Bánffy Béla (losonczi gróf),
Bánffy Béla (losonczi gróf),
a képviselőház alelnöke, B. Miklós gr. főpohárnok fia, szül. 1831. okt. 23. Kolozsvártt, 11 éves korában a kolozsvári ref. kollegiumba került és tanult 1848-ig; ekkor nemzetőr lett, később tiszt. fogalmazó a közlekedési miniszteriumban. A szabadságharcz után haza ment. Midőn Mikó Imre gróf Erdély kormányzója lett, kormányszéki oszt. titkárrá neveztetett. Schmerling alatt gr. Mikóval együtt leköszönt és falura vonult. Az erdélyi ügyekről a bécsi Debatteba irt czikkeket, a miért zaklatásnak lett kitéve; Szilágyba költözött és itt maradt 1865-ig. Ekkor Szilágy-megye főispánja lett. 1876 óta tagja a képviselőháznak, mely 1884-ben alelnökké választotta. Meghalt 1888. nov. 20. szent-mihálytelki birtokán.
Irt a Vadász- és Versenylapba (1867); utóbbi években a Pesti Hirlapnak vezérczikkirója volt.
Munkája: A közigazgatás reformjához négy czikk. Bpest, 1880. (Különnyomat az Ellenőr 1879. 334. 380. 431. és 442. sz.-ból.)
Szinnyei Repertóriuma. Term. 63.
M. Könyvészet 1880.
Vasárn. Ujság 1888. 48. sz. arczk.
Ország Világ 1888. 48. sz. arczk.
M. Nemzetségi Zsebkönyv I.
Sturm, Országgyűlési Almanach és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
