Vajda János

Full text search

Vajda János (Pest, 1829. máj. 8.Bp., 1897. jan. 17.): a 19. század második felének jelentős költője, publicista. Apja uradalmi erdész volt Válon. Középisk. tanulmányait Székesfehérváron és Pesten végezte. Első verse 1844-ben jelent meg az Életképekben. 1845-ben megszökött az isk.-ból, vándorszínész lett. 1846 nyarától egy Fejér vm.-i kasznár fiának nevelője, majd Alcsúton gazdatiszt-gyakornok. 1847-ben Pesten a Gazdasági Egyesület hivatalnoka. Versei ez időben már rendszeresen megjelentek. Petőfi baráti körébe került, az írók Pilvax-beli társaságába. Részt vett az 1848. márc.-i eseményekben. 1848. aug.-ban jelentkezett katonának, később vörössipkás hadnagy lett. A szabadságharc összeomlása után, 1849. dec.-ben besorozták közlegénynek a császári hadseregbe; egy évig katonáskodott Stájero.-ban és Itáliában. Hazatérése után Kiskunhalason és Budán dolgozott a földbecslő hivatal napidíjasaként. Reménytelen szerelem fűzte házigazdája leányához, a nagyravágyó Kratochwill Georginához, aki egy dúsgazdag gróf kedvese lett. Ez az élmény a lírájában nagy szerepet játszó Gina-versek forrása. 1855-től a Magyar Sajtó munkatársa. 1857 – 1863 között a Nővilág c. hetilap, 1861 – 62-ben a Csatár c. hetenként kétszer megjelenő politikai néplap, 1863 első felében a Magyar Sajtó szerk.-je. Röpirataiban a polgárosodásért küzdött, 1864-től 1866 nyaráig Bécsben a kancelláriai sajtóirodában dolgozott. A kiegyezést mind költeményeiben, mind publicisztikai írásaiban élesen elítélte, ezért a politikai és irodalmi Deák-párt üldözését vonta magára. 1867-ben a Kossuth párti Magyar Újság, 1868-ban A Nép Zászlója c. hetilap munkatársa. 1870-ben a Kisfaludy Társ. tagja. 1870-től haláláig a Vasárnapi Újságban és melléklapjában, a Politikai Újdonságokban jelent meg legtöbb írása. Politikai és szerelmi költészetének legszebb alkotásai a hetvenes-nyolcvanas években születtek. 1880-ban feleségül vette Bartos Rózát, de csak rövid ideig éltek együtt. A nyolcvanas évektől sokat betegeskedett. 1896-ban Palágyi Menyhért Jelenkor c. lapjának volt főmunkatársa. Mély fájdalom érződik verseiből. Költészete tömör és erőteljes merész képzelőerővel. Komor magánya mélyén a népi és nemzeti felemelkedés vágya élt, mint Adynál, aki ~t „szent elődjének” tekintette. – M. Költemények (Pest, 1856); Vészhangok (költemények, Pest, 1860); Polgárosodás (Arisztidesz álnéven, Pest, 1862); Önbírálat (Arisztidesz álnéven, Lipcse, 1862); Egy honvéd naplójából (Pest, 1869); Kisebb költemények (Pest, 1872); Újabb költemények (Bp., 1876); Találkozások (Budapesti életképek versekben, Bp., 1877); Összes költeményei (I – II., Bp., 1881); Újabb munkái (Bp., 1887); Költeményei (I – II., Bp., 1895); Magyarság és nemzeti önérzet. Kóros áramok (Bp., 1896); Összes művei (sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor, Bp., 1940); Vajda János válogatott művei (Sajtó alá rendezte Komlós Aladár, Bp. 1951): Válogatott politikai írásai (Összeállította és bevezette Komlós Aladár, Bp., 1954): Vajda János Összes versei (Sajtó alá rendezte es bevezette Kozocsa Sándor, Bp., 1955): Összes műveinek kritikai kiadása (1969–1982) Berta János gondozásában jelent meg. – Irod. Kerekes György: V. J. élete és munkái (Bp., 1901); Endrődi Sándor: V. J. emlékezete (A Kisfaludy. Társ. Évl. 1905 – 06); Schöpflin Aladár: V. J. (Nyugat, 1912. I.); Rubinyi Mózes: V. J. (Bp., 1921 és 1922); Ignotus: V. J. (Nyugat, 1927); F:ildessy Gyula: Ady nagy elődje: V. J. (Újabb Ady-tanulmányok. Berlin, 1927); Kéky Lajos: V. J. (Bpesti Szle, 1927. 207. sz.); Németh László: V. J. nyomain Válban (Literatura, 1934. szept. 1. sz.); Bóka László: V. J. (Bp., 1941); Komlós Aladár: V. J. (Bp., 1954 és 1956): Bisztray Gyula: A pályakezdő V. J. (Irod. tört. 1956); Barta János: V. J. pályakezdése (Irod. tört. 1958): Rónay György: Petőfi és Ady között (Bp., 1958): Szabad György: V. J. politikai elszigetelődésének történetéből (Irod. tört, 1960); Sőtér István: Nemzet és haladás (Bp., 1963). – Szi. Ady Endre: Néhai V. J. (vers); Tóth Árpád: Száz év után (vers); Fodor József: V. J. (vers); Pásztor Árpád: Gina és Rozamunda (életrajzi r., Bp., 1927).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT