Emich Gusztáv (emőkei),

Full text search

Emich Gusztáv (emőkei),
cs. és kir. asztalnok s ez időszerint az Athenaeum vezér-igazgatója, E Gusztáv könyvkiadó és könyvvnyomtató fia, szül. 1843. márcz. 5. Pesten, hol tanulmányait befejezte, időközben 1856-ban a csász. kir. hadi tengerészeti akadémiába lépett, melyet 1858-ban elhagyott. A hatvanas évek elején a lipcsei egyetemen philosophiai s jogi tantárgyakat hallgatott és hosszabb időt töltött Német-, Franczia- s Angolországban. 1866–67-ben atyja üzlettársa és czégvezetője volt. 1868-ban mint tiszteletbeli fogalmazó a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumba lépett, hol titkár és osztáylvezető lett. 1870-ben az asztalnoki méltóságot nyerte. 1872-ben kilépett asz államszolgálatból, de a lausannei és berni nemzetközi phylloxeraértekezleten a magyar állam képviselője volt. Az első berni nemzetközi phylloxeraegyezmény megkötése után 1881-ben a III. osztályú vaskorona-rendet nyerte; ezenkivül számos külföldi rendjel lovagja. A főváros törvényhatóságának 1876 óta tagja; a budapesti kereskedelmi és iparkamara levelező tagja; az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztályának jegyzője, a kertészeti szakosztály alelnöke; az országos kertészeti egyesületnek pedig elnöke. Az orsz. iparegyesület nemzetgazdasági szakosztályának alelnöke. A magyar történelmi és a genealogiai és herald. társulat választmányi és számos bel- és külföldi természettud. társulat tagja. 1884-től 1892-ig a szászvárosi kerületet képviselte az országgyűlésen szabadelvű programmal, hol a közgazdasági bizottság tagja s előadója, valamint a delegatió rend. tagja is volt. 1891 óta az Athenaeum irod. és nyomdai r.-társulat vezér-igazgatója.
Természetrajzi czikkei: Zergék a radnai havasokon Máramarosban (Vadász- és Versenylap 1871.), Description des Lépidopteres de Transcaucasie (Revue et Magasin de Zoologie pure et appliquée Paris, 1871–72.), A drótférgek (Földmivelési Érdekeink 1874.), A csajkó (Lethrus cephalopetes) fejlődése és átalakulása (Rovartani Lapok és Akadémiai Értesítő 1884.) és apróbb czikkek a Petites Nouvelles Entomologiques cz. folyóiratban. Könyvészeti czikkei: Az elveszett magyar nyomtatványok; irott és nyomtatott könyvek a Budapesten 1876. rendezett műipari és történelmi emlékkiállításon (M. Könyv-Szemle 1876.); Az ősnyomtatványokról (Kalauz az orsz. m. iparművészeti muzeum részéről r. könyvkiállításhoz 1882.); a Történelmi Tárban (1891.) két magyar krónikát közölt. Azonkivül a P. Naplóban a 60-as és 70-es években több czikket e és E betűk alatt művészeti, közgazdasági és keresk. politikai tartalommal irt.
Munkái:
1. A könyvnyomdászat története Magyarországon. Pest, 1860. (Szabó Józseffel.)
2. A kis lepkegyűjtő. A lepkészet rövid kézikönyve, tekintettel a Magyarországon és főleg Budapest környékén előforduló lepkefajokra. U. ott, 1868. (17 színezett és két fekete kőnyomatú táblával.)
3. Beitrag zur Lepidopteren-Fauna Transkaukasiens und Beschreibung zwei neuer Arten. St-Ptersburg, 1873. (Különnyomat a Horae Societatis Entomologicae Rossicae cz. folyóirat IX. kötetéből.)
4. Mémoire sur le question du phylloxéra dans le royaume de Hongrie. Lausaune, 1877.
5. Jelentése az 1877. év aug. 6-án Lausauneban tartott Phylloxčra-Congressusról a nmélt. földmivelési miniszter urhoz. Budapest, 1877.
6. Jelentés a phylloxčra-ügy tanulmányozása végett Stájer-, Olasz- és Francziaországban tett utról. U. ott, 1880.
7. A Lethrus cephalotes Fab. átalakulásának története. U. ott, 1884. (Különny. a Mathem. és Term. Értesítőből.)
8. A mező- és kertgazdaságra káros rovarok. I. füzet. U. ott, 1884. 264 lap, 227 fametszet és 4 szinnyomatu táblával.
9. Die Methamorphose des Lethrus cephalotes Fab. U. ott. (Különnyomat a Mathem. und naturw. Berichte aus Ungarn-ból.)
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
György Aladár, Magyarországi Köz- és Magánkönyvtárak 432. l.
Magyar Lexikon VI. 624. l.
Budapesti Hirlap 1884. 264. sz.
Daday Jenő, M. Állattani Irodalom II. 1881–1890.
Sturm Albert, Uj Országgyülési Almanach 197. l.
Acsády Ignácz, Athenaeum Kézi Lexikona. I. 521. l.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT