Abafi Lajos (családi nevén Aigner),
Abafi Lajos (családi nevén Aigner),
budapesti könyvkereskedő és kiadó, a Petőfi-társaság tagja, szül. 1840. febr. 11. Nagy-Jécsán, Torontál-megyében nemes szülőktől; 1850–53-ban Temesvárott a Stieber-féle kereskedelmi iskola növendéke volt. 1854. május. 1. ugyanott könyvkereskedésbe lépett és ott működött 1857-ig; közben mint magántanuló az ottani gymnasiumban a latin nyelvet is elsajátította. 1858–1860-ban Pozsonyban Schwaiger József könyvkereskedésében foglalkozott. 1860–63-ban Pfeifer Ferdinand könyvkereskedésében volt a fővárosban. 1863-ban Lipcsében töltött egy hónapot és azon év nov.-től 1865. márcz. 16-ig Kölnben Greven Vilmos könyvkereskedésében működött; azután Weise Gyula könyvkereskedőnél Stuttgartban volt alkalmazva. Harmadfélévi távollét után 1866. tavaszán visszatért Budapestre, s egy-egy évet töltött Ráth és Osterlamm könyvkereskedésében; 1868. július 1-én Rautmann társaságában (1869. áprilistól önállólag) könyvkereskedést nyitott a fővárosban. A Petőfi-társaság megalakulásakor 1876-ban megválasztotta őt tagjáúl és székét: Mikes Kelemen ismeretlen leveleiről irt értekezésével foglalta el.
Első czikke: pozsonyi levél az 1859. Kazinczy-ünnepélyről a Divatcsarnok 1860. 2. száma borítékán jelent meg. Azóta főleg az irodalomtörténetnek szentelte idejét, közben költőinket ismertetvén meg német fordításban a külfölddel. 1860–63-ban könyvészeti s kritikai czikkeket irt Arany Szépirodalmi Figyelőjébe és Koszorújába, továbbá a Tudományos Értekező, Vasárnapi Ujság, Kritikai Lapok és a bécsi Buchhändler-Correspondenzbe. A Győri Történelmi és Régészeti füzetekbe néhány régészeti czikket irt és egy közleményt a magyar mythologiáról, mely a pesti német Fata Morganában is jelent meg; magyar költemények fordítása pedig a Zeitbilder, Die Donau sat. lapokban. Külföldön tartózkodása alatt a Kisfaludy-Társaság jutalmára pályázott: A ballada s románcz története s elmélete cz. értekezéssel, mely dicséretet nyert és a Fővárosi Lapokban (1865.) jelent meg; ekkor irt még Heine-fordításainkról az Uj Korszakban, egy novellát az Esztergomban és kisebb közleményeket a Stuttgarter Tagblatt és Ueber Land und Meer számára. 1866-ban irt nehány czikket a Szombati Lapok, Hon, Hétfői Lapok és több más lapba. A Kisfaludy-Társaság üléseiben olvasta fel: Két magyar népballadáról és A halhatatlanság eszméje a népköltészetben cz. értekezéseit, melyek a társaság Évlapjaiban (Uj folyam. XII. k.) jelentek meg. Még a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg munkái: Tanügyi Füzetek (1868), Hon (1868, 66. sz.) Szana Figyelője (1871–76.) és Koszorúja (1879, 1881), Magyarország és a Nagyvilág (1875), Petőfi-Társaság Lapja (1876), Főv. Lapok (1877), Századok (1878), Literarische Berichte aus Ungarn, Deák Album, Tört. Tár (1880–84), M. Salon (1887–88), M. Nyelvőr, Regélő, Figyelmező, Kassai Lapok, Gyöngyös és több más lapban.
Munkái:
1. Ueber Ungarische Volkspoesie. (Az Archiv für Literaturgeschichteből.)
2. Az elegiáról Pest, 1869. (Koszor. pályamű.)
3. A magyar népdalról. U. o. 1872.
4. Ungarische Volksdichtungen. Bpest, 1873. (2. kiadás. U. o. 1879.)
5. Mikes Kelemen. U. o. 1878. (Magyar Könyvesház 48. 50.)
6. Kazinczy Ferencz mint szabadkőmíves. U. o. év. n.
7. Petőfi's Poetische Werke. Budapest. (1880–83.) két kötet. (Többek közreműködésével.)
Szerkesztette s kiadta a Magyar Könyvészetet 1869–70-ben; a Magyar Könyvesház vállalatát 1875-ben indította meg és annak több kötetét maga látta el életrajzzal vagy jegyzetekkel; ezen vállalatból eddig 140 füzet jelent meg. 1878-ban indította meg a Nemzeti Könyvtár gyüjteményét, megjelent 42 kötete. 1876 nyarán átvette a Figyelő szerkesztését, melyből eddig XXVII kötet (132 füzet) jelent meg. 1884-ben megindította a Hazánk czimű történelmi folyóiratot, melyből 11 kötet (55 havi füzetben) jelent meg.
Az 1878-ban általa létesített és elnöksége alatt álló «Országos magyar könyvkereskedők egyleté»-nek Corvina czímű hivatalos közlönyét 1878 óta szerkeszti s ezen lapot több könyvkereskedelemtörténeti és gyakorlati czikkel növelte.
Több munkája korábban családi neve alatt jelent meg. Álnevei: Jécsai Lajos, Jécsai A. Lajos, Ajgó Lajos, Apor Lajos.
Nagy Iván, Magyarország Családai. Pótlékkötet.
Szinnyei, Repertorium Történelem 1. 2. kötet. Természettud. 1.
Figyelő. Szerk. Abafi. I–XX. kötete.
Moenich és Vutkovich, Magyar Irók Névtára.
M. Plutarch és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
