Bánffy János (losonczi báró), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Bánffy János (losonczi báró),

Küküllőmegye főispánja s országgyűlési képviselő, Bánffy Ferencz és Zeyk Zsuzsánna fia, született 1810. szept. 17. Fugadon, Alsó-Fehérmegyében; 1830-ban id. Szász Károly tanár vezetése alatt végezte a jogot és külföldre ment, beutazta Svájczot, Német- és Francziaországot. Az 1834. erdélyi országgyűlésen mint székvárosának szabadelvű követe részt vett az alkotmányos ellenzék harczaiban. Az 1848. erdélyi országgyülésen ujra megjelent és az unio kimondása után Küküllőmegye főispánjává neveztetett ki. A szabadságharcz után visszalépett a magánéletbe beresztelki házába s a gazdaságnak élt. 1869-ben Tordamegye felső kerületének ellenzékéhez intézett és nyomtatásban is megjelent nyilatkozatában programmját kifejtvén, ennek alapján képviselővé választatott.

1854. febr. 26. az országos m. gazdasági egyesületnek ujjáalakításában részt vett és annak választmányi tagja lett. Meghalt 1873. decz. 8. Berecztelken.

Gazdasági czikkei a következő lapokban jelentek meg: Falusi Gazda (1864.), Erdélyi Gazda (1869–70.) és az Erdélyi Gazd. Egyes. Évlapjaiban (1860.)

Munkái:

1. Rövid utmutatás egy husz hold területű váltógazdaság berendezésére. Kolozsvár, 1859. (2. kiadás. U. ott. 1860.)

2. Bár a kertem nagyobb volna! Néhány szó a tagosításról. U. ott. 1866. (2 bőv. kiadás. U. ott, 1867.)

Falusi Gazda 1865. 1. sz. arczk.

Erdélyi Gazda 1873. 48. sz.

Gazdasági Lapok 1873. 52. sz.

Vasárnapi Ujság 1874. 4. sz. arczk. (Szász Károly)

Szinnyei Könyvészete 37. l. és Repertóriuma. Term. 63. l.

Galgóczy Károly, Orsz. M. Gazd. Egyes. Emlékkönyve V. 98. l. és gyászjelentés.