Schwartzer Ferenc
Schwartzer Ferenc (Babarc, 1818. nov. 24. – Bp., 1889. márc. 2.): orvos, a magyar tudományos elmekórtan megalapítója. … Ottó apja. Orvosi oklevelét a bécsi egy.-en szerezte 1844-ben, majd az ottani kórház elmeosztályán Viszánik Mihály főorvos mellett működött. A Mo.-on felállítandó elmegyógyintézet megszervezése érdekében a Helytartótanács 1848-ban államköltségen kiküldte a német, belga, angol és francia elmegyógyintézetek tanulmányozására. Tapasztalatai alapján 1848 őszén a m. kormánynak tervet nyújtott be a m. elmegyógyintézet megszervezésére. Okt.-ben mint törzsorvos belépett a honvéd hadseregbe. A szabadságharc bukása után 1850-ben Vácon elmegyógyintézetet alapított, melyet 1852-ben Budára helyezett át. Intézetében megvalósította a munkaterápiát és megszüntette a kényszerítő eszközöket. 1855-től a Közegészségügyi Bizottság, később a Közegészségügyi Tanács tagja, 1861-től a bp.-i egy.-en mint magántanár, az elmekórtan előadója. Mint a Budai Városi Tanács tagja, részt vett a Lipótmezei Intézet építésének ellenőrzésében, mely az ő javaslata szerint épült fel. Kezdeményezésére fásították a Gellérthegyet. Munkássága elismeréséül m. nemességet kapott. Számos kisebb szakmunkája mellett ő írta az első m. nyelvű elmekórtani szakmunkát. – F. m. A lelkibetegségek általános kór- és gyógytana, törvényszéki lélektannal (Pest, 1858). – Irod. Gyógyászat (1889); Orv. Hetil. (1889); Horánszky Nándor: Sch. F. javaslata 1848-ból az országos tébolyda ügyében (Communicationes ex Bibl. Hist. Med. Hung. 1963. 29. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
