Eperjesy Ferencz,

Full text search

Eperjesy Ferencz,
apát és egri kanonok, szül. 1814. nov. 1. Tisza-Nánán Hevesmegyében; középiskoláit Egerben végezte s 1831-ben növendékpap lett; 1837-ben misés pappá szenteltetett; káplán volt Keresztes-Püspökiben, Kis-Tályán és Árok-Szálláson 1841-ig, midőn a monostori közbirtokosság megválasztotta lelkészévé. De nyolcz év mulva szakított a lelki pásztorkodással és az egri lyceumban a történelmet adta elő. 1852-ben polgári plébános, 1856-ban alesperes és 1877-ben szabolcsi főesperes lett. 1879-ben apáttá, 1888. febr. 16. pedig valóságos kanonokká neveztetett ki. Az 1870. autonomiai congressuson ő is jelen volt mint az egri egyházmegye papságának egyik küldötte. Itt elfoglalt álláspontját jelezte a kerületekhez intézett köriratában és annak érdekében egyik gyűlésen beszédet is mondott. Alig költözött Egerbe, betegeskedni kezdett; 1890-ben szélütés érte s azon év márcz. 18. meghalt.
Értekezései a Hirnökben (1841. A török basáknak a jászberényi előljárókhoz intézett leveleiknek ismertetése), a Közleményekben (1841. Töredék naplómból, regényes utirajz a Fel-Dunán), a Religió és Nevelésben (1841. Négy lengyel nemes felirata Dunin poseni érsek ügyében, ford., 1845. A monostori egyház multjára vonatkozó adatok, 1846. Vázlatok a katholicismus és protestantismus életköréből, Korunk felsőbb kritikájának állása a Sveidler Mária-féle boszorkányperrel megvilágítva, A bibliai fensőbb criticának állása a protestáns Némethonban), a P. Naplóban (Az 1863–64. éhinségről, A Tisza áradásának és veszélyeinek okairól), a P. Hirnökben (1865. A tiszadobi Széchenyi-emlék felavatása), a Falusi Gazdában (1862. Az urnak egy munkás szolgája s annak eredménydús működése, Egy kevés figyelmet Fiume felé), a Kertész Gazdában (1866. Trieszt-fiumei utam vázlata, kapcsolatban borkivitelünk utjának egyengetéséről); irt még az Idők Tanujába, a M. Államba (1870. A vallás-, tanulmányi- és egyetemi alap ugyanazon jogi természettel bir, czikksorozat, 1871. Hangok Ghyczy K. febr. 16. tartott beszédére), az Egri Egyházm. Közlönybe s az Elemi Tanügybe. A Kath. Lelkipásztor cz. folyóiratnak is munkatársa volt.
Munkája: Egy protestáns gondolatai az egyesülésre felhivó pápai kibocsátvány fölött. Baumstark Reinhold után magyarította. Eger, 1869.
Kéziratban: Chateaubriand Vértanúi.
Emlékkönyv. Eger, 1865. 267. l.
Petrik Könyvészete.
M. Sion 1888. 454. l.
Religio 1890. 24. sz.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 72. l. és gyászjelentés.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT