Éjszaki Károly,

Full text search

Éjszaki Károly,
a m. államvasutak főfelügyelője s a kolozsvári üzletvezetőség első osztályának főnöke, a Petőfi-társaság tagja, szül. 1818. okt. 2. Bakony-Rédén Veszprémmegyében; az alsóbb iskolákat a tatai gymnasiumban, a bölcseletieket a pozsonyi akadémián és a pesti egyetemen, a jogot a győri akadémián és a mérnökieket a pesti egyetemen végezte. 1848-ig mint mérnök működött; a szabadságharczban mindvégig részt vett és Csányi László mellett nyert hivatáskört. A Bach-korszaknak első éveiben a mérnöki munkák szünetelvén, irodalommal foglalkozott. A munkaviszonyok javultával ismét a mérnökösködéssel foglalkozott és Fehérmegyében, melynek közel 30 évig lakosa volt, 1860–61-ben főjegyzői s 1865–67-ben főszolgabirói tisztséget viselt. Az alkotmányos kormány szervezésekor 1867-ben a közmunka- és közlekedési miniszteriumban kir. főmérnök lett. Ez időtől fogva állandóan a fővárosban lakott; később mint az államvasutak főfelügyelője Kolozsvárra költözött, hol jelenleg is működik. A közreműködésével 1877-ben alakult Petőfi-társaság alelnökének választotta.
Az irodalomban 1848-ban Szerelem és toborzás cz. vígjátékával lépett fel, melyet a nemzeti szinház elfogadott, de a beállott viszonyoknál fogva elő nem adhatott; ugyanazon évben irta a Szomszédság delejzete cz. vígjátékát; az 50-es évek elején irta: A szerelemféltés iskolája, Egy éj a Bastilleban, Páris almája, Cydoni alma (1868. ápr. 19. a nemzeti szinházban adatott el s azután is a műsoron maradt). Egy lengyel követ Budán, (budai szinkörben 1874. szept. 25.), Gyámság aggság cz. vígjátékokat és a Pörös kerítés cz. bohózatot (Pörös atyafiak cz. Pakson előadták 1859-ben.) Ujabban: Zrínyi a költő és Markó Capilet a szerb hős, ered. történeti szinművet 5 képben b. Jósika Miklós regénye után szinre alkalmazta (zenéje Allaga Gézától, először adatott 1888. aug. 8. a budai szinkörben).
Czikkeket is irt a Szépirodalmi Közlönybe (1858. Divat és szokás), a Székesfehérvári Borász-Csarnokba (1863. Szőlőszeti tájképek), az Otthonba (II. 1875. A borzas kakas históriája), a Koszorúba (VI. 1881. Visszapillantás a multba), a Kolozsvárba (1890. Visszaemlékezések 1849. okt. nov.), az Erdélyi irók és művészek Almanachjába (1892. Egy model az ó-görög világban), az Ország-Világban (1891.); költeményeket a Fővárosi Lapokba (1888.) sat.
Munkája: A cydoni alma. Színi beszély 3 felv. Kiadja Szilágyi Virgil. Pest, 1855. (Előbb a Fáncsy-Albumban jelent meg és a Petőfi-Évkönyv után a Magyar Könyvesház 56–58. sz. közölte Bpest, 1879.)
Hölgyfutár 1859. 52. sz.
M. Lexikon VII.
M. Könyvészet 1879.
Koszorú V. 1881. fénynyom. arczk. (Lauka G.)
Petrik Bibliogr.
Ország-Világ 1891. 52. sz. arczk.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT