Egressy Benjamin,

Full text search

Egressy Benjamin,
zeneköltő, E. Galambos Pál, ev. ref. lelkész és Juhász Julianna fia, E. Gábor testvéröcscse szül. 1813-ban Kazinczon Borsodmegyében; odahaza kezdett iskolai pályáját előbb a miskolczi ref. gymnasiumban, később a sárospataki főiskolában folytatta. Kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt (atyja időközben meghalt, özvegye és hat gyermeket hagyván hátra) nem folytathatván iskoláit, 1833-ban Mező-Csáthon iskolamesterséget vállalt; ez időből valók zsoltártanulmányai, melyekhez később mint szinész is visszatért. Másodizben is Szepsiben Abaujmegyében vállalt segédtanítói hivatalt s mint ilyen látogatta meg 1830-ban bátyját, ki már akkor a kassai szintársulat tagja volt. E látogatás elhatározta jövőjét: kardalnoknak állott s ezentúl sorsa egy lőn az abauji, kolozsvári, később pestmegyei, majd a nemzeti szintársulatéval. Mindeddig inkább hajlam vezette, mint a készültség biztos tudata. A szinészeti pályán tanult meg francziáúl, olaszúl és németűl. A hangjegytant csak hirből ismerte; ezért éjet napot tanulmányok közt töltött: tenorrá akarta magát kiképezni s valódi művelt szinészszé; mindazáltal nem hagyott föl tehetsége próbálgatásával a budai szinpadon sem. Midőn 1837-ben a budai szintársulat Pestre a nemzeti szinházba költözött, minden reméyne füstbe ment s fájdalma elvesztett hangja miatt epedéssé vált Olaszország felé. 1838-ban Havival gyalog indultak oda s megjárták Fiumét, Triesztet, Velenczét, Páduát és Milanót; e helyekről küldött leveleinek egy részét az akkori magyar lapok közölték. Másfél évet töltött itt nélkülözés és tanulmány, szenvedés és gyönyör közt. Hazatérve a dalszinészi pályát mások által lelte elfoglalva, azért zeneköltői s irodalmi munkássághoz fogott. Mindkét nemben nagy tevékenységet fejtett ki s nemzeti szinházunknak egyik legérdemesb tagja lőn. Összesen 47 zeneművet irt, melyek közül 35 jelent meg nyomtatásban, ezek megvannak a múzeumi könyvtárban. Művei nagy részt nemzeti dallamok, népdalok zongora-kisérettel: köztök Petőfi, Tompa, Erdélyi számos dalai s Vörösmarty szózatja, mely díjkoszorút nyert. E dalok közül sok ment át a nép közé s némelyiket még a tótok is éneklik. 1848-ban őt is magokkal ragadták az események; elhagyva a szinészetet és családját, követte a szabadságharczi zászlót. Kápolnánál sebet kapott és megsántult; felgyógyultáig Borsodba Csátra vonult egy jó barátjához, hol szent Dávid zsoltárainak, a mint a reformátusoknál franczia hangozat szerint elfogadták, orgonára tételével foglalkozott; e művét is eredeti kéziratban a m. n. múzeumnak ajándékozta. Már júniusban ismét zászlóaljánál volt a komáromi táborban és mint kapituláns főhadnagy menekült meg a besoroztatás elől. Meghalt 1851. júl. 19. Pesten. Özvegyét Csengery Antal vette nőül, L. Csengery Antalné.
Irodalmi munkássága inkább csak mint fordítóé nevezetes; a nemzeti szinház drámai s operai műtárát majdnem százra menő idegen művel gazdagította; nemcsak szerencsével folytatta az idegen dalművek meghonosítását, hanem mint önálló libretto-költő is kitünt. Szindarabjai s operaszövegei, melyeket a m. n. nemzeti szinház számára eredetiben irt és fordított első előadatásuk sorrendjében a következők: Tündérlak, eredeti regényes víg opera 2 felv., zenéje Szerdahelyi Józseftől (először Pesten a m. n. szinházban 1840. júl. 11.), Bátori Mária, nagy hősi opera 2 felv., zenéje Erkel Ferencztől (1840. aug. 8.), Chivri Diana, dr. 5 felv., Soulié után francziából ford. a m. t. társ. költségén (1841. decz. 31.), Házasság XV. Lajos alatt, vígj. 5 f. Dumas S. után francz. ford. (1842. márcz. 16.), A fehérek, dr. 5 f., Malefille és Artigues után fr. ford. (1842. márcz. 