Gajári Ödön,
Gajári Ödön,
hirlapszerkesztő, szül. 1852. szept. 10. Komáromban, hol atyja 1849-ben honvéd-huszár százados volt és a szabadságharcz után nőül vevén Száky Zsigmond épületfakereskedő leányát, Karolinát, ottan telepedett le. G. 1862-ben atyjával együtt Kalocsára költözött; a gymnasium első két osztályát és a harmadiknak felét Pesten járta, később pedig Kalocsán a jezsuiták konviktusában fejezte be középiskoláit. A jogot a pesti egyetemen hallgatta s 1873-ban letette a községjegyzői vizsgát. Miután a közigazgatás e nembeli teendőit atyja mellett már korábban elsajátította, 1873. okt. 4. Kalocsa nagyközség főjegyzőjévé választotta meg. Legelőször is a kolera járvány ellen kellett a legsürgősebb közegészségi intézkedéseket megtenni. A fiatal főjegyző a belügyminiszterium részéről kiküldött egészségügyi biztossal, Kátay Gáborral, sikerrel hajtotta végre a közegészségi intézkedéseket. A sárközi takarékpénztárnak, mely Kalocsán székel, megalapításában 1873-ban részt vett és a felügyelő bizottság elnökévé választották. Kiváló érdemei vannak Kalocsa fejlődésének előmozdításában; a politikai mozgalmakban is folyton előkelő szerepet vitt. Már 1872-ben jegyzője volt a helyi Deák-pártnak, s 1875-ben szervezte az egész kerületben a szabadelvű pártot. 1876-ban fokozatosan újjászervezte s átalakította az ottani Duna-védgát-társulatot; 1878-tól kezdve e társulat titkára. Az ő működése idejére esik a társulati töltések megerősítése s fölemelése, valamint azon vizlecsapolási műveletek létesítése, melyeknek következtében mintegy 60 ezer hold belvizes terület kitűnő szántófölddé, kaszálóvá s részben jó legelővé alakult át. 1884-ben a duna-pataji kerület megválasztotta országgyűlési képviselővé; 1888-ban ismét azon kerület küldte őt a képviselőházba. A törvényhozó testületben már legelső beszédével feltünést keltett; 1885-ben a főrendiházi vitában szintén felszólalt; majd nagyobb szabású beszédet mondott a nyugdíjtörvény tárgyalásánál, s először mint a zárszámadási bizottság tagja az államadóssági részt referálta; később pedig 1885-ben mint a kérvényi bizottság előadója szerepelt. Ily minőségben referálta a Janszky-ügyben a törvényhozáshoz érkezett kérvényeket, mikor figyelmet keltő beszédet tartott. A hires véderővitában a 25. §. tárgyalásánál beszéde fordulópontot képezett a vitában, az ő határozati javaslatát fogadta el a törvényhozás az egyéves önkénytesek ügyére vonatkozólag. Számos költségvetési vitában szólalt fel, valamint beszélt a regalemegváltás kérdésében. A kérvényi bizottság előadóságáról lemondván a pénzügyi bizottságba választották be, s itt a belügyi tárcza költségvetésének előadója volt. A delegácziók bécsi tárgyalása alatt 1889. jun. 26. G. szólalt fel a hires «és» kérdésben, követelvén a közjog érvényesítését a hadsereg elnevezésében, mely «csász. és kir.» hadsereggé változott át. 1894. márcz. 21. újra képviselővé választatott.
Már 1864-ben rendes munkatársa volt Remellay Gusztáv Ifjúság Lapjának, különösen verses talányokkal. A Pesti Naplónak, míg ez Deák-párti lap volt, számos vidéki tudósítást írt Kalocsáról. Idegen nyelveket korán elsajátítván fordított Goetheből és Detleff munkáiból. Czikkeket írt a Honba, s 1884-től kezdve a Nemzetbe és Pester Lloydba; ez utóbbi két lapba leginkább a közigazgatásról, a vízjogról és az általános politikai czikkeken kívül számos tárczát is írt.
Munkái:
1. A takarékpénztárak egyesítése. Kalocsa, 1876. (Névtelenül.)
2. A Duna balpari vasutról. Bpest, 1877. (Névtelenül.)
3. A pestmegyei sárközi dunavédgát és csatornázási társulat évi működése. 1878. A társulat megbizásából kiadja. Bpest, 1879.
4. A pestmegyei sárközi dunavédgát és csatornázási társulat évi működése. 1879–80. évről. Kalocsa, 1881.
5. A pestmegyei sárközi dunavédgát és csatornázási társulat évi működése. 1881–82. Kalocsa, 1883.
6. A pestmegyei sárközi dunavédgát és csatornázási társulat évi működése. 1884-ről. Kalocsa, 1885.
7. A pestmegyei sárközi dunavédgát és csatornázási társulat évi működése. 1889-ről. Kalocsa, 1890.
8. Kalocsa város szállásainak elválása. Kalocsa, 1884.
9. Gajári Ödön országgyűlési beszédei 1884–87. Kiadja Lászlovszky Adolf. Kalocsa, 1887.
Szerkesztette 1872-ben rövid ideig a Kalocsai Lapokat és 1890. jan. 11. óta szerkeszti a Nemzet politikai napilapot.
Tiprai Könyvészete 1879.
Horváth Ignácz Könyvészete 1881., 1884., 1887., 1890.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach 1886. 54. l.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach 1887–92. 209. l.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk. 1894. 13. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1891. 29. sz. arczk.
Dunántúli Képes Naptár. Szerk. Porzsolt Kálmán 1892-re.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
