Ghyczy Ignácz (ghiczi, assa- és ablanczkürthi), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Ghyczy Ignácz (ghiczi, assa- és ablanczkürthi),

József főherczeg uradalmi kormányzó tanácsosa s országgyűlési képviselő, G. Ferencz alispán és Szent-Iványi Thekla fia, G. Kálmán volt m. kir. pénzügyminiszter testvérbátya, szül. 1799. febr. 13. Tatán Komárommegyében; tanulmányainak befejezte s az ügyvédi vizsga letétele (1822) után, a bábolnai uradalom ügyvéde, később Eszterházy Miklós gróf tatai, gesztesi s mezőlaki uradalmainak igazgatója lett; hivataláról 1848-ban mondott le, midőn a tatai nemzetőrök századosa lett és részt vett a schwechati csatában. 1849-ben István és József cs. kir. főherczegek magyarországi uradalmainak kormányzását, kormánytanácsosi czímmel, vette át és 1864-ben lépett nyugalomba. Tatára vonult vissza, hol 1865. és 1869-ben országgyűlési képviselővé választották. A magyar gazdasági egyesület körül is sok érdeme van. 1832-ben már a köztelek megvételében része volt; az egyesületnek alakító s 1835. jún. 8. választmányi tagja lett és a Gazdasági Tudósítások cz. folyóirat felügyelésére küldetett ki; 1857. nov. 16. a szervező közgyűlésen ismét választmányi tagja lett az egyesületnek; 1858. febr. 8. egyik szakosztálya elnökévé választatott. 1848 előtt élénk részt vett a megyei közéletben. Meghalt 1870. máj. 4. Tatán. Könyvtárát, mely 14 ezer kötetből áll, a képviselőháznak hagyta; e hagyaték képezte alapját a most már tekintélyes képviselőházi könyvtárnak.

Országgyűlési működése és beszédei a m. országgyűlés képviselőházának Naplójában (1865–68. III–XI. k.)

Levele Horvát Istvánhoz. Tata, 1821. márcz. 12. a m. n. múzeumban.

Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 18.

Nagy Iván, Magyarország családai IV. 391.

1870: Vasárnapi Ujság 20. sz. arczk. Igazmondó 20. sz. arczk. Magyarország és a Nagyvilág 20. sz. arczk.

Hazánk és a Külföld 1871. 1. sz. arczk.

Galgóczy Károly, Orsz. M. Gazd.-Egyesület Emlékkönyve V. 58.

Endrődi Sándor Ált. Mutatója és gyászjelentés.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me