvirodalmunk érdekében. 1888. A humanismus s a classica philologia a XIV. és XV. században), a Nemzeti Nőnevelésbe (1885. A görög nőnevelés), a Pester Lloydba (1891. két czikk a nők kereskedelmi és ipari szakoktatásáról), az Egyetértésbe (1891. jan. 11. A szaktanfelügyelet), a M. Kereskedők Lapjába (1891. Munkásközvetítő egyesületek), a Kereskedelmi Szakoktatásba (1893. A női kereskedelmi tanfolyamokról.)
Munkái:
1. Népszerű neveléstan. Jutalmazott pályamű. Bpest, 1872. (Ism. Népnevelők Lapja.)
2. Magyar-német kereskedelmi levelezőkönyv. Strackerjan Fr. után ford. Bpest, 1872.
3. Az irálytan kézikönyve. Karner János után ford. és átdolg. Bpest, 1873.
4. Kereskedelmi irálytan. Bpest, 1873. (Mittelmann Józseffel együtt.)
5. Magyar nyelvtan. Bpest, 1876. (A polg. iskolák számára. Ism. Család és Iskola, Prot. Egyh. és Isk. Lap 1883. 10. kiadás. Bpest, 1892.)
6. Magyar olvasókönyv. Bpest, 1877. Két rész. (Polg. iskolák számára. I. rész 6. kiadás 1893., 2. rész 5. jav. k. 1894. Bpest.)
7. Irodalmi ismertető. A költői s prózai műfajok gyakorlati ismertetése, elmélete s irodalma. Bpest, 1880. (5. kiadás. Bpest, 1895.)
8. Környei J,. Gyakorlati irálytan. Bpest, 1882. (Átdolgozott kiadás. 9. kiadás. Bpest, 1895.)
9. Nőnevelés az ó korban. Bpest, 1883.
10. Nőnevelés. Gyakorlati útmutatás hatóságok, szülők sat. számára. Bpest, 1884.
11. Ipariskolai olvasókönyv. Az elsőfokú ipariskolák I–III. évf. számára. Bpest 1885–86. Három kötet. (I. évf. 2. kiadás. Bpest, 1887.)
12. Alsófokú kereskedelmi iskolák olvasókönyve. Bpest, 1886. Két kötet. (3. kiadás: Magyar olvasókönyv a kereskedő tanoncziskolák I. és II. oszt. számára. Bpest, 1894.)
13. Népoktatásunk a vegyes házbeli királyok korában. Bpest, 1893. (Különnyomat a M. Paedagogiából 1892.)
Segédszerkesztője volt a Néptanítók Lapjának 1872 és 1873-ban; szerkesztette a Népnevelők Lapját 1874 és 1875-ben, a Polgári Iskolát 1876-ban; a Közoktatás társszerkesztője volt 1882-től. Előszeretettel foglalkozik a paedagogia történetével; évek óta gyűjti az adatokat a XIV. és XV. század magyarországi oktatásügyéhez; az évi Jelentéseket és Értesítőket 1877 óta.
Álneve: Sellyei Béla.
M. Könyvészet 1876–77. 1893.
Horváth Ignácz Könyvészete 1880–1892.
M. Paedagogiai Szemle 1884. 231. l. fényny. arczk. (Goll János.)
Petrik Könyvészete.
Verédy, Paedag. Encyclopaedia 349. l.
Corvina 1894. 29. sz. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
