Győry Vilmos, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Győry Vilmos,

ág. ev. lelkész, a m. tudom. akadémia levelező, a Kisfaludy-társaság és Petőfi-társaság rendes tagja, felpéczi Gy. Endre ág. ev. leányiskolai tanító és Wurmb Katalin egyetlen gyermeke (hugának halála után), szül. 1838. jan 7. Győrött; elemi iskoláit ugyanott járta, 1846-ban pedig szüleivel együtt Pestre jött és hat osztályt az evang. gymnasiumban végzett. Időközben szülei igen sanyarú helyzetbe jutva, fiukat többé nem akarták taníttatni s a Geibel-féle könyvkereskedésbe könyvárus-segédnek szánták. De volt tanára Argay János közbenjárására, nagy áldozatok árán, tovább taníttaták. s így került a pesti kegyesrendiek gymnasiumába, a hol a VII. és VIII. osztályt (az evangelikusoknál ez nem lévén), elvégezve, 1854-ben az érettségi vizsgát kitünő eredménynyel tette le. A derék piarista tanár Horváth Cyrill nehány tehetséges tanítványát, köztük Dalmadyt, Szokoly Viktort és Győryt, az irodalomba is bevezette s irodalmi munkásságra buzdította. Az egyetemre lépett és 1855 első félévében a jogot hallgatta; de csakhamar szakított a természetével ellenkező jogi pályával, házi nevelőséget vállalt és 1855 második felétől 1856 végeig Vanyarczon élt, Dessewffy Ottó házánál. Ekkor Pestre visszatérve, az ez alatt itt megnyilt egyesült protestáns theologiai intézetbe lépett, hol Török, Székács, Ballagi sat. voltak tanárai. Tanulmányai mellett magántanítással is kellett foglalkoznia, hogy magát fentarthassa s szüleit is segíthesse, s e mellett ráért még nyelveket tanulni, irodalmi dolgozatokra, önképzésre minden irányban, még a zenében s festésben is. A német, franczia, olasz nyelvekkel már korábban megismerkedett, most az angolba és spanyolba kezdett bele. A négy évi theologiai cursust bevégezvén, 1860. decz. Konkoly Thege Miklós és Tihanyi Ferenczczel mentorkép külföldre utazott; egy évet töltött a berlini egyetemen, meglátogatta Németország nevezetesebb városait s Párisba is átrándult. 1861. aug. Székács József meghivására visszatért Pestre; szept. 2. avatták fel segédlelkésznek és Székács József mellett működött. 1862. szept. 8. Magyarországnak talán legnépesebb evang. hitközsége, Orosháza, megválasztotta lelkészének. 1863. szept. 8. nőül vette Székács József superintendens leányát. Etelkát. Mindig szoros érintkezésben maradt az irodalmi s tudományos központ köreivel. 1868-ban a Kisfaludy-társaság rendes és 1872. máj. 24. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta; végre 1876. nov. a budapesti ág. ev. magyar egyházának lelkésze lett. A bányaterület egyházi főjegyzője s a budapesti iparosképző protestáns egylet elnöke volt. Nagy kedvvel és könnyen tanulta az idegen nyelveket, a latin, görög és héber nyelven és az említetteken kívül, megtanult még svédül is, sőt a szánszkrit nyelvet is tanulmányai körébe vonta. E mellett festett olajban és a fuvolát mesterileg kezelte. Kitünő verselése, hangzatos és gondos prózája sokkal alkalmasabbá tették őt a műfordításra, mint az eredeti alkotásra. Mint műfordító csakhamar magára vonta a figyelmet s lassanként legjelesebb műfordítóink közé emelkedett. Mintaszerű pap és egyházának jeles szónoka volt, valódi lelki atyja, bizalmas barátja híveinek. Örömben kedélyes jó barát, vidám társaságban szikrázó elméjű, kedves mulattató s a hol a gyász beköszöntött, a szelid vigasztalás apostola. Barátai ragaszkodtak hozzá és családja körében boldogságot talált. De nagy elfoglaltsága, szakadatlan munkássága ártott egészségének. Gödöllői nyaralójában keresett üdülést, majd 1884-ben Marienbadba s Ausseebe ment, de megfogyott erejét nem nyerhette vissza. Szept. 2. visszatért Gödöllőre. Szívbajához utóbb vízkórság járult és félévi szenvedés után meghalt 1885. ápr. 14. Budapesten. A templomban koporsója felett lelkésztársai Bachát Dániel és Doleschall Sándor tartottak gyászbeszédet; a Kisfaludy-társaságban 1888. Berczik Árpád, a m. tudom, akadémiában pedig az 1894. febr. 24. összes ülésen Szász Károly mondottak fölötte emlékbeszédet. Síremlékét 1886. okt. 13. avatták fel a kerepesi úti temetőben.

