Győry Lajos,
Győry Lajos,
ev. ref. lelkész, szül. 1800. jan. 1. Bihar-Püspökiben köznemes családból; Debreczenben végezte középiskoláit, (1819-től) a bölcseletet, theologiát és jogot. Esküdt felügyelő s 1829–30-ban ugyanott senior volt és Göttingában töltött egy év után hajdúszoboszlói káplán lett; innét két év mulva hivatott meg 1832 körül lelkésznek Érkörtvélyesre; hét év mulva máté-szalkai lelkész lett; 1842-ben az egyházkerület ajánlására a kisujszállási egyház hívta meg papjának. A heves-nagykunsági egyházmegye megválasztotta tanácsbirájává s főjegyzőjévé. 1852-ben a kisujszállási, most már főgymnasiumnak reorganisálása körül neki jelentékeny szerep jutott. Meghalt 1871. jún. 4. Kisujszálláson.
Egyházi beszédei a Fürdős Lajos által Kecskeméten kiadott Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok-ban (III–V., VII., X, XII. 1852–58. és Új folyam I. Pest, 1890), a Papi dolgozatok gyászesetekre cz. gyűjteményben (IV–VII., Kecskemét. 1854–57.)
Munkái:
1. Beszéde és imája 1848. júl. 23. a nemzetőr-zászlók felszentelése alkalmából. Debreczen, 1848.
2. Beszéde, melyet tartott 1860. ápr. 17., midőn a kisujszállási nagy harang rendeltetésének átadatott. Debreczen, 1860.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1871. 25. sz. és fiának Győry Lajosnak szíves közlése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
