Elischer Gyula,

Full text search

Elischer Gyula,
orvos-sebészdoktor és egyetemi magántanár, szül. 1846. okt. 15. Eperjesen Sárosmegyében; iskoláit Kassán és Eperjesen az ev. collegiumban végezte; az orvosi tanfolyamot a bécsi egyetemen hallgatta, hol 1871-ben orvosdoktorrá avatták, mire még azon évben a budapesti egyetemen az ujjászervezett kórszövettan tanársegéde lett; két év mulva a gyakorlati étrre lépett és Korányi II. belgyógyászati kórodáján előbb idegbetegségekkel, majd a nőgyógyászattal foglalkozott. 1875/6-ban állami ösztöndíjjal tudományos utazást tett Német-, Franczia- és Angolországban. Hazaérkezve 1877-ben a budapesti egyetemen: A méh s járulékainak lobos folyamatjai tanából magántanári képesítést nyert. 1884-ben a vereskereszt Erzsébet-kórház nőgyógyászati osztályának, 1890-ben a poliklinikai egyesület főorvosává, valamint a M. Á. V. tanácsadó orvosává lett.
Orvosi értekezései s czikkei megjelentek a Sitzungsberichte der Wiener Akademie (LX. 1869. Ueber quergestreifte Muskeln der ins Herz einmündenden Venen des Menschen), az Orvosi Hetilapban, fordításban a Centralblatt és az Archiv für Gynaekologie, végre a Zeitschrift f. G. und Geburtshilfe-ben és Virchow Archivjában, (Szembeli ráknövedék, Izomváltozások gyermekhűdésnél, Adatok az emberi petefészek ismeretéhez, a környi idegekben, a gerinczagyban és agyban létrejövő változások kis vittáncznál, A dermedetről, A nem terhes méh helyzetváltozásairól, A méh hüvelyes része egy ritkább alakjáról, Adatok a petefészek tömlő kiirtásának műtői kiviteléhez, Petefészek tömlő kiirtás egy esete sat.) A Korányi jubiláris dolgozatokban (Budapest, 1891.): A méh nyákhártyájának elváltozásai a hüv. rész rákos elfajulásánál. 1891 óta az Orvosi Archivum a Klinikai Füzetek és a Diagnost. Lexikon, az Orv. II. és a Pester Med. Presse és a Centralblatt für Gynaekologie munkatársa.
Munkája: A halottak elégetéséről. Előadás, tartotta Budapesten 1874. Bpest. (Ugyanez németűl. U. ott, 1874.)
Szinnyei Repertóriuma. Természettudomány és Könyvészete.
M. Lexikon VI. 582. l.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT