Endrődy János (Mihály),
Endrődy János (Mihály),
kegyestanitórendi áldozó-pap és tanár, szül. 1756. szept. 26. Érden (Hamzsabég) Fehérmegyében; a középiskolai pályát végezvén, 1773. okt. 11. Kecskeméten a piarista rendbe lépett; 1777–78-ban Kalocsán tanított; 1779–80-ban Kolozsvárt bölcseletet tanult; 1781. okt. Gyulafejérvárt misés pappá szenteltetett és a kolozsvári convictusban praefectus volt; 1782-ben Kőszegen tanított; 1783–85. theologiát tanult Nyitrán, Kalocsán és Egerben; 1786-ban Kanizsán a syntaxis tanára volt; 1787–89-ben Csáky János gróf nevelője volt Kassán; 1790–91. Temesvárott, 1792–93. Pesten tanított. Itt buzdult lángra nemzeti nyelvünk iránti szeretete, mely munkáiban is nyilvánult. A franczia háború kitörésével, régi vágya, hogy a külföldet beutazza, közel állott teljesedéséhez. Barco Vincze báró lovas ezredének tábori papja lett és 1793 végén már Benschben Németalföldön volt, 1794. Mesztrich vára és Köln alatt, 1795. Langenschwalbach, Mosbach, Rheingau s Altenkirchen helyeken, 1796. Villichben a Rajna partján, Würtzburgban és 1797. ápr. a fegyvernyugvás elején Bornheimban Frankfurt mellett tartózkodott és a háború zajában is a költészettel foglalkozott; hiven leirta tapasztalásait, melyek azonban az 1800. csatározásokban elvesztek; ekkor a Mészáros báró ezredében szolgált, 1803-ban pedig a Stipsitsébe ment át. A háború megszüntével (1805.) megvált ezredétől és Eszterházy grófhoz állott nevelőnek, 1812–176-ben Nagy-Károlyban házfőnök és plébános, 1818–23-ig Szegeden házfőnök, 1824-ben ugyanaz s a gymnasium igazgatója volt Kalocsán, hol 1824. febr. 27. meghalt.
Munkái:
1. Kurzgefasste Geschichte des alten und neuen Testaments, mit Unterrichtungen und Erklärungen. Zum Gebrauche des Grafen Johann nep. Karl Csáky. Kaschau, 1788. (Magyar és német szöveggel, két részben. 2. megjobbított kiadása. Pozsony, 1806. Külön magyarúl: Az ó és uj testamentomi történetek és németűl Geschichte des alten und neuen Testaments cz., mely utóbbi az eredeti magyar szövegnek fordítása.)
2. Az arany pereczek. Játék öt felv. Játékszinhez alkalmaztatta. Pest, 1792. (Dugonicsnak regényéből készült és 1792. jún. 18. adatott elször Budán, azután is még többször adták elő.)
3. A magyar játékszin. U. ott, 1792–93. Négy kötet, (Szindarabok gyűjteménye, melyekhez bevezetésűl a Magyar játékszin történetét és a Nemzeti játszó-társaság alkotványát irta meg.)
4. Die Freidenker. Eine Rede gehalten an das kais. kön. Barkoische Hussaren-Regiment bey dem Schlusse des Jubiläums. Aus dem Hungarischen übersetzt. Hely n., 1796.
5. Endrődy Jánosnak b. Barco ezredgye áldozó papjának költeményei a franczia háborúban. Pest, 1798. (Gróf Keglevich János ezredparancsnoknak ajánlva Ranzbachban 1797.)
6. Endrődy Jánosnak báró Mészáros magyar lovasezredgye tábori papjának a franczia háborúban irt költeményes munkáji III könyvekben. U. ott, 1801. (Előbbinek bővített kiadása.)
7. Csak egy két szó erkölcsi megvesztegettetésünkről. U. ott, 1803.
8. Az embernek boldogsága, kifejtegetve a józan bölcselkedésnek segédségével. U. ott. 1806. Három kötet. (Előleges hirdetését is kiadta külön: Következendő munka jön most világosságra: Az embernek boldogsága cz., mely a m. n. múzeumban megvan.)
9. A keresztyén meggyőződésből irta minden ifjaknak és sok öregeknek. Pozsony, 1806. (Német fordításban is. U. ott, 1806.)
10. Deák grammatika. U. ott, 1810. Három könyv. (I. A látható és hallható beszédnek részei. II. A beszéd részeinek egybeszerkesztésük sommásan. III. Continens syntaxim partium orationis et periodologiam.)
11. A papi rendnek érdeme. Rövid rajzolatban előadta... midőn Botka Mihály... nevendék pap első áldozatját az Urnak bémutatná Szegeden 3. okt. 1819. Szeged.
12. Oratio de publicae institutionis et liberalium disciplinarum, cum morum probitate conjunctarum ad reipublicae felicitatem necessitate. Accedit brevis dialogus ejusdem argumenti. U. ott, 1819.
13. Oratio habita, dum collegium scholarum piarum suae, in l. r. urbem Szegediensem introductionis annum saecularem celebraret. U. ott, 1820.
Czikkei a Tudományos Gyűjteményben: Rövid észrevételek a Tud. Gyűjteményben eddig előfordult különbféle tárgyakról és A mai erkölcsi megromlottságnak fő okairól (1822. III.), A módiról (1823. VIII.); levele Kazinczy Ferenczhez Pest, 1792. szept. 1. (K. F. Levelezése II. 271. l.)
Kéziratban a m. n. múzeumban: Epigrammjai, 4-rét két levél; a 6. és 7. sz. munkájának kézirata s két levele Kovachich M. G.-hez Temesvár, 1802. nov. 5. és Révai Miklóshoz, Uj Bécs, 1804. decz. 21.
Horányi négy szent beszédét említi, melyek közül kettőt Neuwiedben és kettőt Frankfurtban a katonákhoz tartott és németre is lefordított.
M. Hirmondó 1792. I. 938.
Horányi, Scriptores Piarum Scholarum I. 751.
Katona, Historia Critica XLI. 577. XLII. 580.
Ersch und Gruber, Allg. N tional Encyclopaedie. XXIV. 221. (Rumy.)
1824: Tud. Gyűjtemény V. 118. l. Vereinigte Ofner-pester Zeituny 26. sz. Hazai s Külföldi Tudósítások I. 24. sz. M. Kurir I. 26. sz.
Philosophiai Pályamunkák I. 129.
Oesterr. National Encyclopaedie II. 53.
Ferenczy és Danielik, M. Irók. I. 119.
Toldy, M. Költészet Története 402. 453. 454.
Egyetemes M. Encyclopaedia VII. 757. (Vass József.)
Csaplár, Révai Miklós élete. I. 67. 77. II. 4. 221. 392.
Bayer József, A Nemzeti Játékszin Története. I. II.
Petrik Bibliographiája I.
Takáts Sándor, Benyák Bernát. Bpest, 1891.
Kazinczy F. Levelezése.
Duda János, Endrődy Jánosról. Bpest, 1892. és Csaplár Benedek szives közlése a rend jegyzőkönyveiből (Rulla).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
