Gaal Karolina (V.),
Gaal Karolina (V.),
özvegy Vörös Lászlóné G. Pál jegyző és Vörös Julianna lánya, szül. 1825. szept. 29. Tisza-Inokán Hevesmegyében, hol szüleinek és rokonainak gondjai alatt növekedett fel; később atyját Kenderesre tették jegyzőnek; itt élt ő a szülői házban 12 éves koráig, midőn atyja elveszté hivatalát és ő rokonaihoz került nevelésbe. Ekkor egyik rokona (Kalocsa Róza irónő édes anyja) kézi munkára tanította. Sokat olvasott és már 16 éves korában beszélyeket kezdett írni. 1852-ben édes anyjának unokaöcscse, Vörös László püspöki mérnök Váczon vette nőűl; férje 1886-ban meghalt és ő leányával szerény visszavonultságban él Váczon.
Beszélyeket irt az Emilia által szerkesztett Családi Körbe (1860-tól), Friebeisz Nefelejtsébe (1863), a Beregbe, a szatmári Szamosba, a Tóth Kálmánné (Flóra) Virágcsokor cz. lapjába, az Ungvári Közlönybe (Jovanovics szerk. alatt; A fő erdész és A vadormi kastély, egy-egy kötetes regények), a Nővilágba (Nőuralom cz. irányczikke), Szabó Richárd Gyermekbarátjába s Remellay Gusztáv Ifjusági Lapjába (leginkább tündérmeséket); a Magyar Házi Asszonyban, a Képes Családi Lapokban, a Rózsa Kálmán Nemzeti Hirlapjában, a Budapesti Ujságban és a Singer Mihály Emberbarátjában szintén több beszélye jelent meg; a Váczi Közlönynek pedig évek óta munkatársa.
Regényei: Az Igazmondóban (A lelkész leánya), a Budapestben (1883. A szerelmes levél, 1884. Az öngyilkos árvája, 2 kötet, A gyáros leánya, 2. k., 1886. Egy ármányos nő, 3. k., A kiket hiában kerestek, 3. k., 1887. Gyönyör és borzalom, 2. k., Az aranyosi várkastély réme. 3. k., A kalandorok, 2. k., 1888. A sors keze, Örvény körűl, 3. k., 1889. Szülők nélkül. A hetedik gyermek, Hol a menyasszony, Utolsó szerelem, 1890. A szerelem utjai, a kit eltemettek, A vetélytársnő, Örökbe fogadott leány, 1891. Világ csaló, 2. k., Az elcserélt gyermek, Az elátkozott, Nagyvilágban kisvilág, A sógornő, 2. k., 1892. A kik eltüntek, Rejtett titkok, A cselszövő, Tövises pályán, 2. k., Az árva, 2. k., A gőzmalmos leánya, 2. k., 1893. Nehéz küzdelmek, A szerelem harcza, 1894. Hova lett a férj?), a Képes Családi Lapokban (1885. A falusi rokonok), a Hazletonban (Amerika) megjelenő Önállás cz. lapban (1893. A mai hölgyek.)
Munkái:
1. Egy sirkertőr Mátyás király korából. Kecskemét, 1859.
2. Valeria. Eredeti regény. Bpest, 1883. (és 1886. Bpest.)
3. A szökevények. Regény. Bpest. 1885.
4. A gyűrű titka. Regény, Bpest, 1887. Három kötet.
5. A mai férfiak. Regény. Bpest, 1890. Három kötet.
6. Végzetes látogatás. Regény, Bpest, 1891.
7. Négy Parti Györgyné. Regény, Bpest, 1892.
8. A királyi tanácsos leánya. Társadalmi regény. Debreczen, 1892.
9. A ki birja marja. Regény. Bpest, 1893.
10. A kit kétszer eladtak. Regény. Bpest, 1893.
11. A szerelem örvényei. Regény. Bpest, 1893.
Szinművei: Nő kerestetik, vigj. 3 felv. (Először adatott 1863. jun. 30. a budai népszinházban; azután Érsekujvárt, Nyitrán és másutt is); Napam asszony, vigj. 3 felv. (Játékszinre kerűlt 1863-ban Nagy-Kőrösön, azután Makón.)
Kéziratban, részint sajtókészen vannak a következő regényei: A fekete király, három kötet, Szerelem a sírig, Az eskü, Az öngyilkos családja, Vagyon miatt, Hova lett a férj, Anyja fia, A titokteljes ház és Csengetnek.
Petrik Bibliogr.
Horváth Ignácz Könyvészete 1886–87.
M. Könyvészet 1890–91.
Corvina 1893. 33. sz. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
