Eötvös Károly (ráczkevi),

Full text search

Eötvös Károly (ráczkevi),
ügyvéd, birtokos és országgyűlési képviselő, E. Lajos középsorsú ősrégi nemes földbirtokos s bocsári Ujhelyi Lidia fia, szül. 1842. márcz. 11. Mező-Szentgyörgyön Veszprémmegyében; 1852. okt. 1-től a pápai ev. reform. kollégiumban kezdte tanulását és 1859. októbertől 1860. márcz. a soproni ág. evang. lyceumban folytatta, honnét azonban az érettségi vizsga letétele végett visszament Pápára. Felállíttatván itt még ez évben a jogakadémia, 1860 októbertől 1862. július végeig végezte a jogi tanulmányokat, majd Veszprémben lett joggyakornok; de midőn vizsgát nem tehetett a pápai bizonyítvány érvénytelensége miatt, 1864. ápr. Kecskemétre ment, hol jul. végeig letett hat félévi vizsgát. 1865. máj. Pesten államvizsgát tett, 1866. nov. 24. pedig biróit. E közben joggyakornok és tiszteletbeli aljegyző volt Veszprémmegyében. 1864-ben az Almássy-féle összeesküvésben való részesség miatt a komáromi haditörvényszék elé állíttatott és pár hónapig elzárva volt. 1866. ápr. Kerkapoly Károly meghivta a maga helyébe a bölcseleti tanszék helyetteséül Pápára, hol július végeig volt, a mikor visszament Veszprémbe s átvette a Veszprém cz. lap tényleges szerkesztését (névleg Ramazetter a nyomdász vitte azt). 1866 őszén megyei aljegyző lett. 1867. ápr. 30. megválsztatott első alügyésznek. 1871-ben a veszprémi kir. törvényszékhez kir. ügyészszé neveztetett ki. 1872-ben a veszprémi kerület képviselője s mint ilyen a Deákpárt hive lett. A fusióhoz nem csatlakozott és miután pár hónapon át a kataszteri munkálatok központi vezetésénél működött a pénzügyi miniszteriumban, hazament gazdálkodni; e mellett tevékeny részt vett a megyei s politikai életben. Az orosz-török háború alkalmával tartott népgyűléseken mint szónok szerepelt. 1878-ban újból veszprémi képviselő lett s ekkor a függetlenségi párthoz csatlakozott. A tisza-eszlári perben védő gyanánt szerepelt. 1884–87-ig nem volt képviselő s ügyévdi gyakorlatának élt; végre 1887-ben elfoglalta ujból helyét a képviselőházban, hol a pénzügyi bizottság tagja. 1892-ben az országgyálési függenlenségi párt egyhangúlag elnökévé s vezérévé választotta.
Irodalmi foglalkozását tanuló korában kezdette. 1861-ben a Vasárnapi Ujságban egy költeménye jelent meg, azóta több czikket, különösen szépirodalmiakat irt e lapba (1875. Kun Béla Mór és Marsal hőse, 1876. Deák Ferencz, 1878. A szegedi vész, 1879. A ki örökké bujdosott, 1882. A hol Petőfi elveszett); 1872–75-ig Pesti Naplónak volt főmunkatársa (1873. A nazarénusok, 1875. 150. sz. Visszaemlékezés a 61-iki országgyűlésre és V. Ferdinánd, 1876. Deák Ferencz mint tanuló, 1877. 201. sz. gróf Waldstein János és gróf Zichy Manó sat.), 1878 óta az Egyetértésnek főmunkatársa (1881. 150. sz. Gorove István életrajza, 233. sz. Molnár Aladár 236. sz. Lasztóczon, emlékezés Szemere Miklósra, 1882. 87–91. sz. Simonyi Ernő emlékezete, 207. Pár szó még Vetter Antalról, 260. sz. Náray Imre 1884. 329., 354., 356., 359. sz. 1885. 89. sz. Zsoldos Ignácz, a legöregebb táblabiró, 29. sz. Gubody sándor. 345. sz. Pest vármegye alispánja hajdan és most, 1886. 134. sz. Kászonyi Dániel életrajza, 1891. 227., 229., 230., 232., 660. sz. b. Wesselényi Miklós országgyűlési párbaja sat.), irt a Pesti Hirlapba is (1884. 354. Badacsony Kisfaludy Sándor tanyája, 1886. 115. sz. A csonka hős Szalay 1848–49. honvédkapitány, A torlaszhős vége, Goldner bécsi egyetemi hallgató, később Bányai név alatt honvéd-törzsorvos, 1887. 268. sz. Deák Ferencz betegsége stb.), a Budapesti Hirlapba (1884. 82. sz. Táncsicsnál, 1887. 268. sz. Deák Ferenczről, 187. sz. A Bakony rosz hire, 1889. 8. sz. Szitányi Bernát halálára) és a Főv. Lapokba (1888); jogi czikke van a Jogtudományi Közlönyben (1885. A birói függetlenség sat.). Országgyűlési beszédei a képviselőházi Naplóban jelentek meg.
Munkái:
1. Kerkapoly az új pénzügyminiszter. Tollrajz, Pest, 1870. (Carolus névvel.)
2. A földadó és a kataszter az 1875. VII. t.-cz. szerint, Bpest, 1875.
Szerkesztette a Veszprém cz. vegyes tartalmú hetilapot 1866. júl. 1-től decz. 30-ig, és midőn a lap újra megindult 1867. aug. 4-től decz. 29-ig.
Álnevei: Ráckeői, Beatus ille, Carolus az említett lapokban. Irt névtelenűl is és pártjának politikai nyilatkozatait több év óta ő szokta megirni.
Vasárnapi Ujság 1879. 11. sz. arczk.
M. Tisztviselő 1882. 4. sz. arczk.
Pesti Hirlap 1882. 323. (Scarron.)
Budapesti Hirlap 1887. 206. sz.
Dunántuli Képes Naptár 1892-re arczk.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 212. l. és öcscsének Eötvös Lajosnak jegyzetei.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT