Gesell Sándor,
Gesell Sándor,
kir. főbányatanácsos és bányafőgeologus a m. kir. földtani intézetnél, G. János és Slubek Mária fia, szül. 1839. máj. 8. Pozsonyban, hol középiskoláit az ág. ev. lyceumban kezdte s a főreáliskolában végezte 1858-ban. Négy évet a selmeczi bányászakadémián töltött, honnan 1862-ben végbizonyítványnyal távozott. Ugyanazon év őszén bányászgyakornokká nevezték ki a kolozsvári bánya- és jószágigazgatósághoz, mire két évig a kudsiri és a sebeshelyi vasgyárnál működött 1864 őszén a bécsi geologiai intézetbe küldetett magasabb kiképzése végett. Az ott töltött két év alatt a bécsi tudom. egyetemen is folytatta tanulmányait, a nyári szünetek alatt pedig a Magyarországon folyó geologiai fölvételekben vett részt Eger és Esztergom vidékén. Bányászati tanulmányok végett Csehországban és porosz Sziléziában utazott; kohászati szempontból pedig Reichenau, Neuberg és Maria-Zell vaskohóit tanulmányozta. Ezután a govasdiai vasgyárhoz került mint bányatiszt-jelölt és ekkor egyszersmind a gyalári vasbányákat és a zsilvölgyi kőszénkutatásokat vezette. 1867 nyarán részt vett a bécsi geologusokkal Tokaj-Nyiregyháza és Dorogh környékének földtani fölvételében. 1868-ban mint a gavosdiai kir. vasgyár ellenőrző tisztje vezette a nagy olvasztó üzemét, kidolgozta a Vajda-Hunyadon építendő nagyszabású vasgyár tervezetét és elvégezte a gyalár-gavosdiai keskenyvágányu ércz-szállító vaspályának Vajda-Hunyadig terjedő nivellálását. 1870-ben a bányahatóság elismerése kisérte a pénzügyminiszterium bányászati osztályába, honnét 1871-ben bányageologussá neveztetett ki a máramarosi s nagybányai bányaigazgatóságok kerületébe. Itt készítette 1873-ban a máramarosi kincstári bányászat bányageologiai térképét (mely kézirat maradt) az akkori bécsi közkiállításra. 1877-ben M.-Szigeten a bányamérnöki teendőket is végezte. 1878-ban a párisi közkiállítás magyar bányászati, kohászati és műszaki osztályának felügyelője s a kiállítási jelentés bányászati részének szerkesztője volt. 1879-ben bányatanácsosi czímet nyert. 1880-tól fogva a selmeczi bányakerület bányageologusa volt; 1883-ban pedig a budapesti kir. földtani intézethez nevezték ki bánya főgeologusnak. 1885-ben a budapesti általános kiállítás országos bizottságának tagja, a bányászati, kohászati és földtani szakcsoport egyik előadója s rendezője. 1892-ben a király a főbányatanácsosi czím és jelleg adományozásával tüntette ki. G. a bányászatnak többféle ágában működött és bányászati ügyekben több alkalommal szakvéleményt adott.
Irodalmi dolgozatai a Jahrbuch der k. k. geolog. Reichsanstaltban (XVI. köt. Das Braunkohlenvorkommen bei Gran in Ungarn), a Földtani Közlönyben (1874. A mármarosi vasércztelepekről, 1875. Az ungvári kir. jószágigazgatóság területén előforduló kőszén, kőolaj és földi gyanta földtani leirása, térképpel, u. az 1876. a Bányászati és Kohászati Lapokban, 1887. Antimonérczbányászat Király-Lubellán Liptómegyében, 1892. Barnaszén és tőzeg Árvamegyében és rövidebb közlemények és irodalmi ismertetések 1887–93., a Bányászati és Kohászati Lapokban (1874. A bányageologus hatásköre és szerepe a bányászatban), a M. Kárpátegylet Évkönyvében (VII. Kézsmárk, 1880. Adatok mármarosmegyei petroleum-előjövetel megismeréséhez, VIII. 1881. Mármarosmegye geologiai viszonyai tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire; minkettő németül is M. Kárpátegylet Évkönyvében), a Hazánkban (1894. 59. sz. A geologiának gyakorlati alkalmazása).
Munkái:
1. Adatok a máramarosi m. kir. bányaigazgatósághoz tartozó, e megye é. k. részében fekvő vaskőbányaterület földtani megismertetéséhez. Bpest, 1876. Két térképpel. (Mathematikai és természettud. Közlemények XII. 9.)
2. A vörösvágás-dubniki opálbányák földtani viszonyai. Bpest, 1876. Négy táblával. (Mathem. és természett. Közlemények XV. 7.)
3. A bányászat és kohászat az 1878. évi párisi közkiállításon. Bpest, 1879. (Hivatalos jelentés. Graenzenstein Bélával. Ugyanez a Bány. és Koh. Lapokban.)
4. A selmeczi bányavidék ércztelér vonulatai. Részletes geologiai térkép. Bpest, 1882. (Dr. Szabó József és Cseh Lajos közreműködésével.)
5. A Selmeczbányán és környékén 1882. és 1883-ban (és folytatólag 1884-ben) eszközölt részletes bányageologiai fölvételek. Bpest. 1884–85. Nyolcz ábrával. (A m. kir. földtani intézet évi Jelentéseiben és a Földtani Közlöny XIV. és XV. köt. is magyarúl és németűl).
6. A soóvári kősóbányakerület földtani viszonyai, tekintettel az elöntött kősóbánya újból megnyitására. Bpest, 1885. Négy táblával. (M. kir. földtani intézet Évkönyve VII. köt. 5. füzete. Ugyanez németűl a Mittheil. aus d. Jahrbuche d. k. ung geol. Anstalt VII. köt. Bpest, 1886.)
7. Mű- és építőipari tekintetben fontosabb magyarországi kőzetek részletes katalogusa. Bpest, 1886. (Schafarzik Ferenczczel együtt).
8. Kőszénbányászat az 1885. évi budapesti országos általános kiállításon. Bpest, 1886. (Különnyomat a Hivatalos Jelentés II.)
9. A körmöczi érczbányaterület bányageologiai fölvétele 1885–88-ban. Bpest, 1886–89. 21 ábrával.
10. A nagybányai érczbányaterület bányageologiai fölvétele 1889 és 1890-ben. Bpest. 1890–91. Tiz ábrával.
11. A felsőbányai érczbányaterület bányageologiai viszonyai. Bpest, 1892. Egy táblával.
12. Kapnikbánya bányageologiai viszonyai. Bpest, 1893. Egy térképpel és 10 ábrával. (Az 5. és 9–12. sz. munkák különnyomatok a m. kir. földtani intézet évi Jelentéseiből).
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyészet 1885–86. és dr. Pethő Gyula szives közlése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
