Ercsei Dániel,
Ercsei Dániel,
bölcseleti doktor s tanár, a m. tud. akadémia lev. tagja, előbbinek és Varjas Klárának fia, szül. 1781. júl. 24. Mező-Túron Hevesmegyében; alsóbb iskoláit szülőhelyén, a humaniórákat és a felsőbbeket Debreczenben hallgatta 1793–1801-ig, hol időközben rhetorikát és poesist tanított. 1803. márcz. megválasztották debreczeni tanárnak; de előbb saját költségén a göttingai egyetemen harmadfél évet töltött és bölcselet-doktori oklevelet nyert. 1805. okt. 4. elfoglalta tanszékét Debreczenben s a philosophia Kant óta való történetének előadásával köszöntött be. 1810. és 1811-ben a saját bölcseleti tanszéke mellett a magyar polgári magántörvényt is tanította. 1821-ben városi tanácsos lett. 1828-ban a m. tud. akadémia alaprajzát és rendszabályait kidolgozó küldöttségnek is tagja volt és mindjárt az első gyűlésben 1831. febr. 17. levelező tagnak a törvényosztályban megválasztották, mely utóbbi megtiszteltetést szemeinek akkori elgyengülése miatt el nem fogadhatott. Ezen kivűl Szabolcs- és több megyék s a tiszántúli egyházkerület táblabirója volt. Meghalt 1836. febr. 23. Debreczenben.
Mint bölcsész, Toldy szerint, a rationalis empirismus alapján teljes rendszerét adta a bölcsészetnek s külön a tudomány történetét is, melyben főleg a régiek rendszereit éles körvonalokban rajzolta. Czikkei a Tud. Gyűjteményben (1818. VIII. Elmélkedés a philosophiáról és annak hasznáról, 1819. VIII. Javallás a magyar nyelv bővítésére nézve).
Munkái:
1. Dissertatio inauguralis in qua summa systematis dynamici in physica disciplina capita exponuntur et pensitantur. Göttingae, 1805.
2. Philosophia. Debreczen, 1813–17. Két kötet. (I. Lélek munkái tudománya. II. Ontologia, metaphysica és erkölcsi philosophia.)
3. Statistica. Első darab. Közönséges statistica és Magyarország statistikája. U. ott, 1814. (Több nem jelent meg. Ez volt az első magyar statisztika. Ism. M. Hirlap 1891. 195. sz.)
4. Észrevételek ily czímű prédikácziókra: Keresztyén Toleranczia. Pest, 1824.
5. Philosophia históriája. Debreczen, 1825.
6. Compendium psychologiae empiricae et logicae. U. ott, 1833. (Neve Ercheynek v. Ertseinek is van irva.)
Olajfestési arczképe a debreczeni ev. ref. kollégium könyvtárában van.
Allg. Liter. Zeitung. Halle u. Leipzig, 1822. III. 286. sz.
Philosophiai Pályamunkák I. 1835. 125. l.
Regélő 1836. 19. szám.
Szoboszlai Pap István, Halotti elmélkedés, melyet néhai E. D. felett febr. 25. 1836. elmondott. Debreczen, 1836. (E. életrajzával.)
Kalós Mózes, Halotti beszéd... Debreczen, 1836. (E. sirtáblájának feliratával.)
Névkönyv a m. tud. társaságról 1836-ra, 91. l.
Csokonai Album 1861. 223. l.
Szűcs István, Debreczen Története 763. 764. 945. 962. l.
Figyelő I. II. 1876–77.
Toldy, M. Irod. Története. Bpest, 1878. 249. l.
Egyetértés 1881. 83. sz.
Uj M. Athenás 115. l.
Petrik Bibliographiája és Bakóczi János ref. lelkész szives közlése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
