Gerlóczy Gyula (alsó-viszokai),
Gerlóczy Gyula (alsó-viszokai),
jogi doktor és műegyetemi tanár, G. Károly budapesti polgármester testvéröcscse, szül. 1837. márcz. 31. Pesten, hol atyja megyei ügyész és főlevéltárnok volt. A főgymnasiumot Pesten a kegyesrendieknél 1855-ben végezte; a jog- és államtudományokat az ottani egyetemen hallgatta négy évig, mely idő alatt a franczia s német nyelvet is megtanulta. 1857. júl. jogi-, 1859-ben a váltójogból és büntetőjogból birói és 1860. jan. a pénzügytan- és statisztikából államtudományi vizsgálatot tett és azon év decz. 2. jogi doktorrá avatták. Az 1848–49. események és az absolutismus ideje alatt édes atyja vagyonának nagy részét elvesztvén, G. kénytelen volt már 16 éves korában magánleczkéket adni; igy a Károlyi György gróf fiai, Gábor, Tibor és István mellett segédnevelő volt. 1861. nov. 7. közügyvédi, 1862. jan. 21. váltó-ügyvédi oklevelet nyert. 1863. aug. a budai kir. műegyetemen a nemzetgazdaságtan, jog- és törvényisme helyettes, 1864. febr. 7. pedig rendes tanárának neveztetett ki, mely hivatalát 1893. nov. 29. Görzben történt haláláig viselte. 1865. a jogtörténelmi államvizsgálati bizottság tagjául neveztetett ki. 1871-ben Pauler Tivadar közoktatási minisztertől a londoni nemzetközi kiállításra, 1872-ben pedig Párisba küldetett ki; a m. tudom. akadémia 1872-ben a nemzetgazdasági s statisztikai bizottság tagjának választotta; az orsz. iparegyesületnek alapításától fogva képviselő bizottsági s utóbb 9 évig igazgatósági tagja volt; az 1874. tavaszán az Ausztriával fennálló vámszövetség ügyében tartott enquete-tárgyalásokban javaslataival részt vett. 1877. júl. az újpesti községi s népkönyvtárnak 475 db. könyvet ajándékozott. Az 1877–8. és 1878–9. tanévekre a műegyetem mérnöképítészi szakosztály megválasztotta dékánjává. 1870 ben a budapesti V. kerületi iskolaszék tagjává s alelnökévé választatott meg és e téren is 17 évig működött. Az iskolai egészségügyre vonatkozó, általa kidolgozott szabályzatot a fővárosi tanács Figyelmeztetésűl az összes elemi iskolák havi könyveinek előlapján kinyomatta. A budapesti V. kerületi iskola-egyletnek elnökévé megválasztatván, 1884-ben az iskolaegyleti tagok jogait és kötelességeit, 1885-ben pedig az egyesület alapszabályait szerkesztette.
Czikkei az Idők Tanújában (1861. 21. sz. Conservativ és ellenzéki párt, 38. sz. Mire kell még most is figyelnünk), a Pesti Naplóban (1867. 91. szám, Irányeszmék a városi képviselők választásánál, 1870. 19., 53., 54. sz. A műegyetem kérdéséhez, 1884. 105. sz. A magyar isk. egyesület tagjainak jogai és kötelességei. 1891. 106. sz. A közegészségügy és a közigazgatás államosítása), A Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1867. Jelentés a Rimaszombatban rendezett ipar- és gazdasági tárlatról, XIII. 1868. Jelentés az Egerben rendezett gazdasági- s ipartárlatról, XVII. 1874. több Jelentése, XXII. 1882. Indítványa a gazdasági statisztika szerkesztése s közlése iránt, XXIII. 1886. A kolumbácsi legyek ellen óvrendszabály sat., XXV. 1890. A közegészség szerepe a nemzetgazdaságban), a Századunkban (1869. 50. sz. Rövid észrevétel a földmives iskolák érdekében), a M. Themisben (1872. Az alkotandó magyar keresk. jog alapelvei), az Anyagi Érdekeinkben (1874. Az Ausztriával fennálló vámszövetség kérdéséhez), a Kelet Népében (1878. 59. sz. A közigazgatás, különösen a közoktatásügyi miniszterium egyik szervezési kérdése és alapja), a Bauzeitung für Ungarnban (1878. Vom Baumeisterrechte, Ein Fortschritt im kön. ung. Polytechnikum), az Egyetértésben (1880. 350. sz. A közgazdasági vagy felső mezőgazdasági, kereskedelmi tanfolyamnak a műegyetemben szervezése iránt indokolt indítvány, illetőleg értekezés, 1890. A műegyetemi tandíjrendszer reformja), a Gazdasági Mérnökben (1882. A nemzetgazdasági ismeretek terjesztése), a Földmivelési Érdekeinkben (1884. Hitelszövetkezet vagy a kisbirtoki hitelügy kérdéséhez, a Gazd. Mérnökben is).
Munkái:
1. Alkalmazott észjogtan kérdések és feleletekben. Dr. Bauer Antal jogrendszere alapján és több forrás után. Pest, 1862.
2. Értekezés a nemzetgazdaságtan jelentőségéről és hasznáról. Buda, 1865. (A m. kir. helytartótanács kiadása.)
3. Értekezés a technikai míveltség közgazd. jelentőségéről, a műegyetemnek társadalmi hatásáról sat. Pest, 1866.
4. A budai kir. műegyetem történeti-statistikai szempontból 1863–4-dik évtől. Pest, 1867. (Nemzetgazdasági és Statistikai Közlemények IV. és külön nyomatban.)
5. Városi tanügyünk. Dr. Y-tól. Pest, 1868. (Külön nyomat a Századunkból.)
6. A munkamegosztás társadalmi és közgazdasági jelentősége. Pest, 1869.
7. A műegyetem ideiglenesen Buda várában maradjon-e vagy pedig Pestre áttétessék? Pest, 1870.
8. Az első magyar jogászgyűlésünk II. szakosztályában a keresk. s váltójognak Európaszerte egyenlővé tétele, hiteltörvényeinknek cosmopolitikus jellegűekké alakítása iránt benyújtott indítványok felett tartott előadás... Pest, 1871.
9. Fényűzés a társadalmi életben és nemzetgazdaságban. Bpest, 1874.
10. A magyar orvosok és természetvizsgálók közegészségügyi törvényjavaslata. Bpest, 1876.
11. Természetjogtan a vizsgálatra vagy szigorlatra készülők és a művelt rend számára. Bpest, 1877–79. Két füzet. (2. kiadás. Bpest, 1883.)
12. A műegyetem építési ügye. Bpest, 1879. (Különnyomat az Építési Iparból.)
13. A nemzetgazdaság alaptana. Papnevelő-, tanítóképző-, mezőgazdasági-, ipari-, kereskedelmi- és polgári tanintézetek számára. Bpest, 1883.
14. Indítvány a gyermekek munkahajlamának, képességének kipuhatolása s megjelölése iránt és a főváros V. kerülete által ugyanerre adott véleményének birálata. Bpest. 1883.
15. Takarék-pénztáraink szervezéséhez. Bpest, 1883. (Különnyomat a Gazdasági Mérnökből.)
16. Az országos magyar iskola-egyesület alapszabályai. Bpest, 1885.
17. Nemzetgazdaságtan. Közép szakintézetek számára. Bpest, 1885.
18. A nemzetgazdaságtan, őstermelés, ipar, kereskedelem és közlekedési vagyis különös rész. Hatodik része az 1883-ban megjelent Nemzetgazdaság alaptanának. Bpest, 1885.
19. Gróf Károlyi Gábornak fivérei ellen a köteles rész kiszolgáltatása iránt indított örökösödési per. Bpest, 1884–86. (600–1000 példányban.)
20. A budapesti kir. József-műegyetem tanácsához intézett hivatalos jelentése, illetőleg kérvénye, műegyetemi tanárnak, mint műegyetemi tanácstagnak, a mezőgazdaságtani, géptani tanszék betöltésénél gyakorolt kijelölési jogának súlyos megsértése tárgyában. Bpest, 1890.
21. A közegészségügy szerepe a nemzetgazdaságban. Bpest, 1891.
22. Máchik József műegyetemi tanár emléke. Bpest, 1892.
Szerkesztette mint társszerkesztő a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatait Előpatakon (XVIII. 1876), Máramaros-Szigeten (XIX. 1878), Budapesten (XX. 1880) és Szombathelyen (XXI. 1882), a Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közművelődési leirása cz. gyűjteményes munkát 1879-ben Budapesten 3 kötetben. (Dr. Dulácska Gézával.)
M. Könyvészet 1887–80.
Horváth Ignácz Könyvészete 1880. 1883. 1888. 1890–91.
Petrik Könyvészete.
Szinnyei Könyvészete.
Figyelő XIX. 1885. 355. l.
Emléklap dr. Gerlóczy Gyulának mint műegyetemi tanárnak 25 évi működéséről. Bpest, 1889.
Egyetértés 1893. 331. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
