Éjszaki Károly,

Full text search

Éjszaki Károly,
a m. államvasutak főfelügyelője s a kolozsvári üzletvezetőség első osztályának főnöke, a Petőfi-társaság tagja, szül. 1818. okt. 2. Bakony-Rédén Veszprémmegyében; az alsóbb iskolákat a tatai gymnasiumban, a bölcseletieket a pozsonyi akadémián és a pesti egyetemen, a jogot a győri akadémián és a mérnökieket a pesti egyetemen végezte. 1848-ig mint mérnök működött; a szabadságharczban mindvégig részt vett és Csányi László mellett nyert hivatáskört. A Bach-korszaknak első éveiben a mérnöki munkák szünetelvén, irodalommal foglalkozott. A munkaviszonyok javultával ismét a mérnökösködéssel foglalkozott és Fehérmegyében, melynek közel 30 évig lakosa volt, 1860–61-ben főjegyzői s 1865–67-ben főszolgabirói tisztséget viselt. Az alkotmányos kormány szervezésekor 1867-ben a közmunka- és közlekedési miniszteriumban kir. főmérnök lett. Ez időtől fogva állandóan a fővárosban lakott; később mint az államvasutak főfelügyelője Kolozsvárra költözött, hol jelenleg is működik. A közreműködésével 1877-ben alakult Petőfi-társaság alelnökének választotta.
Az irodalomban 1848-ban Szerelem és toborzás cz. vígjátékával lépett fel, melyet a nemzeti szinház elfogadott, de a beállott viszonyoknál fogva elő nem adhatott; ugyanazon évben irta a Szomszédság delejzete cz. vígjátékát; az 50-es évek elején irta: A szerelemféltés iskolája, Egy éj a Bastilleban, Páris almája, Cydoni alma (1868. ápr. 19. a nemzeti szinházban adatott el s azután is a műsoron maradt). Egy lengyel követ Budán, (budai szinkörben 1874. szept. 25.), Gyámság aggság cz. vígjátékokat és a Pörös kerítés cz. bohózatot (Pörös atyafiak cz. Pakson előadták 1859-ben.) Ujabban: Zrínyi a költő és Markó Capilet a szerb hős, ered. történeti szinművet 5 képben b. Jósika Miklós regénye után szinre alkalmazta (zenéje Allaga Gézától, először adatott 1888. aug. 8. a budai szinkörben).
Czikkeket is irt a Szépirodalmi Közlönybe (1858. Divat és szokás), a Székesfehérvári Borász-Csarnokba (1863. Szőlőszeti tájképek), az Otthonba (II. 1875. A borzas kakas históriája), a Koszorúba (VI. 1881. Visszapillantás a multba), a Kolozsvárba (1890. Visszaemlékezések 1849. okt. nov.), az Erdélyi irók és művészek Almanachjába (1892. Egy model az ó-görög világban), az Ország-Világban (1891.); költeményeket a Fővárosi Lapokba (1888.) sat.
Munkája: A cydoni alma. Színi beszély 3 felv. Kiadja Szilágyi Virgil. Pest, 1855. (Előbb a Fáncsy-Albumban jelent meg és a Petőfi-Évkönyv után a Magyar Könyvesház 56–58. sz. közölte Bpest, 1879.)
Hölgyfutár 1859. 52. sz.
M. Lexikon VII.
M. Könyvészet 1879.
Koszorú V. 1881. fénynyom. arczk. (Lauka G.)
Petrik Bibliogr.
Ország-Világ 1891. 52. sz. arczk.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages