Szigeti József

Full text search

Szigeti József (Bp., 1892. szept. 5.Luzern, 1973. febr. 20.): hegedűművész. Gyermekkorában Hubay Jenőnél tanult hegedülni a bp.-i Zeneak.-n. 1905-ben Berlinben és Drezdában, 1906-ban Londonban nagy sikert aratott szerepléseivel. 1906-tól Angliában élt és mint pedagógus is hírnevet szerzett. 1917–1924 között Genfben a konzervatóriumban tanított. 1924-ben a világjáró művészek közül elsőnek kereste fel a Szovjetuniót, ahol több ízben vendégszerepelt, és számos bravúros átiratát is közreadták. 1925-ben először hangversenyezett az USA-ban, ahol 1926-ban telepedett le. Századunk első felének nagy zeneszerzői, Sztravinszkij, G. Enescu, Ravel, Prokofjev műveinek megismertetésében jelentős szerepe volt. Bartók Első rapszódiájának zongora-, majd zenekarral kísért változatát ajánlotta ~nek (1928), akivel 1939. jan. 9-én a New York-i Carnegie Hallban mutatta be a Kontrasztok c. kamaraművének első, kéttételes változatát, majd 1940 áprilisában a végleges, háromtételes változatot is kettejük, valamint Benny Goodman klarinétművész társaságában vette hanglemezre a New York-i Columbia cég. Bartókkal adott hangversenyt a New York-i Congress Hallban. Együtt készítettek átiratot Bartók Gyermekeknek c. sorozatának 7 darabjából Magyar népi dallamok címmel. A hidegháború időszakának kezdetén „nemkívánatos elemnek” számított, egy ízben internálták is. 1951-ben mégis megkapta az amerikai állampolgárságot, de nemsokára végleg Svájcba költözött. A hangversenyezést az ötvenes évek végén abbahagyta. 1932-től a II. világháború kitöréséig többször lépett fel Mo.-on, utoljára 1939. ápr. 20-án. 1948-ban a bp.-i Bartók-fesztiválra egy Bartókról írt cikket küldött, amely megjelent a fesztivál műsorfüzetében. 1963 őszén a Weiner-Bartók-fesztivál díszelnökeként járt Bp.-en és módszertani előadást tartott. A római Accademia di Santa Cecilia tagja volt. Gazdag diszkográfiája múzeális érték. Művei megjelentek m. fordításban is. – M. With strings attached. Reminiscences and reflections (önéletrajz, New York, 1947; London, 1949; Zürich, 1962; m. ford.-a Stella Adorjántól: Beszélő hurok, Bp., 1965); Beethovens Violinwerke (m. ford. Ormay Imrétől: Beethoven hegedűművei. Tanácsok előadóknak és hallgatóknak, Bp., 1968); Joseph Szigeti on the violin (London, 1969, m. ford. Fodor Ákostól: A hegedűről, Bp., 1974). – Irod. Füst Milán: Sz. J. (Nyugat, 1909. jan. 16.); Pernye András: Sz. J. (Magyar Nemzet, 1973. febr. 23.); Búcsú Sz. J.-től (Muzsika, 1973. 4. sz.); Meixner Mihály: Sz. J. emlékére (Muzsika, 1973. 4. sz.).

 

 

Fizessen elő kedvezményesen Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatásunkra!