Beniczky Lajos (beniczei és micsinyei),
Beniczky Lajos (beniczei és micsinyei),
1848–49. honvéd-alezredes, az előbbi B. Lajosnak és Puchner Ágnesnek a fia, B. Irma bátyja, szül. 1813. máj. Micsinyén, Zólyommegyében; iskoláit Beszterczebányán kezdte s a selmeczi bányászakadémián végezte; azután megyei hivatalba lépett; 1836. okt. 26. Zólyommegye másod aljegyzője, 1840. aug. 26. alispánja lett; hivataláról azonban 1842-ben lemondott és családjának élt; egyúttal részt vett a haza reformtörekvéseiben a megye gyűlésein. 1848-ban karddal védte a hazát; 1848. aug. 19. kineveztetett kormánybiztosnak; mint ilyen szabadcsapatot szervezett és annak őrnagygyává lett. Ettől fogva jelentékeny guerilla vezérként szerepelt szabadságharczunk történetében; az év vége felé mint portyázó csapatvezért találjuk őt a Vág völgyében, hol decz. 4. Budetinnél szétverte Hurbán gyülevész tót hadát, és a fanatikus panszláv pap-hadvezért kikergette a Jablunka-szoroson át az országból. Legfényesebb hadi tette azonban a losonczi támadás volt, mely 1849. márcz. 24. hajnalban az osztrák csapat kiüzetésével végződött; vitézségeért ezredes és a harmadosztályú érdemrend tulajdonosa lett, mire juliustól Görgei táborkarában szolgált. A világosi katasztrópha után az osztrák haditörvényszék halálra itélte, mely itéletet kegyelem utján 20 évi nehéz vasban töltendő fogságra változtattak. 1857. decz. kufsteini fogságából szabadon bocsátották. 1861-ben országgyűlési képviselővé választatott. 1864-ben összeesküvéssel vádolva ujra elfogták Almásy Pállal és többekkel együtt; ekkor a halálos itélet kegyelem utján ismét 10 évi fogságra szállíttatott le. 1867-ben alkotmányunk visszaállításakor B. ujra kiszabadult és azóta a fővárosban élt. A honvédegyesületi mozgalmakban vezérszerepet játszott; a pesti honvédegyletnek ő volt első elnöke. Miután központi bizottság alakult, annak ő lett alelnöke. Perczel Mórral történt viszálya az országos honvéd-gyűlés elé került, mely neki adott igazat. 1868. júl. 17. budai bélyeggel anonym levél érkezett a honvédbizottmány jegyzőjéhez, mely arról értesíté, hogy «B., ki nem szünt meg a honvéd ügyének ártani, halállal lakolt.» Júl. 16. látták utoljára s holttestét szept. közepén találták meg Aszódon.
Értekezése: Magyarország pénzviszonyai, bányászati és kamarai rendszere az Ellenőr czímű évkönyvben (1847.) jelent meg; 1861. máj. 25. a képviselőházban mondott beszédéből A magyar és erdélyi bányászatról 1858–60-iki adatok a Stat. Közleményekben (1861.) láttak napvilágot.
Munkái:
1. Kálmán király és József császár. Pest. 1858. (Ism. Budap. Hirlap 41. sz. Németre ford. Prély István. U. ott. 1858.)
2. Kaleidoskop vagy éji álmok. U. ott, 1859. Két füzet.
3. Országgyűlési beszéd. tartatott 1861. máj. 25. U. ott, 1861.
Magyar Hirlap 1850. 121. sz.
Ország Tükre 1862. 1. sz. arczk.
Nagy Iván, Magyarország Családai I. 300.
Magyarország és a Nagyvilág 1868. 30. sz. arczk.
Vasárn. Ujság 31. sz. arczk. (Réthi Lajos.)
Hazánk és a Külföld 33. sz. arczk.
Századunk 228. sz.
P. Napló 227. sz.
Honvéd 40. 41. 47. sz.
Fremden-Blatt 147. 258.
Neue Freie Presse 1398. 1408. 1468. sz.
Presse 199. sz.
Wanderer 199.
Orsz. Honvéd Naptár 1869. arczk.
Honvéd Naptár 1869. arczk.
B. L. ezredes 1868-ban öngyilkosság által történt halála. Pest, 1869.
Petrik Bibliogr.
Beniczky-Kuliffay Irma szives közlése és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