29.), Egy szinész élete, szinjáték 4 felv., Desnoyer Károly és Labat Eugen után francz. ford. (1842. jún. 3.), Seneterre marquisné vagy egy napi kaczérság, Melesville és Duveyrier után francz. ford. a m. tud. társ. költségén (1842. jún. 15.), Lorenzino, dr. 5 felv., Dumas S. után ford. (1842. jún. 20.), A velenczei nő. dr. 5 felv., Anicet-Bourgeois után ford. és a csajkás-dal melodiáját szerzé (1842. július 25.), Paul Jones a kalóz, dr. 5 f., Dumas S. után ford. (1842. augusztus 16.), A puritán család, dr. 5 f., Malefille után fr. ford. (1842. aug. 26.), Oscar, vagy megcsaltam nőmet. vigj. 3 f, Scribe és Duveyrier után fr. ford. (1842. okt. 21.), Az ördög naplója, vaudeville 3 f., Arago és Vermond után fr. ford. zenéje Szerdahelyitől (1842. nov. 7.), Hiszen csak tréfa, dr. 5 f., Rougemont után fr. ford. (1842. decz. 10.), Tabarin, vaud. 3 f., Dumanoir és Deslandes után fr. ford., zenéje Szerdahelyitől (1842. decz. 29.), Egy úr és egy asszonyság, vigj. 1 felv., Xavier, Duvert és Lausanne után fr. ford. (1843. jan. 30.), Az árva fiú és a londoni koldusok, dr. 5 f., Dinaux és Lemoin után fr. ford. (1843. febr. 25.), Páris éjjel, népi dr. 5 f., Dupeuty és Cormon után fr. ford., zenéje Artustól (1843. máj. 8.), A két lakatos, dr. 5 f., Pyat után fr. ford. (1843. máj. 17.), Charlotte kapitány, vigj. 2. f., Bayard és Dumanoir után fr. ford. Csepregivel együtt (1843. júl. 22.), Lucrecia, szomoruj. 5 f., Ponsard után fr. ford., (1843. szept. 23.), Humoristikai tanulmányok, tréfa 2 f., Lebrün után németből ford. Egressy Gáborral együtt (1843. szept. 26.), Hunyady László, ered. nagy opera 4 felv., zenéje Erkel Ferencztől (1844. jan. 27.), Figaro leánya, vaud. 5 f., Mellesville után fr. ford. (1844. márcz. 4.), Az ezred leánya, nagy víg opera 2 f., Saint-Georges és Bayard után fr. után ford., zenéje Donizettitől (1844. márcz. 14.), Richelieu első párbaja, vigj. 2 f., Bayard után fr. ford. (1844. márcz. 16.), Linda, nagy opera 3 szak., zenéje Donizettitől, olaszból ford. (1844. nov. 12.), Párisi szerencsevadászok, szinmű 5 f., D'Ennery és Grangé után fr. ford. (1845. márcz. 6.), Bouquillon, vagy ez az apja, vigj. 3 f. Bayard és Dumanoir után fr. (1845. máj. 23.), Ines, dr. 5 f., spanyolul irta Don Ramon de Navarette, fr. átdolgozás után ford. (1845. jún. 21.), Négy Haymonfi, vig opera 3 f., zenéje Balfetól, fr. ford. (1845. decz. 6.), Robin orvos, vigj. 1 f., fr. ford. (1846. aug. 8.), Ördög része, vig opera 3 f., Scribe után fr. for., zenéje Aubertől (1846. okt. 3.), Lammermoori Lucia, opera 3 f., Cammereno Salvator után ford., zenéje Donizettitől (1846. aug. 4.), Dom Sebastian, opera, 5 f., Scribe után fr. ford., zenéje Donizettitől (1846. jún. 15.), Ernani, pera 4 f., Piave után olaszból ford. (1846. febr. 3.), Nabuchodonozor, opera, olaszból ford., zenéje Verditől (1847. jan. 2.), Ügyvéd, dr. 5 f., francziából ford. (1847. márcz. 2.), A királyné csatárai, vig opera 3 f., Saint-Georges után fr. ford., zenéje Verditől (1847. jún. 15.), a párisi rongyszedő, dr. 5 f. 1 előj., Pyat Bódog után fr. ford. (1847. ápr. 14.), Kérek két pengőt kölcsön, vigj. 1 felv., Xavier, Duvert és Lausanne után fr. ford. (1847. okt. 16.), Esernyő és bérkocsi, Bourgeois után fr. ford. (1847. okt. 25.), Két anya gyermeke, dr. 5 f. előj., Soulié Fridrik után fr. ford. Csepregi Lajossal (1848. jan. 11.), Skót nemes, vigj. 5 f., Dumas S. után fr. ford. Csepregivel (1848. jan. 22.), Valaki gyermeke, vigj. 2 f., Lefrancé után fr. ford. (1848. jún. 24.), Machbet, opera 4 szak., ford., zenéje Verditől (1848. febr. 28.), Horatiusok és Curiatiusok, opera 3 f., Mercadante után olaszból ford. (1848. máj. 13.), Férjvadászat, vigj., Leuven és Brunsvick után fr. ford. (1848. máj. 22.), A király mulat, dr. 5 f., Hugo Victor után fr. ford. (1848. máj. 29.). Nép és aristokratia, népies dr. 6 f., Dumerson után fr. ford. Csepreghivel (1848. okt. 30.), Judith, vigj. 2 felv., Bayard és Dumanoir után fr. ford. (1849. nov. 26.), Elégtétel, vigj. 2 felv., Scribe után fr. ford. (1850. febr. 4.), Szeleburdi, vigj. 3 f., Bayard és Laja után fr. ford. (1850. febr. 17.), Diogenes, szinmű 5 f., Pyat Bódog után fr. ford. Csepregivel (1850. márcz. 