Balogh Pál (almási), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Balogh Pál (almási),

hasonszenvi orvostudor, a m. tud. akadémia rendes tagja, szül. 1794. okt. 18. Nagy-Barczán, Borsod-megyében, hol atyja B. Mózes ref. lelkész volt; alsóbb iskoláit Rimaszombaton végezte, honnan 1810-ben Sárospatakra s 1814. Kézsmárkra ment a törvény hallgatására; ekkor a franczia s olasz nyelvet is megtanulta. Visszatért ismét Sárospatakra, hol elvégezte tanulmányait és az angol nyelvet is elsajátította. 1817-ben Pestre jött az orvosi tudományok hallgatása végett és azokat 1822. el is végezte, mire a következő évben orvosi oklevelet nyert. 1825-ben bejárta Németországot, hol az akkoriban keletkezett hasonszenvi-gyógymód elveivel is bővebben megismerkedett. Mint Hahnemann követője tért vissza hazájába s 1826 óta az új gyógyiskola elvei mellett hiven megmaradt. A magyar tud. akadémia első nagygyűlésén 1831. febr. 17. levelező tagjává választotta; rendes taggá lett 1835. szept. 14. A berlini s lyoni orvosi társaságok 1834-ben szintén levelező tagjukká választották. Az 1846–47-ben alakult hasonszenvi egyletnek jegyzője volt. 1847-ben a velenczei congressuson a m. orvosok és természetvizsgálók Sopronban tartott VIII. nagygyűlését képviselte. Az iparegyesület eszméje tőle származott, az állatvédő egyesület szintén az ő műve volt. 1856. nyáron ismét külföldre ment és huzamosabb ideig tartózkodott Párisban, Londonban és Brüsselben. 1865-ben élénk részt vett a magyar hasonszenvi orvosegylet szervezésében, mely megalakulása után még azon év decz. 28. elnökévé választotta. Meghalt 1867. szept. 11. Pesten.

Kisebb munkálatai felsorolvák Szinnyei Repertoriuma Történelem I. és II. Term. I. köteteiben és M. tud. társ. Névkönyv 1839–46., M. tud. Akadémia Almanachja 1861–67. évfolyamaiban és a M. T. Akadémia kiadásában megjelent munkák és folyóiratok Czimjegyzékében (1890.).

Munkái:

1. Dissertatio inaug. medica de evolutione et vita encephali. Pestini, 1823.

2. A visszaigazításra való feleletnek visszaigazítása. Feleletül prof. Bugát Pál urnak a magyar nyelv ügyében. U. ott, 1831.

3. Rövid orvosi értekezés a cholera morbusról. Temesvár, 1831.

4. A Kávé, théa és csokoládé történeti, természethistoriai, diaetetikai és orvosi tekintetben. Pest, 1831.

5. Tudományos mívelődésünk története. Buda, 1835. 100 aranynyal jutalmaztatott. (Philosophiai pályamunkák I. kötet. Ism. Figyelmező 1835.)

6. Hahnemann. Emlékbeszéd. Buda. 1844.

7. Egy pár szó a magyar tudós társaság ügyében. Pest, 1848.

8. Az olasz tudósok congressusa Velenczében 1847. Pest, 1863.

9. Des dangers des mariages consangvines. Paris, 1865.

Számos tudományos értekezése jelent meg a Közhasznú Esmeretek Tárában, melyet 180 czikkel gyarapított és az Ujabbkori Ismeretek Tárában is.

A nemzeti szinház könyvtárában megvan kéziratban: Bronzfő vagy a szökevény, dr. 3 felv. (ford.). Hátrahagyott kéziratait 50 ezer kötetből álló könyvtárával együtt megvette a magyar kormány és azokat a budapesti egyetemi könyvtárba kebelezte be.

Szerkesztette a Tudománytár literaturai részét 1837-től 1843-ig. Arczképe Lieder által kőre rajzolva jelent meg és a Vahot Imre által kiadott: Magyar irók díszképcsarnoka I. lapján (1859.)

Álneve: Kákay Aranka.

M. t. Társ. Névkönyve 1822. 14.

Thewrewk J., Magyarok szül. Napjai 103. (Szül. napját okt. 19-re teszi.)

Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 20.

Vasárnapi Ujság 1858. 43. sz. arczképpel, 1867. 39. sz. arczképpel.

Ország Tükre 1863. 35. sz. arczképpel.

M. Orvosok és Term. Munkálatai XIII. 1869. Kőnyom. arczk. Rohntól. (Emlékezete Kátay Gábortól.)

Hon 1870. 71. sz.

Bakody T. Emlékbeszéd dr. B. P. fölött. Bpest, 1876.

Kelet Népe 1876. 34. 35. sz.

M. Könyv-Szemle XIII. 17. l.

Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.