Vágó József

Full text search

Vágó József (Nagyvárad, 1877. dec. 23.Párizs, 1947. jún. 7.); építészmérnök. ~ Béla színész és ~ László építész fivére. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte s 1900-ban szerzett oklevelet. 1902-ben színháztervével, 1903-ban pedig állomásépület-tervével elnyerte a Magy. Mérnök- és Építész-Egylet ezüst-, majd aranyérmét, s első díjat nyert az aradi vértanúk múzeumának pályázatán. Munkásságának első időszakában főleg Lechner Ödön hatása alatt állt, későbbi munkáit klasszicizáló megoldások keresése jellemezte. Lapár Ignác mellett a Tőzsde (ma: Technika Háza), a Nemzeti Bank és a Mezőgazdasági Múz., Quittner Zsigmond mellett pedig a Gresham-palota építésében működött közre. Hosszabb ideig bátyjával, ~ Lászlóval közösen tervezte épületeit (a volt Nemzeti Szalon, Petőfi-ház, Gutenberg-ház, Városligeti Színház, Árkád Bazár és több bérház). 1910 után önállósította magát s főleg villákat épített. 1919-ben a Tanácsköztársaság-építészeti direktóriumának vezetője volt, emiatt emigrálnia kellett. 1920-tól külföldön, Svájcban, majd Olaszo.-ban élt, 1926-ban megnyerte a genfi Népszövetségi Palota tervezésére kiírt pályázat megosztott első díját. A következő évben négy díjnyertes társával elkészítette a végleges terveket, amelyek nyomán a kissé anakronisztikus, archaizáló mű épült. – F. m. Városokon keresztül (Bp., 1930); Az újjáépülő Tabán (Bp., 1934); A travers les villes (Bp.. 1939). – Irod. N. P.: V. J. építészeti kiállitása (Magy Iparművészet, 1936).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT