Gergel Albert.
Gergel Albert.
Eredete, születéshelye s egyéb életviszonyairól egy szóval sem emlékeznek meg az egy- vagy közelkorúak. Neve is bizonytalan, csak a versfejekből gyanítható, hogy Gergei-nek, Gyergyei-nek (a régibb kiadásokból) vagy Gyergyai-nak (az ujabbakból következtetve) hívták, de semmikép sem Görgeinek, mint azt Toldy után többen, minden alapos ok nélkül, állították.
Munkái, melyek egyen kivűl mind elvesztek, önvallomása szerint, olasz eredetiek után dolgozott tündérregék voltak. Csupán Historia egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szüzleányról cz. költeménye maradt reánk a XVII. századból; (legrégibb másolata a Csoma-Codexben a m. tud. akadémia könyvtárában, ebből közölte Toldy a M. Költészet Kézikönyvében; egy másik, ugyanarról vett másolat a m. n. múzeumban van meg.) Ezen Historia minthogy igen kedvelt népkönyv volt, számtalan kiadást ért. Itt közlöm az eddig ismert kiadások jegyzékét:
1. ...Töredék a XVII. század második feléből. 4rét két levél, Kereszturi Pál, Felsördült Keresztyén. Várad, 1641. cz. munkájának egykorú kötésű könyvtáblájából kifejtve, 1893. szept. jutott a m. nemzeti múzeum birtokába, Sándor Miklós Komárommegye tiszti főügyészének ajándéka. Ezen töredék első levele (Toldy, M. Költészet Kézikönyve II. kiadásában közölt Argirust véve összehasonlításúl) magában foglalja az I. rész 105–131. versszakait, a másik levél pedig a II. részből az 1–22. versszakokat.
2. Historia egy Argyrus nevű királyfiról és egy tündér szüz leányról. Buda, 1749., nyom. Veronika Nottensteinné özvegynél.
3. Historia vagy Árgirus nevű királyfiról és egy szüzleányról. Buda, 1763. nyomt. Landerer Ferencz Leopold. 8rét 20 számozatlan levél.
4. Historia... Buda, 1770. ny. Landerer Ferencz Leopold. 8r. 20 sztlan levél.
5. Historia... Buda, 1776. ny. Landerer Katalin.
6. Argirus és Tündér Ilona. Gyönyörű tündéres történet ujonnan megjobbitva. Debreczen, 1781. Piskolti István ny. 8rét 20 levél. (Előszóval.)
7. Historia... Hely n., 1786.
8. Historia... Pozsony, 1786.
9. Historia... Pozsony, 1789. 8r. két iv.
10. Historia... Hely n., 1789. ny. ugyanaz. 8r. 16 levél.
11. Historia... Hely n. év n. 8rét 39 lap.
12. Historia... Hely n. év n. 8rét két iv.
13. Historia... (Győr) év n. 8r. 16 levél.
14. Historia... Vácz, év n.
15. Historia... (Komárom), év n., két ív.
16. Historia... Buda, év n. (mult századiak.)
17. Historia ama szép ifju Árgirusról Akleton királynak kisebbik fijáról és amaz igen szép Tündér Ilonáról, az ő elválasztott mátkájáról. Őszi vetés után sokaknak kedvek töltéséért. Hely n., 1794.
18. Historia ama szép ifju Árgirusról Akleton... Hely és év n. (a XIX. század elejéről.)
19. Historia... Buda, év n. 8rét 16 levél.
20. Historia... Buda, 1831. 8r. 16 levél.
21. Historia... Buda, Gyurián és Bagó. 8r. 16 lev.
22. Árgirus historiája... Buda, 1836. 8r. két iv (nyomatott 2000 példány.)
23. Historia... Buda, 1843. Bagó Márton.
24. Historia... Buda 1853. Bagó Márton.
25. Historia... Szeged, év n. Grün Orbánnál, 8r. 16 levél.
26. Árgilus és Tündér Ilona Historiája. Régi versekből ujabban összeszedetett a köznép mulatására. Pápa, (1853.) Berger Jónásnál. 8r. 32 lap
27. Árgirus és Tündér Ilona. Gyönyörű tündéres történet ujonnan megjobbítva. Szarvas, 1853. Réthy Lipót.
28. Árgirus... Gyula, 1858. Réthy Lipót.
29. Árgirus... Debreczen, (1859.) Okolicsányi és társa. 8r. 32 lap.
30. Historia... Buda, 1857. Bagó Márton. 8r. 32 lap.
31. Árgirus... Nagyvárad, 1861.
32. Historia... Buda, 1863. Bagó Márton. 8-rét 32 lap.
33. Argyil, avar fejedelem fia, és a szép Tündér Ilona története. 12 fejezetben 12 képpel. Irta Tatár Péter. Pest, 1864. (Prózában.) Bucsánszky Alajos. 8r 63 lap.
34. Árgyil, avar fejedelem fia... Bpest, 1874. 8r. 56 lap. (Prózában. Tatár P. neve nélkűl.) Bucsánszky A.
35. Árgirus... Debreczen, 1873. a részvény-társaság nyomdája. Ezek közül megvan a m. n. múzeumban az 1., 2. (nem találtam), 3., 6., 18., 19., 24., 25., 26., 29–31., 33–35. sz.; a m. tudom. akadémia könyvtárában a 4. és 20. sz.
Gergei költeményét rumén nyelven átdolgozta Barac János (1800) és e rumén művet németre fordította Fischer L. V. (Rumänische Revue, 1888). E különböző átdolgozások viszsonyát tárgyalja Heinrich G. Argirus-czikkében. Szinművet készítettek belőle: Balogh István, Árgyrus és Tündér Ilona; Vörösmarty Mihály, Csongor és Tünde, szinjáték öt felv. Székes-Fehérvár, 1831., zenéje Erkel Gyulától; először adatott a budapesti nemzeti szinházban 1879. decz. 1.; Nagy Ignácz, Ágyrus királyfi, tüneményes életkép négy rámában előrajzzal és utóábrázolattal. Buda, 1840.; Szigligeti Ede, Argyil és Tündér Ilona, eredeti néprege 3 felv. dalokkal, először adatott a pesti nemzeti szinházban 1853. ápr. 16.;
1894-ben pedig a M. T. Akadémia Nádasdy-díját Jakab Ödön, Argirus királyfi cz. költeménye nyerte el.
Benkő, Transsilvania I. 17.
Catalogus Bibl. Fr. Com. Széchenyi I. 35.
Sándor István, M. Könyvesház 122. 166.
Tudom. Tár 1837. II. 479. l. (Toldy Bibliogr.)
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 157. l.
Toldy Ferencz, Magyar Költészet Története. Pest, 1867. 112. 121. l. M. Nemzeti Irodalom Története 1878. 51. l. és Összes Munkái III. 70.
Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 755.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1882. (Váli Béla, Argyr a magyar költészetben és Volf György, Hogy hitták az Argyrus szerzőjét?) és 1894. (Bognár Teofil s Binder Jenő az Argirus forrásairól).
Budapesti Szemle LIX. 1889. (Heinrich Gusztáv, Árgirus).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
