Tompa Mihály

Full text search

Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szept. 28.Hanva, 1868. júl. 30.): költő, a népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője; az MTA l. tagja (1858). Apja csizmadia volt, anyja lánykorában cseléd. Apja szüleinél nevelkedett Igriciben (Borsod vm.). Tanítója ismerte fel tehetségét. 1832 őszén került a sárospataki kollégiumba, ahol mint szolgadiák tanult. 1838-tól 1844-ig végezte felsőbb tanulmányait: bölcsészetet, jogot és teológiát. Időközben hosszabb-rövidebb ideig nemesi családoknál nevelősködött, hogy továbbtanulása költségeit előteremtse. 1844 – 1845-ben a Péchy fiúk nevelője Eperjesen. Ebben az időben ismerkedett meg Petőfivel. Hatására fokozott érdeklődéssel fordult a népköltészet felé. Barátságukról néhány költeményük is tanúskodik. 1845. dec.-től 1846 késő tavaszáig Pesten tartózkodott. Petőfi felvette az általa szervezett „Tízek Társaságá”-nak tagjai közé. Petőfivel való barátsága azonban 1848-ban megszakadt. Pesten jogot hallgatott, de nem akart prókátor lenni. Szülőföldjének egyik kis faluja, Beje meghívta papnak. Miskolcon letette a papi vizsgát és szept. végén elfoglalta a bejei papságot. Az irodalomban ekkor már neve volt. Népregék és mondák c. verseskötete (1846) jelentős sikert aratott. 1847-ben a Kisfaludy Társ. tagjául választotta. E társaság 1846. évi pályázatára írta Szuhay Mátyás c. népies hangú elbeszélő költeményét, amely Arany János Toldija mellett dicséretben részesült. Az 1848. márc.-i forradalom után indult Nép Barátjának ( Vas Gereben és Arany János lapjának) munkatársa volt. Lelkesen szolgálta a forradalom és a szabadságharc ügyét. 1848 őszén a Gömör vm.-i nemzetőrökkel együtt vonult be, s mint tábori pap részt vett a schwechati ütközetben. 1849. ápr. közepén Bejéről Kelemérre ment papnak. Máj.-ban Soldos Emíliát, egy Gömör vm.-i birtokos lányát vette feleségül. Ezután megszólalt költészetében a családi élet örömeinek és gondjainak sokféle változata: az édes otthon dicsérete, vegyülve a gyász sirámaival, minthogy egymás után (1850 és 1857) elvesztette két kisfiát (Fiam születésekor, Pünköst reggelén, Itthon vagyok…, Nyári estén, Ha…, Utolsó verseim). 1851. szept.-től haláláig Hanva község lelkipásztora. A szabadságharc bukása után eleinte nyíltan fejezte ki a nemzeti fájdalmat (A gólyához, Pusztán, Levél egy kibujdosott barátom után), de amikor A gólyához c. verse miatt a kassai haditörvényszék elé idézték és falujába internálták, kéziratait elkobozták, az önkény s a cenzúra nyomása arra késztette, hogy képes beszédben, allegóriákban, rejtett értelmű költeményekben szóljon nemzetéhez (A madár fiaihoz, Télben, Új Simeon, A sebzett szarvas, Ikarus stb.). Arany Jánoshoz élete végéig meleg barátság fűzte. Utolsó évei – félig már élőhalottan – folytonos panaszok közt teltek; a halálra való készülődéssel és öngyilkossági tervekkel. Pár hónappal halála előtt az MTA nagydíjjal jutalmazta költői munkásságát. – F. m. Népregék, népmondák (Pest, 1846); Tompa Mihály versei (I., Pest, 1847); Regék, beszélyek (Miskolc, 1852); Virágregék (Pest, 1854); Tompa Mihály versei (II., Pest, 1854); Tompa Mihály versei (I – VI., Pest, 1860 – 1863); Újabb költemények (Pest, 1866); Tompa Mihálly legújabb költeményei (Pest, 1867); Tompa Mihály Összes költeményei (I – VI. Kiadták Arany János, Gyulai Pál, Lévay József, Szász Károly, Pest, 1870); Tompa Mihály Művei (Kritikai kiadás. Kiadta Kéky Lajos. I., 1840 – 1847. Bp., 1914); Tompa Mihály Összes művei (Kéky Lajos útmutatása szerint. Bp., 1942); Tompa Mihály Levelezése (I – II. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Bisztray Gyula, Bp., 1964). – Irod. Arany János: T. M. költeményei (Koszorú, 1863); Szász Károly: T. M. (Vasárnapi Újság, 1868. jan. 5.): Lévay József: Emlékbeszéd T. M. fölött a Kisfaludy Társaságban (Pest, 1870); Tolnai Lajos: T. M. költészete (Bp., 1878); Kéky Lajos: T. M. (Bp., 1909); Váczy János: T. M. életrajza (Bp., 1913); Krúdy Gyula: Írói arcképek (I., Bp., 1957); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959); Sőtér István: Nemzet és haladás (Bp., 1963). Válogatott művei, bev. és kiadta Bisztray Gyula (Bp., 1961); Tompa Mihály levelezése (I–II. Bp., Bisztray Gyula kiadásában, 1964); Tompa Mihály válogatott versei (Bp., 1994). – Szi. Petőfi Sándor: T. M -hoz (1844); Szemere Miklós: T: hoz (1850); T. Miskához (1856); Zalár: Kelemérbe és Bejére (1850); Bulcsu Károly: T: hoz (1854); Szakál Lajos: T.-hoz mint új földes gazdához (1856); Arany János: T. sírkövére (1868); Szegény Miska sírkövére (1869); Szász Károly: T. sírján (1881); Lévay József: Gyászoló poharak (1880); T. sírjánál (1893); T. szobránál (1902).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages