Vásárhelyi Pál
Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. márc. 25. – Buda, 1846. ápr. 8.): a reformkor legjelentősebb vízimérnöke, a Tisza-szabályozás tervezője, az MTA tagja (l. 1835, r. 1838). Oklevelét a pesti tudományegy. Mérnöki Intézetében 1816-ban szerezte. A Körösök fejmérésénél Huszár Mátyás mellett kezdte működését 1819-ben. 1823-tól ugyancsak Huszár mellett, a Duna-felmérés munkatársa, majd 1829-től a munkálatok vezetője. Vezetésével készült a Duna Pétervárad-Orsova közti szakaszának felvétele, s a legnehezebb al-dunai szakasz térképe (1832 – 1834). 1833-tól Széchenyi István mint Duna-szabályozási kir. biztos irányítása alatt elkészítette az al-dunai Vaskapu szabályozásának tervét, majd megkezdte – a később Széchenyiről elnevezett – al-dunai út építését (1834 – 1835), valamint a Vaskapu szabályozását (1834 – 1837), amit azonban a kormánytámogatás megvonása miatt nem sikerült befejeznie. (Az al-dunai Vaskapu szabályozását ~ felvételei és korszerűsített tervei alapján csak jóval a kiegyezés után, 1889 – 1896 között hajtotta végre a m. kormány.) Közben 1833 – 1834-ben a szabályozáshoz szükséges eszközök beszerzése érdekében Széchenyivel hosszabb Ny-európai tanulmányútra ment. 1837-ben mint I. hajózási mérnököt a Vízügyi és Építészei Főigazgatóság budai központjába osztották be, s itt 1841- től központi hajózási felügyelői minőségben részt vett az ország legkülönbözőbb részein folyó vízi munkálatok ellenőrzésében és irányításában. 1843-ban készítette el egyik legfontosabb munkáját, a Dunának és mellékfolyóinak az Adriai-tenger szintjére vonatkoztatott magasságmeghatározását. Fő műve a Tiszaszabályozás terve, amelyet az 1833 – 1845 között Lányi Sámuel vezetésével végrehajfott Tisza-felmérés adatai alapján és az ennek során készült szabályozási részlettervek felhasználásával dolgozott ki. A Tisza felső szakaszának szabályozására vonatkozó Előleges javaslatát 1845. jún. 8-án terjesztette elő, majd a szabályozás alapelveinek elfogadása után 1846. márc. 25-én benyújtotta A Tisza folyó általános szabályozása… tervét is. Tervének alapelve szerint a folyószabályozást és az ármentesítést egységes feladatként kell kezelni, az árvizek levonulásának meggyorsítása érdekében a folyó hossz-szelvényét átvágásokkal meg kell rövidíteni. A költséges terv a Tiszavölgyi Társulat választmányának ülésén heves vitákat váltott ki. melyek során – terve védelmezése közben – szívszélhűdést kapott és meghalt. A ~ halála után meghívott külföldi szakértő. Pietro Paleocapa eltérő véleménye károsan befolyásolta a megindult munkálatok tervszerűségét. Ezek felülvizsgálata a ~-féle tervhez való fokozatos visszatérést tette szükségessé, s a Tisza szabályozását végül is teljesen ~ elgondolásai alapján hajtották végre. Már ~ felismerte, hogy a világ egyik legkiterjedtebb és leggazdagabb ásványgyógyvíz-készlete és vízi hőenergiakincse az Alföld alatt rejtőzik kihasználatlanul. ~ sürgette az Alföld felszíni és föld alatti vizei problémáinak feltárását. Számos – részben kéziratos, részben nyomtatásban is megjelent – tanulmánya maradt fenn (háromszögelési és szintezési utasítások, folyószabályozási tervek. hidraulikai mérések stb.). Ezek közül a legjelentősebb a folyók átlagsebességét valamely keresztszelvényben megadó matematikai formula, valamint a Berettyó szabályozásáról szóló akadémiai székfoglaló értekezése. – F. m. Introductio in praxim triangulationis (Pest, 1827); A buda pesti állóhíd tárgyában (Pest, 1838); Néhány figyelmeztető szó a vaskapui ügyben (Pest, 1838); A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés és abban talált sebességék által. . . (A Magy. Tudós Társ. Évk. 1845). – Irod. Győry Sándor: Emlékbeszéd (MTA Évk. 1860); Gonda Béla: V. P. élete és műve (Bp., 1896); Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből (Bp., 1897); Mosonyi Emil: V. P. emlékére (Bp., 1955); Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Bp., 1960). – Szi. Vörösmarty Mihály: V. P. sírkövére; Garay János: V. P. emlékére (versek); Horváth Árpád: A reformkor mérnöke (r., Bp., 1956).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
