Bródy Zsigmond,
Bródy Zsigmond,
hirlapiró és szerkesztő, szül. 1840. nov. 15. Miskolczon, ugyanott kezdette tanulmányait az evangelikusoknál; innét a piarista gymnasiumba került Pestre s elvégezte a jogot is az egyetemen. Korán lépett a hirlapirói pályára. Első vezérczikke 1859-ben jelent meg s 1860-ban már szerkesztője volt a Pesti Hölgydivatlapnak. Eleinte ő is verseket irt, melyek nagyobbára a Jókai Üstökös-ében és Vajda Nővilágjában (1859–60.), a Szigeti Albumban s a Népujságban (1860.) jelentek meg. 1860 végén Grosz Károlylyal megindította a Pannonia cz. német havi folyóiratot, melynek czélja kizárólag a magyar irodalom ismertetése volt, kritikai tanulmányokban és fordításokban. 1861 elején ő és Tatai Adolf a pesti izraelita hitközség megbizásából egy füzet templomi énekeket irtak, melyek még ma is használatban vannak. Pesti tartózkodása alatt a bécsi lapoknak volt tudósítója, később Bécsbe tette át lakását és a pesti lapoknak levelezett. Bécsben nem sokáig maradt és visszajött, mint a M. Sajtó cz. politikai lapnak munkatársa; neve mind szélesebb körben lett ismeretes s a legjobb czikkirók között kezdték emlegetni. Verseket is irt olykor Tóth Kálmán Bolond Miskájába, és a Főv. Lapokba egy-egy tárczát (1864.) A Századunktól jött a Pesti Naplóhoz, midőn 1869. decz. a két lap fuzionált és B. Zs. jegygyel irta alá czikkeit. 1872-ben Tóth Vilmos idejében titkári állást vállalt a belügyminiszteriumban. Egy év mulva önként elhagyta az állami szolgálatot és 1873-ban vette meg a Neues Pester Journalt, de csak 1879. nov. 19-ben lépett ki saját nevével mint a lap tulajdonosa s főszerkesztője. A lap az ő keze alatt páratlanul elterjedt az országban, oly anyagi eredménynyel, hogy egyik munkatársát tizenkétezer frtnyi évi fizetéssel szerződtethette. Születésének 50 éves jubilaeuma alkalmából következő alapítványokat tett: 20,000 frtot a m. tud. akadémiának, melynek kamatai publicistikai munkák jutalmazására fordítandók; 20,000 frtot a magyar hirlapirók nyugdíjalapjára; 12,000 forintot a nyomdai személyzete nyugdíjára; 35,500 frtot pedig jutalmúl osztott szét vállalatainak 290 főből álló személyzete közt.
Munkái:
1. Tiz magyar költemény. Irta egy zsidó-magyar. Pest, 1860. (Névtelenűl.)
2. Az országgyűléshez. Költemények. U. ott, 1861.
3. Novellen. U. ott, 1864. (Jókai Mór után ford.)
4. Beszéd a Ferencz-városi választókhoz. U. ott, 1872.
5. Traurige Tage. Leipzig, 1874. (Jókai Mór után fordította. Universal-Bibliothek.)
6. Költeményeit, melyeket fiatalabb korában irt, összeszedte fivére Bródy Lajos és kiadta kézirat gyanánt (Bpest, 1890.)
Szerkesztette a Látcső czímű fővárosi napilapot 1864. jún. 1-től aug. 31-ig Pesten. (Tartalma: szinházi s egyéb hirek és szépirodalmi tárczák), a M. Sajtót 1865-ben, Hajnik Károly főszerkesztése alatt; 1872-ben kiadta a Heti Krónika cz. lapot; a Pester Lloydot, mielőtt Falk Miksa átvette, egy ideig mint főszerkesztő vezette.
Petrik Könyvészete. 181.
Vasárn. Ujság 1890. 47. sz. arczk. (Mikszáth.)
Ország-Világ 1890. 47. sz. arczk. (Mindkét arczkép Angeli festménye után.)
Neues Pester Journal 1890. 314. sz. Kónyi Manó és dr. Bródy Lajos szives közlése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