9.), Evangelium és családélet, dr. 5 f., Souvestre Emil és Bourgeois után fr. ford. Csepreghivel (1850. márcz. 22.), Lecouvreur Adrienne, dr. 5 f., Scribe és Legouvé után fr. ford. Csepregivel (1850. máj. 14.), Királyi csók, vigj. 3 felv., Bayard és Dumanoir után fr. ford. (1850. máj. 29.), Próféta, opera 5 felv., Scribe után francz. ford. Szerdahelyivel, zenéje Meyerbeertől (1850. június 12.), Családi dráma, dr. 5 felv., Carré és Barbier után fr. ford. (1850. aug. 9.), Hermann gróf, dr. 5 felv., Dumas S. után fr. ford. Csepregivel (1850. okt. 28.), Két Foscari, opera 3 felv., Piave után olaszból ford., zenéje Verditől (1850. decz. 9.), Két Sobri, eredeti népszinmű 3 szak., irta és zenéjét szerzette (1851. jan. 11.), Marianne, dr. 5 felv. előjátékkal, Anicet-Bourgeois és Masson után fr. ford. (1851. okt. 7.)
Munkái:
1. Lorenzino, dr. 5 felv. Dumas S. után francz. ford. Pest, 1842. (Szinműtár III. 43. sz.)
2. A puritán család, dr. 5 felv., Mallefille Felicián után francz. ford. U. ott, 1843. (Szinműtár IV, 47. sz.)
3. Az ördög naplója, vígj. 3 felv., Arago és Vermond után fr. ford. U. ott, 1843. (Szinműtár IV. 49. sz.)
4. Hiszen csak tréfa! dr. 5 f., Rougemont után francz. ford. U. ott, 1843. (Nemzeti Szinház Zsebkönyve 1843-ra.)
5. Lucrecia, szomj. 5 felv., Ponsard után francz. ford. U. ott, 1843. (Nemzeti Szinházi Zsebkönyv 1844-re.)
6. Linda, nagy opera 3 szak., olaszból ford., zenéje Donizetti Kajetantól. U. ott, 1844.
7. A párisi naplopó házassága, vígj. 2 f., Vanderburk és Laurenian után francz. ford. U. ott, 1844. (Nemzeti Szinházi Zsebkönyv 1845-re.)
8. Don Pasquale, víg opera 3 felv., olaszból ford., zenéje Donizettitől. U. ott, 1845.
9. Az ügyvéd, dr. 5 felv., Durantin és Fontaine után francziából ford. U. ott, 1846. (Nemzeti Szinházi Zsebkönyv 1847-re.)
10. Ernani, opera 4 szak., irta P., olaszból ford., zenéje Verditől. U. ott, 1847.
11. Lammermoori Lucia, opera 3 szak., olaszból ford., zenéje Donizetti Kajetántól. U. ott, 1856. (és Bpest, 1886. M. kir. Operaház Könyvtára 8.)
12. Próféta, nagy opera 5 szak., ford. Szerdahelyivel, zenéje Meyerbeertől. Pest, 1856. (Bpest, 1885. M. kir. Operaház Könyvtára 3.)
13. Hunyady László, opera 4 szak., szövegét irta, zenéje Erkel Ferencztől. Pest, 1862. (Bpest, 1886. M. kir. Operaház Könyvtára 13.)
14. Nabukodonozor, opera 3 f., Cammerano Salvator után olaszból ford., zenéje Donizettitől. Pest, 1863.
15. Bánk-bán eredeti opera 3 felv., irta, zenéjét szerzé Erkel Ferencz. Bpest, 1878.
Arczképe: Kőnyomat, a Nemzeti Szinház Zsebkönyvében 1845-re.
Ujabbkori Ismeretek Tára II. 541. l. (Vahot Imre.)
Hölgyfutár 1851. 164. sz.
Értesítő 1852. 27. sz.
Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 28. l.
Budapesti Hirlap 1859. 101. 102. 104. sz. (E. B. dalai, Bartalus István.)
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 12. sz. arczk. (Evva Lajos.)
Deryné Naplója II. 390. l.
Figyelő VI. XIII. XVII.
Greguss Ágost, Shakespere Pályája. Bpest, 1880.
M. Könyvészet 1886.
Szinnyei József, Komárom 1848–49-ben.
Bayer József, Nemz. Játékszin Története II.
Petrik Bibliographiája.
Egykorú szinlapok és szinházi Zsebkönyvek.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT