Gabányi Árpád (olysói),

Full text search

Gabányi Árpád (olysói),
a nemzeti szinház tagja, G. Sándor és Kolbenhayer Apollónia fia, szül. 1855. aug. 18. Eperjesen Sárosmegyében; édes anyja szivébe oltotta a hazaszeretetet és a költészet iránt való rajongást; a szinészet eszménye már gyermekkorában gyökeret vert keblében. A 60-as évek elején szülei Budapestre költöztek és atyja a főváros első kereskedői közt foglalt helyet. Szülei az ágostai evangelikus iskolába adták, hol Székács József is tanára volt; a következő évben már a kegyesrendiek gymnasiumában tanult és itt a két első osztályt végezte; szüleit a sorscsapások kényszerítették elhagyni a fővárost és Szatmárra vonultak; 1868-tól 72-ig az ottani kath. főgymnasiumban végezte tanulmányait. Már ekkor tanulótársai előtt saját szerzeményű színdarabjait és parodistikus verseit adta elő. Majd a természettanra adta magát és gépész-mérnök akart lenni. Azonban szinészek jöttek a városba, szorgalmas látogatója volt a szinháznak, szindarabokat és Egressy tankönyvét a szinészetről olvasta. 1872-ben a család ismét a fővárosba költözött és G. okt. 5. beiratkozott a szinészképezdébe, hol elvégezte a tanfolyamot, mire 1875. okt. 1-től a kassai szinházhoz szerződtették. 1876. jun. 28. nőűl vette Lenkei Etelka naiv szinésznőt. A vándorpálya Kassán, Miskolczon, Ungvárt, Beregszászon és Eperjesen csak rövid ideig tartott; 1878. máj. meghívták a kolozsvári nemzeti szinházhoz, melynek mint szinész és rendező 1884. márcziusig volt tagja. Ekkor a budapesti nemzeti szinházhoz szerződtették, hol jelenleg is működik.
Színművei előadatásuk sorrendje szerint: Phaeton, színmű 4 felv. (először adták Kassán 1875. nov. 27. Egy vámpir szerelme czímmel), Ysole, szinmű 5 felv. (Kassán 1878. jan. 23.), Corneille szerelme, szinmű 2 felv. (Kolozsvárt 1879. ápr. 10.), János és János, vígj. 3 felv. (Kolozsvárt, jul. 31.), Munkácsi rabok, népszínmű 4 felv. (Kolozsvárt, aug. 31.), Ricinus halála, bohózat 4 felv. (Kolozsvárt, 1880. febr. 10.), Csak egy színdarab, vígj. 3 felv. (Kolozsvárt, szept. 26.). A jómódúak, színmű 4 felv. (Kolozsvárt, 1881. márcz. 26.). A sehonnai, népszínmű 3 felv. (Budapesten a népszinházban jan. 28.). A grófné férjének felesége, vígj. 1 felv. (Kolozsvárt, okt. 19.), Tuba rózsa, népszínmű 3 felv. (Kolozsvárt, 1883. aug. 26.), Az őszinték, vígj. 3 felv. (Budapesten a nemzeti szinházban 1886. márcz. 12.), A Kókai ház, vígj. 3 felv. (Budapesten a nemzeti szinházban, 1887. decz. 17.), A mumus, vígj. 4 felv. (Budapesten a nemzeti szinházban, 1889. ápr. 12.), Az apósok, a Rökk Szilárd díjjal jutalmazott vígjáték 3 felv. (Budapesten a nemzeti színházban, 1890. okt. 10., németűl Bécsben 1892. nov. 25.), A pogány magyarok, a m. tud. akadémia által a Koczán Ferencz-féle 100 aranynyal jutalmazott színmű 4 felv. (Budapesten 1891. nov. 6.), A Kapi vár, a m. tud. akadémia által a Teleki-féle 100 aranynyal, majd a Rökk Szilárd díjjal jutalmazott tört. vígj. 3 felv. (Budapesten, 1892. decz. 2.), A csehüljártak, bohózat 4 felv. (Budapesten, 1892. máj.)
