Tálasi István
Tálasi István (Laskó, 1910. júl. 12. – Bp., 1984. ápr. 17.): etnográfus, egy.-i tanár, az MTA 1. tagja (1976), a Magy. Néprajzi Társ. elnöke (1978-82). Középisk. tanulmányait (1920-28) a kunszentmiklósi Baksay Sándor Gimn.-ban végezte, s érettségi után Eötvös- kollégistaként nyert felvételt a bp.-i tudományegy.-re, ahol 1933-ban magy.-német szakos középisk. tanári oklevelet szerzett. Egy.-i éveiben nagy érdeklődéssel foglalkozott turkológiával és etnográfiával is, s néprajzból doktorált Györffy István professzornál A kiskunsági pásztorkodás (Bp., 1936) c. disszertációjával, amelyet már középisk. tanári munkája mellett fejezett be. 1935-39-ben a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimn.-ban, 1940-42-ben a bp.-i Fáy András Gimn.-ban tanított, de a nyári szünidőkben tovább folytatta a néprajzi gyűjtőmunkát. Az 1938-39. tanévben – mint a bécsi Collegium ösztöndíjasa – történeti néprajzi és összehasonlító néprajzi kutatásokkal foglalkozott. 1942-ben a szegedi tudományegy.-en „az Alföld tárgyi néprajza és magyar történeti néprajz” tárgykörből magántanárrá habitálták, és ugyanebben az évben a bp.-i Teleki Pál Tudományos Intézet (a későbbi Kelet-európai Tudományos Intézet) munkatársává nevezték ki. 1949-ben az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) Néprajzi Intézetének tanára, 1951-től 1980-ig, nyugalomba vonulásáig a tárgyi néprajzi tanszék tanszékvezető egy.-i tanára. 1957-63 között a Bölcsészettudományi Kar dékánja. 1967-től haláláig az MTA Néprajzi Bizottság elnöke. Részt vett több tudományos folyóirat (Acta Ethnographica, Agrártörténeti Szemle, Ethnographia, Demos [Berlin]) szerkesztésében. Kutatásait, amelyek felölelik az egész anyagi kultúra területét, interdiszciplinaritás jellemzi. A m. társadalom egészének történetében és még tágabban az európai társadalom- és kultúrtörténet széles összefüggéseinek rendszerében írta le az anyagi műveltség alakulását. Különösen a népi állattartás és földművelés hagyományainak kutatásában alkotott jelentőset. Mint tanár kutatónemzedékek felnevelője, irányítója volt. Munkásságáért számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült: Finn Oroszlán lovagrend I. osztályú keresztje (1969), Györffy István Emlékérem (1970) stb. – F. m. A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); A bakonyi pásztorkodás (Ethnogr., 1939); Változásvizsgálatok a népi állattenyésztés köréből (Népr. Ért., 1942); Az Alföld néprajzi kutatásának kérdései és problémái (Szeged, 1946); Néprajzi életünk kibontakozása (A magyar népkutatás kézikönyve, Bp., 1948); Az anyagi kultúra vizsgálatának tíz éve (Ethnogr., 1955); A termelés és a nyelv kapcsolata aratóműveleteinkben (Ethnogr., 1957); A magyar nép anyagi kultúrája Európában (MTA Nyelv- és Irod. tud. Oszt. Közl., 1964); Kiskunság (Bp., 1977); Az európai aratóműveletek néprajzi vizsgálatának főbb eredményei (Termelés és munkaracionalizálás) (MTA I. Oszt. Közl., székfoglaló előadás, 1978); A magyar agráretnográfia kutatásának negyedszázada (Diss. Ethn. 2. 1976-78); Néprajzi tanulmányok I. (Diss. Ethn. 3-4. Bp., 1979-80); Baksay Sándor táj- és népismereti tanulmányai (Vál. művek Baksay Sándor születésének 150. évfordulójára, Bp., 1982); Vásárhely helye a magyar népi kultúra fejlődésében (Kiss Lajos Emlékv., Hódmezővásárhely, 1983). – Irod. Andrásfalvy Bertalan: Köszöntjük T. I.-t (Ethnogr., 1980); Filep Antal: T. I. köszöntése (Néprajzi H., 1980); Heltai Nándor: Bács Kiskun megye tudományos díjasa, T. I. akadémikus (Petőfi Népe, Kecskemét, 1983); T. I. (1910-1984) (Petőfi Népe, 1984); Kriza Ildikó: I. T. (Demos, 1984); Balassa Iván: T. I. születésének 75. évfordulója (Népr. H., 1985); Molnár Ambrus: T. I. (Confessio, 1985); Voigt Vilmos: Emlékezünk T. I-ra (Art. Pop, 1985); Selmeczi László: T. I. 1910-1984 (Arany J. Múz. Közl., 1986); Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete (Bp., 1989).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
