Sándor Pál

Full text search

Sándor Pál (Szolnok, 1901. ápr. 1.Bp., 1972. febr. 21.): filozófus, egyetemi tanár, a filozófiai tudományok doktora (1958). 1918-ban került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1919-ben felvették a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a KIMSZ szolnoki szervezetének vezetője lett. A proletárhatalom bukása után letartóztatták, majd ideiglenesen szabadlábra helyezték. 1921-ben Bécsbe emigrált, ahol az egy.-n filozófiát tanult (1921–25). Részt vett a KMP bécsi szervezeteinek tevékenységében. Az Osztrák Kommunista Párt tagja lett, az ifjúmunkás-csoportban tevékenykedett. 1925–27-ben újságíró. 1927-ben a KMP Külföldi Bizottsága utasítására hazatért; magántisztviselőként dolgozott. 1927-ben belépett az MSZMP-be. Több írása jelent meg a 100% c. folyóiratban. A lap betiltása után 1931–33-ban a Társadalmi Szemlét szerk. 1929–30-ban néhány hónapig a Kommunista c. lap szerk. bizottságámak tagja is volt. A II. világháború alatt az Európa Könyvtár sorozatának szerk.-je, a M. Történelmi Emlékbizottság tagja volt. Többször letartóztatták. 1944-ben illegalitásba vonult. 1945 után az MKP Bp., II. ker.-i titkára, majd a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott, szerk. a Gazdaság c. folyóiratot. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1954-ben rehabilitálták. 1954-től az Orsz. Fordító Iroda ig.-ja volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc után részt vett az MSZMP megszervezésében. 1956–57-ben az MSZMP Bp. V.,ker.-i pártbizottságának elnöke. 1958-tól a bp.-i Orvostudományi Egy. marxizmus-leninizmus tanszékét vezette, 1959-től haláláig az ELTE bölcsészettudományi karán a filozófiai tanszék vezetője volt. – F. m. Marx vagy Hendrik de Man (Bp., 1934); A történelmi materializmus története (Bp., 1938); Filozófiai Lexikon (Bp., 1941); Aristoteles (Bp., 1941); A dialektika története (Bp., 1943); Arisztotelész logikája (Bp., 1958); A filozófia története (I–III., Bp., 1965); Henri Bergson filozófiája (Bp., 1967); A filozófia is közügy (tanulmányok; Bp., 1968); Az ár ellen (tanulmányok; Bp., 1970); A két frankfurti iskola (Bp., 1972); A magyar filozófia története 1900–1945 (I–II., Bp., 1973); A filozófia fejlődéstörvényei (sajtó alá rend. Tihanyi József, Bp., 1975). – Irod. Tamás Aladár: A 100%. A KMP legális folyóirata (Bp., 1964); Szerényi Imre: S. P. (Szolnok, 1974); Tihanyi József: S. P.-ra emlékezve (Népszabadság, 1976. ápr. 1.); Seres László: Hetvenöt éve született S. P. (Magy. Filozófiai Szle, 1976. 1. sz).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT