Balkányi Sz(abó) Lajos,
Balkányi Sz(abó) Lajos,
ügyvéd és nyug. kir. albiró, szül. 1823. ápr. 5. Mihálydin, Szabolcs-megyében nemes szülőktől; iskoláit Debreczenben a ref. főiskolában járta s 1842. aug. 26. a jogi tanulmányokat ott bevégezvén, táblai jegyzővé esküdt fel és Pozsonyba vétetett fel 1843. aug. 24. Ügyvédi oklevelet 1845. febr. 26. nyert Pesten. 1848-ban tiz hétig mint nemzetőr szolgált a harcztéren. 1850-ben Debreczenben nyitott ügyvédi irodát, 1867. májusban ugyanott városi törvényszéki biróvá választották és e minőségben működött 1871 végeig. 1872 elején debreczeni kir. aljárásbiróvá neveztetett ki; 1886-ban nyugalomba vonult. Meghalt 1889. szept. 24. Debreczenben.
Irodalmi működését 1845-ben a Pesti Divatlapnál kezdte, melybe (mint később is különféle lapokba) epigrammokat, verseket és prózai dolgozatokat irt. Számtalan népdalt is irt, melyek közűl legösmertebbek és országszerte danoltatnak: Káka tövén költ a ruca, Megégett a rózsám keze, Kossuth Lajos azt izente, Helyre tyu tyu tyu, Jaj de magos a tokaji hegytető, Beh szépen szól az a klárinét, A bakkancsos akkor csinos, A nadrágom zsinóros, Azt a kis lányt nem az anyja nevelte sat.
Munkái:
1. Lehel kürtje. Hős rege 12 énekben. Debreczen, 1850. (2. kiadása 1868. U. ott, képekkel.)
2. Utazás a másvilágon. Mulatságos versköltemény 10 énekben. U. ott, 1855. (2. kiadás. U. ott, 1868.)
3. Lajos pohara, anakreoni danák, három pohárban. U. ott, 1861.
4. Kutasi Pista kulacsa. Néprege. U. ott, 1871. (Először a Kalauzban jelent meg.)
5. Magyar ősmesék, mint hitregék a magyar nép ajkáról véve s a világtörténettel egyeztetve, öt kötet. U. ott, 1860–75. (Ism. Magyarország 1862. 241. sz.)
6. Debreczen helynevei. 100 helynévnek története, szájhagyományi és szónyomozási magyarázata. U. ott, 1868.
Hajnal (Naptár) 1864.
Csokonai Album 230. 241.
Debreczen 1889. 187. 188. sz.
Petrik Könyvészete 348. és önéletr. adatok (Márki S. gyüjteményéből.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
