Bahil Mátyás,

Full text search

Bahil Mátyás,
ág. ev. lelkész, szül. 1706. febr. 24. Süveten, Gömörmegyében, hol atyja B. János tanító volt; iskoláit Ráhón, Ochtinán, Kézsmárkon és Beszterczebányán végezvén, 1727 ápr. 27. a vittenbergai egyetemre iratkozott be 1730-ban Cserencsénybe, Gömör-megyébe ment tanítónak; 1734-ben a tótajkú protestánsok lelkésze lett Eperjesen.
Cyprián munkáját: Von Ursprung und Ausbreitung des Pabsthums. Vittenberga, 1745. cseh nyelvre Meisner Hybla Tódor névvel, lefordítván, ezért elfogták, de 1746. decz. 14. fogságából megszökött és Poroszországba menekült.
Külföldön tartózkodása alatt emlékiratot adott ki, ily czímmel: Tristissima ecclesiarum Hungariae protestantium facies. Traurige Abbildung der protestantischen Gemeinden in Ungarn. Brigae, 1747. (Latin és német szöveggel. Ezen munka, melyben a szerző 1706–46. életét és balsorsát irja le, egész terjedelmében megjelent a Fabó által kiadott Monumenta Evang. Aug. Conf. Hungariae Historica II. kötetében. Pest, 1863. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1863. Sárospataki Füzetek 1863.)
Solennia VIII. Bibl. Kis-Hontanae 51.
Horányi, Memoria I. 79.
Bartholomaeides László, Memoria Csetnek 109. és Comit. Gömör. Notitia 415.
Bartholomaeides János, Memoria Ungar. 223.
Nicol. Lange und Mathias Bahil, zwei Lebensbilder aus der evang.-Luther. Kirche. Eisleben, 1859.
Házi Kincstár 1861. 6. sz.
Balogh Ferencz, M. Prot. Egyháztört. Irodalma.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT