Győrffy József, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Győrffy József,

hirlapíró, szül. 1863. márcz. 30. Toroczkón Torda-Aranyosmegyében székely nemes családból; az elemi istolát Sinfalván járta, hol atyja akkor unitárius lelkész volt; a gymnasiumot Toroczkón, Tordán és Kolozsvárt az unitárius főiskolában végezte; 1882-ben a kolozsvári egyetemen bölcseletet és 1886. szept. 1-től Pozsonyban jogot hallgatott; e mellett több nyelvet is megtanult. 1890. júl. 1. óta az Egyetértés belmunkatársa.

Mint tordai tanuló verseiért a báró Kemény György-féle arany-pályadíjjal jutalmaztatott; azután egy rajza jelent meg a budapesti Vasárnapi Szünórákban; az unitáriusok főgymnasiumában évről-évre ő nyerte el a Bulyovszky Lilla-féle pályadíjat; 1878–79-ben a kolozsvári Magyar Polgárnak külmunkatársa, 1880-tól pedig belmunkatársa volt 1883-ig, midőn Tordán szerkesztő lett, hol lapja útján megindította azt a mozgalmat, mely Jósika Miklós báró szülőházának emléktáblával megjelölését czélozta. A kolozsvári lapoknak levelezett és Hugo Victor, Beranger és Göthe költeményeiből fordított Tordán, Kaálban, Tekében, hol az Emke titkára, és Marosvásárhelyt, hol a törvényszéknél napidíj mellett fogalmazó volt. 1886. szept. 1. a Pozsonyvidéki Lapoknak belmunkatársa, egy év mulva a Pozsonymegyei Közlöny főmunkatársa, végül pedig az Egyetértés, Pesti Napló sat. pozsonyi rendes levelezője lett. Mint az Egyetértés belmunkatársa (1890-től) egy miniszterelnöki távirat közléseért három napi fogságot szenvedett; felváltva vezette a törvénykezési, törvényhatósági, országgyűlési sat. rovatokat; ezenkívül számos tárczát, vezérczikket és egyéb közleményt írt a lapba. Költeményei, tárczái s vezérczikkei a következő lapokban, évkönyvben és folyóiratokban jelentek meg: Vasárnapi Szünórák (1878–79), M. Polgár (1878–86), Magyarország és a Nagyvilág (1880–81), Szegedi Napló (1881), Ellenzék (1883–85), Népbarátja (1882), Marosvidék (1882–85), Jótékonyság könyve (1882), Növendékek Lapja (1882), Aranyos (1883), Pozsonyvidéki Lapok (1886–87), Fővárosi Lapok (1886–1888), Veszprém (1887), Felsőmagyarországi Nemzetőr (1887), Csöndes Órák (1887–88), P. Hirlap (1888–93), P. Napló (1888–93), Egyetértés (1888 óta), M. Hírlap (1891–92), Budapest (1891–92), Bolond Istók (1891) és Protestáns Szemle (1893).

Munkái:

1. Költemények. Kolozsvár, 1882.

2. Újabb költemények I. Torda. 1884.

3. Újabb Költemények II. Pozsony, 1887.

4. A szibériai ólombányákban. Vaszilij Jakszakov örökös kényszermunkára itélt orosz tanár kiadatlan levelei. Az elitélt rajzaival és autogrammjával. Bpest, 1892. (A reliquiát Gy. fedezte föl és dolgozta át ilyen alakban; németre is lefordították és Cronbach adta ki Berlinben 1892.)

5. Győrffy József Politikai szatírái. Bartók Lajos előszavával. Sajtó alá rendezte s jegyzetekkel kisérte Horváth Ádám országgyűlési képviselő. Bpest, 1893. (Két kiadásban.)

Kéziratban van Öreg noták cz. nemzeti eposza, melynek első része az Attila-mondakör, másik az Árpád-mondakör, harmadik a keresztény mondakör mondáit öleli fel. (Az első kötetből néhány ének a kolozsvári Növendékek Lapjában jelent meg 1882.)

Szerkesztette az Aranyos cz. helyi lapot Tordán 1883-ban és a Csöndes Órák cz. havi folyóiratot 1887-ben Pozsonyban

Álnevei s jegyei: Dalos Pista (1882), Iródeák (1882), Fulmen (1883–93), Gy-fi (1878), Gy. (1886–93). -yj (1891–93).

Magyar Polgár 1881. 227. sz.

Szegedi Napló 1882.

Marosvidék 1882. 15. sz.

Aranyos 1., 3., 12., 13., 17. sz.

Vasárnapi Ujság 1884. 7. sz.

M. Könyvészet 1884., 1887., 1893.

Pozsonyvidéki Lapok 1886. 179., 200. sz.

Pressburger Zeitung 1888. 290. sz. 1881. 246., 249. sz.

Fővárosi Lapok 1887. 248. sz. 1893. 91. sz.

Westungarischer Grenzbote 1887. 5049. sz.