Humorisztikus tárczákat irt az Arad és Vidékébe (1884), elbeszéléseket és költeményeket a M. Salonba (1884 óta); a Budapesti Hirlapba (1885. 28. sz. Természet után), a Vasárnapi Ujságba (1890. «Az úttörők» és «Földön járó csillagok»); az Ország-Világba (1891. Szathmáryné); M. Szellemi Életbe (1892. «Ysole») a Borsszem Jankó Dicsőffy Lóránd cz. rovatát is ő irta 1886-ig.
Munkái:
1. Miska biographiája. Egy szinész története. Kolozsvár, 1881.
2. Egy krajzczár emlékiratai. Bpest, 1884.
3. A rossz asszony, vagy miért akarta magát elveszteni Pergő Tamás a három gyermekével? Rajz. Bpest, 1885. (Jó Könyvek 34).
4. Két vén gyerek. Regény. Bpest, 1886. (Pallas Könyvtára 2. Ism. Főv. Lapok 5. sz.)
5. Az ördög árka, vagy hogy adta el Balázs Ferencz a mennybéli jussát. Bpest, 1886. (Historiák. Nóták 3.)
6. Az angyalcsináló vagy hogyan lett Julis falu bolondja. A magyar népnek versekben elmeséli. Bpest, (1886. H. N. 29.)
7. Háborus nóták. Bpest. (1887. H. N. 47.)
8. Julia. Regény. Bpest, 1888. (Ism. Főv. Lapok 1887. 339. sz.)
9. A mama. Elbeszélés. Bpest, 1888.
10. A kakasülőn. Bpest, (1888. Monologok 1.)
11. A szórakozott kisasszony. Charles Monselet után. Bpest, 1888. Mon. 2.)
12. Desparat úr. Jules de Marthold után. Bpest (1888. Mon. 3. )
13. Filippó. Bpest, (1888. Mon. 5.)
14. A levél. Bpest, (1888. Mon. 7.)
15. Egy baleset. Bpest, (1888. Mon. 11.)
16. A hajótörés. Coppée után ford. Bpest, (1888. Mon. 15.)
17. Az uj lakó. (1888. Mon. 20.)
18. A mama. Elbeszélés. Győr, 1889. (Egyetemes Könyvtár 18.)
19. Az aranykezű. Elbeszélés. Bpest, (1889. Magyar Mesemondó 36.)
20. Tiszamenti nóták. Bpest, 1890. (H. N. 93.)
21. Az anya. Bpest, 1890. (Monologok 27.)
22. Az asszony természetrajza dióhéjban. Bpest, 1891.
23. «Jer ide!» Dráma gyakorlatok. Bpest, 1892. (Mon. 36.)
24. A tolvaj. Bpest, 1892. (Mon. 37.)
25. Hypnotizmus. Párjelenet. Bpest, 1892. (Mon. 39.)
26. Egy ideges ember. Bpest, 1892. (Mon. 44.)
27. A föld és népei. Culturhistorico-geographico-humoristico felolvasás. Bpest, 1892. (Mon. 51.)
28. A volapük. Alfred Guillon után. Bpest, 1892. (Mon. 52.)
29. Az öngyilkos. Víg monolog. (Mon. 53.)
30. A művészet nyomorultjai. Regény. Bpest, 1893. Két kötet. (Ism. Vasárn. Ujság 50. sz.)
31. Dolgozók és naplopók. Regény. Bpest, 1893.
32. Arczisme. Bpest, 1894.
33. A potyajegy. Bpest, 1894. (Rozsnyai Károly Monolog Könyvtára).
Szerkesztette a Magyar Thalia cz. színművészeti hetilapot Kolozsvárt 1882. jan. 1-től máj. 7-ig (Szacsvay Imrével együtt).
M. Könyvészet 1881. 1884. 1892.
Ország-Világ 1890. arczk.
Corvina 1893. 33. sz.
M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. (Arczk. és névaláirása) és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT