Erdélyi Ignácz,
Erdélyi Ignácz,
magyar missionarius Chinában; szül. 1828. febr. 8. Zsigárdon Pozsonymegyében szegény földmives szülőktől; a gymnasium elvégzése után a bölcseleti tanfolyamra a nagyszombati papnevelőbe lépett, a theologiát pedig az esztergomi papnevelőben hallgatta. 1854. márcz. 12. misés-pappá szenteltetett és Vadkertre (Nógrádm.) küldetett segédlelkésznek. Már itt kezdette meg önsanyargatásait: papsága második vagy harmadik évétől kezdve soha húst, de még főtt ételt sem evett, csupán kenyérrel és gyümölcscsel táplálkozott; ágyban nem hált, hanem vagy a puszta földön, vagy egy lóczán, este pedig ostorozta magát, a keresztúti imákat végezve. 1859. jan. elején teljesült kiolthatatlan vágya, hogy missionariussá lehessen; főpásztora Scitovszky bibornok-érsek végre engedett kérésének és elbocsátotta Rómába, hol a missió-társaságba felvették és az ujonczi két évre Párisba küldték; két év mulva Chinába utazott és ott megkezdette missionariusi működését. Huszonöt évet töltött Chinában és ebből tizenötöt folyton a missióban, nap nap után prédikálva; mert az utolsó tiz évben betegeskedése sokat gátolta őt hivatásának teljesítésében. Meghalt 1885. aug. 15.
Leveleit a Magyar Sion és Uj M. Sion közölte a 60-as évektől kezdve 1883-ig; jelentek meg azonban levelei a Hazánk és a Külföldben (1886.), az Egyházi Lapokban (1868–69.) és a M. Államban is. Egyik levelében nálunk gyűjtést kért rendeztetni egy kintornára (sipláda); miután azon tapasztalatra jutott, hogy egy ilyennek zenéjével nagyon szép számú hallgatóságot tudott prédikáczióihoz édesgetni, s azon kecsegtetéssel, hogy beszédje végén ujra fog kintornán játszani, kezdő hallgatóit együtt is tudta tartani.
Uj M. Sion 1886. (dr. Kereszty Géza.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
