Geleus Zsigmond, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Geleus Zsigmond,

orvosdoktor és m. kir. kamarai tanácsos, tordai származású; külföldi egyetemeken, nevezetesen Bázelben és Paduában végezte felsőbb tanulmányait, hol orvosi oklevelet is nyert. 1551-ben az eperjesi gymnasium tanára volt és ugyanazon évben nőül vette Wernher György kir. tanácsosnak és a sárosi vár főparancsnokának leányát Euphemiát. Később kir. kamaratanácsos lett és 1569. márcz. 14. Pozsonyban meghalt.

Munkái:

1. Lexicon Symphonum quo IV. linguarum graecae, latinae, germanicae, hungaricae concordia indicatur. Basiliae, 1537.

2. Quaestio: an Honesta natura sint, an vero opinione? Patavii, 1549.

3. Historia Francisci Spirae, Civitatulani, qui ob Fidei sanioris obnegationem in summam incidit desperationem. Basiliae, 1550.

4. Euripidis Orestes, versione latina. Basiliae, 1550. (Kézirata a m. n. múzeumban.)

5. Oratio de beatudine. Patavii, 1559.

6. Plinii (C. Secundi) Naturalis historiae libri XXXVII. a Paulo Manutio multis in locis emendati. Castigationes Sigismundi Geleni. Venetiis, 1559.

7. Galeotti Martii, Narniensis, Commentarium de Matthiae Corvini, Hung. Regis egregie, sapienter, jocose dictis et factis. Viennae, 1563. (Ajánlással II. Miksa császárhoz.)

Kéziratai a müncheni királyi udvari államkönyvtárban: Collectio Camerariana (vol. 13. n. 16.); levelei Melanchton Fülöphöz 1555–58. (vol. 16. n 117. sq.)

Nevét Gelenusnak, Gelonak, Gelousnak és Tordai Zsigmondnak is írják.

De Nuptiis Clariss. Doctoria Sigismundi Gelol Pannonii... Pragae, 1551.

Draudius (M. Georg.), Bibliotheca Classica. Franco-furti, 1625.

Czvittinger, Specimen 164.

Georgi Theoph., Europäische Bücher-Lexikon. II. Suppl. Leipzig, 1855. 123.

Horányi, Memoria II. 18.

Pray, Index Rarior. Librorum, Budae, 1781. II. 219.

Siebenb. Quartalschrift, Hermannstadt, 1801. VII. 11. l.

M. Könyv-Szemle 1882. 225. l.

Figyelő XVIII. 1885. (Fabó András.)