Első beszélye A chán kegyencze Jókai Délibábjában (1853) jelent meg és a szerkesztő írt hozzá ajánló sorokat; beszélyei, költeményei, műfordításai s egyéb czikkei a következő lapokban, évkönyvekben és folyóiratokban jelentek meg: Fiatalság Barátja, szerk. Brassai (1851. vegyes czikkek), Divatcsarnok (1853–54., 1858.), Családi Lapok (1854–55.), Részvét hangjai (1854.), Hölgyfutár (1854., 1857–1862.), Vasárnapi Ujság 1(855–58., 1860–62., 1864., 1866–69., 1877., 1879., 1882., 1885–86. ), Estike (1855.), Kalauz (1857. két elbeszélése), M. Néplap (1857.), Napkelet (1857–58.), Szépirodalmi Közl. (1858.), Aradi Hiradó (1858.), Lelki Kincstár (1860.), M. Akadémia Könyve (1860.), Családi Kör (1861–62., 1864., 1866.), Szépirodalmi Figyelő (1861–62.), Gombostű (1861–62.), Pesti Hölgydivatlap (1861–62., 1866.), Uj Nemzedék (1862.), Házi Kincstár (1862., 1864. életrajzok, apró történetek), Magyar Ember Könyvtára (III. 1863. elbeszélés), Koszorú (1864–65.), Fővárosi Lapok (1864–66. Levél faluról, Parlagi álnévvel, Goethe mint színházi intendáns, 1868–69. Kudrun a Nibelung ének Odysseája, 1870. Don José de Lara, századunk egyik legnagyobb szatirikusa, Lope de Vega, 1871–72., 1874–76., 1879., 1881–84., 1886. svéd népdalok), Hazánk és a Külföld (1867.), Budapesti Szemle (IX. 1867. Az élet szeretete és halál a drámában. XII. 1868. Három svéd költő, szemelvényekkel, XIII. 1869. Axel, Tegnér Ezsaiás költői elbeszélése, svéd eredetiből, III. 1873. A Ganzul románczkör, VII. 1875., XVIII. 1878. Románczok Granada elestéről, XIX. 1879. Spanyol néptalányok, XXIII. 1880. A portugal népköltészet gyöngyeiből, XXXIII. 1883. Románczok Don Rodrigo királyról, XLV. 1886. A próba, svéd ballada, XLVI. 1886. Kis Karin, svéd ballada), Néptanítók Lapja (1868., 1885. költ.), Kisfaludy-társaság Évlapjai (IV. 1868. szept. 30. Három svéd költő: Franzen, Runeberg, Tegnér, székfoglaló, VIII. 1873., XIV. 1878. Spanyol népmesék. XVI. 1880. Szényi, regényes költemény a magyar szabadságharcz korából, írta Virgin Axel Gusztáv, XVII. 1881. Calderon emlékezete), Bolond Miska Naptára (1868.), Divat (1869.), Nefelejts (1869.), Erdély (1871.), Reform (1871. 78. sz. Eötvös József névnapján), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1871. Chrysostomus, 1883. Zsivora György emlékezete), Athenaeum (1873. Siberia első orosz hódítói), Magyarország és a Nagyvilág (1873. Öman Viktor Emanuel, Petőfi svéd fordítója, 1874), Békés (1875.), Békésvármegyei Évkönyv (1875. A nők műveltsége társadalmunk alsóbb osztályában, 1878. életrajzok), Havi Szemle (1878–79. ered. költ. és svéd után), Akadémiai Értesítő 1878. Jelentés a Karácsonyi-pályázatról. 1879. A portugal népköltészetről, Jelentés a Teleki-pályázatról), Magyar Bazár (1879.), Ország-Világ (1882., 1885.), Koszorú (1883), Leányvilág (1884.); egyházi beszédei a Margócsy József Egyházi Beszédtárában (Kecskemét. 1870–71.), Székács József síremléke leleplezésekor 1877. okt. 31. (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1874. 44. sz.), a Prot. Papban (1880–81). Emlékverseiből Lenkei közölt a Nemzetben (1885. 142. sz.), Emlékmondásaiból Radnai Rezső a P. Naplóban (1885. 176. sz.) és a Bud. Hirlapban (1885. 192. sz.); a Néptanítók Lapja (1885. ápr. 8.) közlé Husvéti ének-ét, mint utolsó munkáját.

Munkái:

1. Fejlő rózsák. Beszélyfüzér. Kiadja Szigmund Vilmos. I. Pest, 1855.

2. Balassa János. Történeti elbeszélés az ifjuság számára. Pest, 1858. (Egy ismeretlen főúr által kitűzött 20 arany pályadíjat nyerte 1858-ban. 2. kiadás 1872., 3. k. 1873. Pest.)

