Eperjessy István,

Full text search

Eperjessy István,
elemi iskolai tanító, szül. 1863. máj. 17. Budán; tanulmányait a budai s pesti kir. kath. főgymnasiumban kezdte meg és a budai paedagogiumban fejezte be. 1883-ban Szabó Alajos rákospalotai reálgymnasiumában működött mint tanító s 1884 óta a főváros szolgálatában áll; 1889-ben nőül vette Márkus Irma tanítónőt és 1891-ben neveztetett ki az I. ker. zugligeti községi elemi iskolához vezető tanítónak.
1882 óta rendes fővárosi levelezője a nagy-kanizsai Zalai Közlönynek, hol vezérczikkei, tárczái s költeményei is jelentek meg Aliquis és Py-sta alájegyzéssel (1885. A kézimunka tanításról, Zalamegye statisztikája. A modern nevelés, 1886. Az ifjúság testi nevelése. 1890. Közművelődési egyesületek, 1891. Magyarország selyemipara, Társadalmi élet és irodalom, Modern törekvések, 1892. Az arisztokraczia és szoczialismus, Zalamegye égalji viszonyai sat.); tanügyi értekezéseket irt a Népnevelőbe, a Népnevelők Lapjába s a M. Tanítóképzőbe, vezérczikkeket a Tata-Tóvárosi Hiradóba, Székesfehérvár és Vidékébe, Buda és Vidékébe sat. A tanügyi sajtóban az ő kezdeményezésére indult meg e kérdés megvitatása: Szükséges-e már a népiskolában megkezdeni a német nyelv tanítását.
Munkái:
1. A forradalom. Bpest, 1883. (Röpirat, melyben kifejti, hogy az 1848–49. önvédelmi harczot hibásan nevezték el forradalomnak.)
2. Rövid magyar volapük nyelvtan Schleyer János után magyar nyelvre alkalmazta. U. ott. 1886 (Bánfi Györgygyel együtt. Ism. P. Hirlap 57. sz.).
M. Könyvészet 1883. és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT