Garay Alajos,
Garay Alajos,
kath. plébános, a költő G. Jánosnak testvéröcscse, szül. 1818. decz. 24. Szegszárdon Tolnamegyében; itt végezte elemi iskoláit. 1828-ban Pécsre került, hol a gymnasiumot, kivéve a II. osztályt, melybe Kecskeméten a kegyesrendiekhez járt, végezte; valamint a bölcseletet is Pécsett hallgatta. A VII. osztályból a pécsi növendék papok közé vétetett föl. A hittani folyam után, a felszentelési kor hiányában, nevelő lett a Mihalovics családnál Fericsanczén (Verőczem.), hol két évet töltött. 1842-ben Nádasdra rendeltetett segédlelkésznek, hol három és fél évig működött, azután Mágocsra ment szintén segédnek. 1846-ban Mocsoládon lett plébános és 1850-től Lovászhetényben lelkészkedett; 1855-ben Kis-Székelybe tétetett át plébánosnak. 1860-ban Pestre költözött, hol kizárólag az irodalommal foglalkozott s a Szent-István és Szent-László társulatoknál titkár és könyvtárnok volt. Tevékeny részt vett a Szent-István-társulat által kiadott Szentek élete szerkesztésében. 1864-ben szabatnaki plébános lett, honnét 1867-ben a pécsi püspöki tanító-képzőhöz helyettes hitoktató- s tanárnak, 1870-ben Maisra adminisztratornak, onnan pedig Duna-Szekcsőre plébánosnak neveztetett ki, hol 1886. jan. 18. meghalt.
Költeményeket irt a Regélőbe (1835), az Anastasiába (1838), a Rajzolatokba (1839. Első Ulászló balladája s beszély), a Honművészbe (1839), a Pesti Divatlapba (1844. Badacsonyi álnévvel is), az Életképekbe (1845), az Őrangyalba (1845) a Családi Lapokba (1853–57), a Kath. Néplapba (beszélyek, regék), a Szépirodalmi Figyelőbe (1861); egyházi beszédeket irt a Pázmány Füzetekbe (1859), tört. beszélyeket a Tanférfiak Évkönyvébe (1860), Idők Tanújába (1860. I. sz., Elágazott életutak cz. regénye a 181. és köv. sz.); Az árva fiú cz. tiz aranynyal jutalmazott népies beszélye a Szegedi Híradóban (1859.) jelent meg; a Pécsi Figyelőnek és a Mohács és Vidékének pedig rendes munkatársa volt.
Munkái:
1. Május 4-dike, 1848. Pécs. (8rét egy levél, költemény.)
2. Dalhangok a kath. egyház őstörténete s szokásaiból, Szegszárd, 1852.
3. Örömhang Girk György pécsi püspök székfoglalására jún. 1. 1853.
4. Falusi élet. Népies elbeszélések. Képek a közéletből. Pest, 1856. Két kötet.
5. Betulia hölgye. Hősköltemény 6 énekben. Kiadta Sujánszky. Pest, 1860.
6. Temetési gyászénekek, s szokásos egyházi imák és szent szertartásokkal. Pest, 1860. (Solya Antal és Engeszer Mátyással együtt.)
7. Szent László magyar király tisztelete. Pest, 1863.
8. Berta királyné. Tört. regény a XI. századból. Bolanden Konrád után németből ford. Pest, 1863.
9. Összes szépirodalmi művei tiz kötetben. I. kötet. Pécs. 1867. (Több nem jelent meg).
10. Életrajzok. 1. füz. Lonkay és Lőrinczy, vagy Posznyánszki és Laurencsics. 2. füz. Mátyás deák és Hobortfi Adalbert. Pécs, 1874–75. 3. füzet. Mohács, 1883.
11. Hazafias egyházi szónoklatok. A mohácsi vész emlékünnepén és a szigetvári vértanúk előestéjének évfordulóján. 1878. Mohács, 1879. (A befolyt összeg a mohácsi vérmezőn elesett őseink emlékszobrának felállítására fordíttatik.)
12. A pécsi székesegyház érdekében. Szekszárd, 1882.
13. Zsidó bevándorlás. 12 röpirat. Szekszárd, 1885.
Szerkesztette a Magyar Egyházi Szónok cz. havi folyóiratot 1861-től 1883-ig, melyben vasárnapi ünnepi, böjti, alkalmi, oltári beszédek és homiliák jelentek meg összesen három évfolyamban, és a Szent-István társulat Naptárát 1862–1864-ig Pesten.
Kiadta Szemennyei Mihály, Szenvedéshelyek cz. bőjti elmélkedéseit (Pécs, 1861). Kuliffay Ede Szentelt Koszorú cz. költeményfüzérét (Pest, 1863.) és Hirscher Elmélkedéseit, Lukácsek János fordításában. (Pest 1863. Két kötet.) Álneve Badacsonyi.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. II.
Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 122. l.
Petrik Könyvészete és bibliogr.
M. Katholikus 1886. 8. 9. sz. (Babik József.)
Mohács és Vidéke 1886. 4. sz.
M. Sion 1892, 619. l. (Szőllőssy.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