3. A feledhetlen, kedves tanítvány felett Kollmann Gyula koporsójánál, ... mondá 1862. aug. 3. (A rokonok kivánatára.) Pest, 1862.

4. Emlékkönyv a confirmatióhoz készülő prot. hajadonok számára. Pest, 1866.

5. Gyászbeszéd, melyet néhai Haviár Dániel elhunyta alkalmából tartott. Pest, 1868. (Gyászbeszédek... Szeberényi Gusztáv és Haan Lajos beszédeivel együtt.)

6. A legujabb Robinson. Pest, 1869. (Népiskolai Könyvtár, szerk. Molnár Aladár. 3., 4., 2. kiadás. Bpest, 1873 )

7. Egy igaz polgár élete. Elbeszélés. Pest, 1869. (Corvina-társaság kiadványa.)

8. A Frithiof-monda. Tegnér Ezsaiás után ford. Pest, 1870. (Ism. Fővárosi Lapok 1891. 343. sz. P. Napló 342. sz.)

9. Spanyol Szinműtár. Pest, 1870–71., 1883. Kiadja a Kisfaludy-társaság. (I. Calderon, Az állhatatos fejedelem, szinmű 3 felv., Greguss Gyulával együtt. II. Moreto, Közönyt közönynyel, vígj. 3 felv., III. Calderon, Az élet álom, V. Calderon, A zalameai biró, szinmű 3 felv.)

10. Shakespeare minden munkái. Ford. többen. Pest. 1872. és Bpest. 1878. (XIII. Minden jó, ha jó a vége. XIX. Vegyes költemények: A szerető panasza, A szerelmes vándor, 33 sonett).

11. Mesekönyv az ifjuság számára. Szinezett képekkel. Bpest, 1873.

12. Egy apostol az ujabb korban. Elbeszélés a grönlandi missió történetéből. Bpest, 1873.

13. Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha, írta Miguel de Cervantes Saavedra, spanyolból ford. és bevezette... Kiadja a Kisfaludy-társaság. Bpest, 1873–76. Négy kötet.

14. Emléke az 1874. máj. 12. Pesten, a bányai ev. egyházkerület közgyűlése alkalmával végbement felügyelői beiktatás ünnepélyének. Bpest, 1874.

15. Koszorú a magyar versköltészet utóbbi századának virágaiból. Bpest. 1875.

16. Don Quijote de la Mancha. Cervantes után a spanyol eredetiből készült fordítása után az ifjuság számára átdolgozta... Bpest, 1875. (7 színnyomatú képpel.)

17. Beköszöntő beszéd. Tartotta 1876. decz. 10. a budapesti ág. hitv. evang. magyar gyülekezet lelkészévé történt beiktatása alkalmával. Bpest, 1876,

18. Kis világ szép képekben. Díszes képeskönyv rövid versecskékkel. Bpest, 1878.

19. Nagy papok életrajza. Bpest, 1878. (Többekkel együtt. Ism. Századok)

20. Krisztus és az írás. Saphir Adolf után angolból ford. Bpest, 1879. (Szerző előszavával a magyar fordításhoz. London, 1878. nov. 1.)

21. Ünnepi ajándék. 382 képpel. Bpest, (1881.)

22. Molière vigjátékai. Bpest, 1881. (IX. Az éliszi herczegnő és vegyes költeményei. XII. Bpest, 1883.)

23. Svéd költőkből, ford. Kiadta a Kisfaludy-társaság. Bpest, 1882.

24. Kedves órák. Képes könyv. Bpest, (1882.)

25. Bimbócskáknak rózsaszálak. Képeskönyv. Bpest, (1883.)

26. Hogyan lehet könnyen meggazdagodni. Elbeszélés. Bpest, (1883. Magyar Könyvtár.)

27. Népdalok, gyűjteményekből válogatva. Bpest, (1883. M. Könyvtár.)

28. Népmesék. Bpest. (1883. Magyar Könyvtár.)

29. Nótás Kata, eredeti népszinmű 3 felv., zenéje Szentirmay Elemértől. Bpest; (1883. Népszinház műsora 7., először adatott a budapesti népszinházban 1879. nov. 28. Ism. Független Hirlap 330., Hon 287., Egyetértés 329., Ellenőr 569. sz. sat. Beőthy Zsolt, Szinműírók).

30. Az öreg béres, ered. népszinmű 3 felv. Bpest, (1884. Népszinház műsora 11., először adatott a népszinházban 1881. decz. 17. Ism. Függetlenség 348., Főv. Lapok 288., Hon 347., Budapesti Hirlap 185., Ellenőr 635., Pesti Napló 347. sz. sat.)

31. ABC jó gyermekek számára. A betűkhöz alktalmazott versecskékkel Bpest, (1884). Uj kiadás. Bpest, 1894.

32. Dr. Luther Márton Kis kátéja. Ágost. hitv. evang. népiskolák számára. Magyarázó jegyzetekkel ellátta. Bpest, 1884.

33. Reggeltől estig. Képeskönyv. Bpest, (1885.)

34. Győry Vilmos egyházi beszédei. Rendezte Radnai Rezső. Bpest, 1886. (Ism. Prot. Egyh. és Iskolai Lap.)

35. Győry Vilmos költeményei. Sajtó alá rendezték: Almási Balogh Tihamér. Berczik Árpád, Dalmady Győző és Radnai Rezső. Bpest, 1886. arczképpel. (A költő életrajzával Radnai Rezsőtől. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap., Nemzet 163 sz., Főv. Lapok 227. sz., Vasárnapi Ujság 24. sz.)

36. Győry Vilmos elbeszélései. Bpest, 1886. (Aurora-könyvtár I. Több nem jelent meg.)

37. Győry Vilmos elbeszélései. Bpest, 1888. Két kötet.

38. Regék a görög és római őskorból. Grimm A. L. után átdolgozták... és Győry Ilona. Bpest, 1888. (2. kiadás.)

Írt még egy 1 felv. vígjátékot Gyula szerelme cz., mely 1859. jún. 30. elő is adatott a pesti nemzeti szinházban, de kevés sikerrel, és egy népszinművet A jeles kompánia 3 felv., zenéje Delin Henriktől, mely szintén előadatott 1883. jún. 29. a nemzeti szinházban (ism. Főv. Lapok 151., Függetlenség 179., Pesti Napló 178. sz. sat.); A hazug vagy az igazság is gyanús, vígj. 3 felv. Don Juan Ruiz de Alarcon y Mendoza után spanyolból ford., színre alkalmazta Paulay Ede, szintén előadatott 1-ör 1891. szept. 9. a nemzeti szinházban.

Egy verses levelét Haan Lajoshoz, Orosháza, 1874. márcz. 17. közli Zsilinszky Lajos a Fővárosi Lapokban (1891. 88. sz.)

Szerkesztette a Protestáns árvaházi képes naptárt 1876–1886. évekre Budapesten (Farkas Józseffel együtt.)

Hölgyfutár 1862. 112. sz. 1863. II. 32. sz.

Családí Kör 1862. 36. köny. arczk. 1876. 47. sz. köny. arczk.

Kisfaludy-Társaság Évlapjai Uj Folyam IV. 1868. 12. l.

Hazánk és a Külföld 1871. 19. sz. arczk.

M. Akadémiai Almanach 1878. 333., 1877. 289., 1881. 181., 1884. 227. (Munkálatai) és 1886. 333. l. Nekr.

Magyarország és a Nagyvilág 1873. 28. sz. arczk.

Vutkovich Sándor, Magyar Irók Albuma. Pozsony, 1873. 330. l.

Prot. Uj Képes Naptár 1875. arczk.

Figyelő I., II. 1875–76., XIV., XIX., XX.

M. Könyvészet 1876., 1878., 1883–86., 1888., 1893.

Vasárn. Ujság 1899. 11. sz. arczk. 1885. 16. sz. arczk.

Főv. Lapok 1882. 260. sz. 1885. 87–89., 105., 173. sz. (Porzó).

Ország-Világ 1884. 22. sz. arczk. 1885. 16. sz. arczk.

1885: Prot. Egyh. és Isk. Lap 16. sz. (Ballagi Mór), 17. sz. (Bachát D. és Doleschall S.), 19. sz. (Boross Mihály tévedéseket akar helyreigazítani s maga is tévedésekbe esik). Pesti Napló 103. sz. Egyetértés 103., 105., 300. sz. (Gy. V.-ra emlékezés, Porzó). Nemzet 103., 105. sz. Budapesti Hirlap 103., 105., 169. sz. (A holt költő nyaralója), 178. sz. (A költő hagyatéka), Békésmegyei Közlöny 93. sz. M. Salon arczk. Debreczeni Prot. Lap 18. sz. (Lang Adolf). Magyar Bazár 9. sz.

Uj Magyar Athenás 161., 498. l.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Békésvárm. történelmi Évkönyve 1886. arczk. (Zsilinszky Mihály).

Radnai Rezső, Győry Vilmos élete (Gy. V. Költeményei. Bpest, 1886. 1–119. l.)

Ungar. Revue 1886. (Porzó).

Zalai Tanügy 1887. 2–6. sz. (Neumann E.)

Kisfaludy-Társaság Évlapjai XXII. (Berczik Árpád emlékbeszéde).

Veres, Orosháza 146.

Beőthy Zsolt M. Nemzeti Irodalom Tört. Ismertetése II. és Szépprózai Elbeszélés II.

Akadémiai Értesítő 1894. (Szász Károly emlékbeszéde) és gyászjelentés.